Időpont: 2015. augusztus 19 - 20.
A Mi Ünnepünk Augusztus 20. Együtt az ország 2015 - Évről-évre ünneplés és tiszteletadás vár minket az Államalapítás Ünnepén, augusztus 20-án. Tisztavatás, zászlófelvonás, kitüntetések átadása, családi programok és koncertek, Parlamenti nyílt nap, Magyar Ízek Utcája, Mesterségek Ünnepe, Aratómenet, ünnepi szentmise és tűzijáték.
Időpont: 2015. augusztus 19. (szerda), 18.00–19.00
Helyszín: Budapest 1011, Szilágyi Dezső tér 3.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által szervezett Ökumenikus Istentisztelet a Szilágyi Dezső téri Református Templomban
Igét hirdet Papp János baptista egyházelnök, az Ökumenikus Tanács alelnöke
Időpont: 2015. augusztus 20., 15.00 óra
Helyszín: Budapest 1014, Szent Háromság tér, Szent István szobor
A helyszínre aratómenet indul 14 óra 30 perckor a Szent György térről (Budapest 1014, Budai Vár)
Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. Az aratás után hagyományosan Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Az ünnep jelképe a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér.
A kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik. Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége lett, és jelképévé vált az államiság ünnepének.
A kenyér becsben tartása évszázadok óta elevenen él. Vidéken még a mai napig hagyomány, hogy a kenyér megszegése előtt keresztet rajzolnak a kenyérre. A kenyerek megáldása a templomokban országszerte augusztus 20-án történik.
8.30-9.30 Magyarország lobogójának felvonása után
Hende Csaba honvédelmi miniszter köszöntője
és a honvédtisztek avatása a Kossuth téren
Ünnepi beszédet mond Áder János köztársasági elnök
10.00-18.00 Parlamenti nyílt nap
Délelőtt 10 órától délután 6 óráig idén is lesz parlamenti nyílt nap. Ennek keretében egész nap ingyenesen lesz látogatható az Országház, és bárki megtekintheti a Szent Koronát.
10.00-20.00 Magyar Ízek Utcája a Lánchíd utcától az Ybl Miklós térig
10.00-20.00 Mesterségek Ünnepe a Budai Várban
10.00-21.00 Családi Programok és koncertek a Várkert Bazárnál
10.00 Magyarország tortájának felvágása
11.00 Kolompos Zenekar
13.00 Gyerekprogram a Buborék Együttessel
16.30 Hot Jazz Band
18.00 Irie Maffia
19.30 Csík Zenekar
14.30 Aratómenet a Szent György tértől és kenyéráldás a Szent István szobornál
17.00 Ünnepi szentmise és Szent Jobb körmenet a Bazilikánál
Az ünnepi szentmisén szentbeszédet mond és a Szent Jobb körmenetet vezeti Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek.
A Szent Jobb és a Szent Jobb körmenet
A Szent Jobb, mint országalapító első királyunk csodásan épségben maradt jobb kezének ereklyéje már az István király halálát követő években köztiszteletnek örvendett, azóta pedig a magyar nemzet egyik legjelentősebb és legjellegzetesebb szimbólumává vált. Bár eszmei értéke és jelentősége szinte megkérdőjelezhetetlen volt a történelmi évszázadok során, története meglehetősen viszontagságos, szinte kalandosnak mondható.
István király halála után trónviszályos idők következtek az újonnan alapított állam életében. A zűrzavaros évek alatt a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet – annak csodálatos erőt tulajdonítva – leválasztották a király holttestétől, és a bazilika kincstárába vitték.A kincstár őre ebben az időben Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét és családi monostorába, Biharba vitte. Sokan ennek tulajdonítják, hogy László király, amikor 1083-ban – István király szentté avatása alkalmával – a sírt fölbontatta, Merkurt kitiltotta a sír közeléből. A sír felbontásakor derült ki, hogy a szent király jobb karja hiányzik.
Amikor László 1084. május 30-án a bihari monostorba ellátogatott, Merkur ügyes és meggyőző történettel mentette ki magát. László király megbocsátott neki, sőt fiát, Álmos herceget megbízta, hogy a bihari famonostor helyébe kőmonostort építsen. Így alapította meg a Szent Jobb megtalálásának helyén első királyunk tiszteletére, valamint a szent ereklye méltó elhelyezésére a Szent Jobbi apátságot. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található „Siniob”.)
Ettől az időszaktól vette kezdetét a Szent Jobb nyilvános tisztelete és ünnepe. A szentjobbi apátságban őrzött ereklyéhez évszázadokon át érkeztek zarándokok. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, amikor a szent ereklyét először Székesfehérvárra, majd a török uralom alatt – Laskai Osvát ferences szerzetespap, történetíró tanúsága szerint – Boszniába, később (1585 körül) Raguzába (a mai Dubrovnikba) vitték az ottani domonkos szerzetesekhez. A Szent Jobbot 1590-ben a dominikánus szerzetesek ezüst ereklyetartóba foglalták, majd 1618-ban leltárba vették és Szent István koponyaereklyéjével együtt őrizték.
Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett a visszaszerzése érdekében. Hosszas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták a nemzeti ereklyét, amit 1771. április 16-án már Bécsben csodálhattak meg a hívek. 1771. őszén a Szent Jobbot nagy pompával Budára szállították, majd az uralkodó Mária Terézia az ereklyét az Angolkisasszonyok rendjének gondjaira bízta. A királynő ekkor rendelte el Szent István napjának, augusztus 20-án történő megünneplését.
Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a nemzeti ereklyét a keresztes lovagok férfirendje őrizte. A rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságba helyezése.
Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható és látogatható. A Szent Jobb történetének megbecsülésekben talán legkiemelkedőbb időszaka a két világháború közti évekre tehető. Ennek is kimagasló eseménye volt az 1938-as esztendő.
Még 1937 októberében a Magyar Katolikus Püspöki Kar elfogadta a "kettős szentév" programját, amely a 34. eucharisztikus világkongresszus és a Szent István jubileumi év előkészítésének tervét tartalmazta. Amikor meghirdették első apostoli királyunk halála 900. évfordulójának megünneplését - a Szent István jubileumi évet -, elhatározták, hogy a kereszténység ezen kimagasló ünnepén méltóképpen fognak megemlékezni Szent István királyról, és a Szent Jobbot is körülhordozzák az országban.
A II. világháború alatt a Szent Jobbot az oroszok elől nyugatra menekítették, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, és megőrzésre a salzburgi hercegérseknek adták át. Később az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-ai körmenetre. Az ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott őrizték 1950-ig, a szerzetesrend feloszlatásáig.
A kommunizmus évtizedei alatt a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években már nem volt szabad nyilvános körmentben tisztelni Szent István jobbját.
Az átmeneti időszak egészen 1987. augusztus 20-áig tartott, amikor a Szent István Bazilikában Dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát a Szent Jobb méltó elhelyezése és tárolása céljából. Itt helyezték el első szent királyunk ereklyéjét végső nyughelyére, amely azóta is nyilvánosan látogatható.
Szent István király halálának 950. évfordulóján, 1988-ban ismét sor kerülhetett a Szent Jobb országjárására. Az érseki és a püspöki székvárosokban, valamint a pannonhalmi bencés apátságban tízezrek fogadták áhítattal és mély tisztelettel a Nemzeti Ereklyét.2000-ben, a millennium évében ismételten – eddig utolsó alkalommal – került sor a Szent Jobb országjárásra.
Az 1989-as rendszerváltást követően minden év augusztus 20-án elindul Szent István napján a könyörgő körmenet.
21.00-21.30 Ünnepi tűzijáték
Az augusztus 20-ai fővárosi rendezvénysorozat elmaradhatatlan eleme a sok százezer érdeklődőt méltán vonzó esti tűzijáték.
Az ünnepi fényjáték a hagyományokhoz híven este 21 órakor kezdődik, elsődleges látványterülete azonban ezúttal a Duna-part pesti oldalán a Garibaldi utca és a Bálna Budapest Központ közé eső terület ( Id. Antall József rkp., Jane Haining rkp., Pesti alsó rkp., Salkaházi Sára rkp.), míg a budai oldalon a Battyhány tér és a Szent Gellért tér közötti terület ( Sztehlo Gábor rkp., Friedrich Born rkp., Raoul Wallenberg rkp.).
A hagyományosnak mondható kilövési helyszínek – a Lánchíd és a Duna – idén kiegészülnek a Szabadság híddal és a Gellért-heggyel. A látványtervek alapján elmondható, hogy a Dunáról kilőtt elemeket keretbe foglalja Budapest két legimpozánsabb és legpatinásabb hídja, amelyek egyébként aktív szereplői lesznek a tűzijátéknak. A vizuális élmény fokozásaként a látványt megkoronázza a Gellért-hegy, amelyről nagyméretű és változatos alakzatokat kibontó bombákat lőnek fel.
Szintén újdonság, hogy a dunai kilövési pontokat saját erőforrásainak felhasználásával a Magyar Honvédség biztosítja, ugyanis a Dunán ezúttal nem uszályok, hanem katonai pontonok biztosítják majd a pirotechnikai anyagok kilövésének stabil alapját. Az úgynevezett folyami hídkompokat a MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred katonái biztosítják, a rögzítésben pedig a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred vesz részt.
A műsor látványos nyitánnyal indul, majd a magyar történelem elevenedik meg hét felvonásban, amelyet versekkel vezetnek majd fel. A zenei aláfestést a Petőfi rádió zenei vezetője, Borcsik Attila állította össze. a tűzijátékhoz több mint 3 ezer bombát, csaknem 1400 római gyertyát használnak fel. A tízezernél is több effektet ötezer elektromos izzógyújtó aktiválja. Mindezekhez egy hét alatt 7 tonna pirotechnikai eszközt és 30 kilométer elektromos kábelt telepítenek.
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
Forrás: http://augusztus20.kormany.hu/
