A szegedi Móra Ferenc Múzeum

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

A szegedi Móra Ferenc Múzeum

A szegedi Móra Ferenc Múzeum
A Fekete ház
A Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház
A Kass Galéria

A szegedi múzeum létrejötte elválaszthatatlan a Somogyi-könyvtár történetétől. Somogyi Károly esztergomi kanonok az 1879-es árvízkatasztrófa után ajándékozta könyvtárát Szegednek. Első igazgatóvá 1882-ben nevezték ki Reizner János (1847-1904) városi főjegyzőt. Ő a könyvtárrendezés során a folyosón elhelyezte saját érem- és régiséggyűjteményét is. A város újjáépítését irányító királyi biztosság (munkájának befejeztével) az intézménynek ajándékozta a város körüli földmunkák során napvilágra került érmeket és régészeti leleteket, ezzel megvetve a leendő múzeum alapjait.
A rendszeres gyűjtőmunka 1888-ban kezdődött. Az éremtár gyarapítása mellett megkezdődött a régészeti kutatómunka és a történelmi emlékanyag tervszerű gyarapítása is. 1896-ban létrejött a természetrajzi osztály. A millenniumi ünnepségeknek köszönhetően fölépült a Közművelődési Palota, mely a képtár kialakításához is lehetőséget nyújtott; így 1899-ben megnyílhattak az első kiállítások.
Tömörkény István (1866-1917) 1899-ben került könyvtári állásba, majd Reizner halála után lett az igazgató. A személyzet alacsony létszámából adódóan rendszeresen segítettek külső munkatársak a szakfeladatok ellátásában, így az 1908-ban megnyílt néprajzi tár megszervezésében Szász Gyula tanító működött elsősorban közre. 1904-ben került az intézményhez Móra Ferenc (1879-1934), a természetrajzi tár rendezésére. E tevékenységen túl résztvett a néprajzi gyűjtésben is, de - mint múzeumi szakember - közismertté ásatásai révén vált. Igazgatósága alatt (1917-1934) tovább bővült a kiállítások száma, rendeződött a raktárak és a "laboratórium" (=restaurátor-műhely) helyzete. Ezekben az években lett a múzeum munkatársa Cs. Sebestyén Károly is, aki néprajzkutatóként és műtörténészként vált országos szaktekintéllyé. Móra halála után két évig megbízott intézményvezetőként dolgozott. Czógler Kálmán főreáliskolai tanár 1917-1936 közt félállásban a temészetrajzi gyűjtemény őre volt. Korszerű alapokra fektette a meglevő gyűjteményt, elkészítette az első szakleltárt. Az éremtár kezelője 1920-1936 közt Banner János középiskolai tanár, a későbbi régészprofesszor volt. A kettős intézmény utolsó közös igazgatója Csallány Dezső régész (1942-1949).

1950-ben a múzeumot különválasztották a Somogyi-könyvtártól; s ekkor vette fel Móra Ferenc nevét. Az önálló intézmény első igazgatója Bálint Alajos régész lett, akinek - többek közt - az épület két szárnyon történt kibővítése köszönhető. Az intézmény 1962 óta helyt ad a megyei múzeumigazgatóságnak is, melyet 1969-től 1997-ig Trogmayer Ottó régész vezetett. Ezen időszak egyik legnagyobb múzeumi fejlesztése az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark létrehozása volt, a megye összes múzeuma és múzeumi munkatársa közreműködésével. 1984-ban a Somogyi-könyvtár átköltözött a Dóm téren felépült új könyvtárépületbe. A Közművelődési Palota teljes építészeti felújítása során belső átalakítással lehetőség nyílt a JATE BTK Régészeti Tanszékének befogadására is (1987). Az 1990-ben befejeződött felújítások nyomán a múzeum épületében új állandó kiállítások nyíltak, munkatársaink önálló kutatószobákat kaptak, lehetőség nyílt modern restaurátor- és fotólaborok kialakítására is. Az intézmény mai legnagyobb gondja a felszaporodott számú gyűjteményanyag méltó elhelyezése, hiszen egyedileg beleltározott műtárgyaink száma 248950.

A Közművelődési Palotán kívül a múzeumhoz tartozik a Fekete-ház, a Kass-Galéria, és a Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház is.

Állandó kiállítások, gyűjtemények:

 

A Fekete ház (a Móra Ferenc Múzeum Történeti Gyűjteménye)

A hazai múzeumi gyakorlatnak megfelelően Szegeden is először a régészeti, numizmatikai, és történelmi jellegű tárgyak együtt kerültek be a gyűjteménybe. Eleinte csak alkalomszerűen, adományozás révén kerültek be a múzeumba, ezeket a régészeti tárgyakkal együtt leltározták be. A várostörténeti jelentőségű tárgyak, pecsétnyomók, viseletek, céhzászlók is csak lassan gyarapodtak, tudatos gyűjtésükre nem gondoltak.Az első világháború után, a frontról visszatértek számos olyan tárgyat, emléket hoztak haza, amely ott kint őket a városukra, Szegedre emlékeztette, vagy a háború viharában a haza védelmének szimbólumává lett. Ezeket a relikviákat 1918 őszén ünnepélyesen a városi múzeumra bízták. Ekkor az intézmény igazgatója, Móra Ferenc, a megnövekedett létszámú anyagnak külön leltárkönyvet nyitott (1918. dec. 6.)
A két háború közti időt általában úgy jellemezhetjük, hogy tudatos, célszerű rendszeres gyűjtés nem folyt. Az 1950-es évek elején a városi könyvtár és a múzeum különválása után megindult a gyűjtemény lassú fejlődése. 1955-ben nyitották meg az új elvek szerint készített várostörténeti leltárkönyvet. Döntő változást az 1978-as esztendő hozott, amikor a múzeumi szervezet módosítása révén létrejött a Történeti Osztály, amely magába foglalta a Történeti Gyűjteményt. 1980-ban az Osztály megkapta a Somogyi utca 13. szám alatt lévő Fekete házat gyűjtemény, kiállítás, kutatóhely céljára. Az Osztály gyűjtési köre időben a későközépkortól napjainkig terjed. Tematikáját tekintve fontos feladata a várostörténeti anyagok gyűjtése és dokumentálása, a későközépkortól kezdve napjainkig tükrözve a megváltozott életmód okozta tárgyi világ átalakulását. Gyűjti a városban élt, vagy innen elszármazott jeles személyek anyagait - tárgyakat, dokumentumokat -, a városi munkásság kialakulásának, harcainak bizonyítékait. Gondot fordít Szeged ipari létesítményeinek, országos fontosságú gyárainak történetére, megkülönböztetett helyet biztosítva az építőipari munkások tevékenységének, a nagybirtokos cselédség életkörülményeinek föltárására.

A Történeti Osztály 1995-től kezdve önálló kötetben jelenteti meg munkatársai publikációit: Történeti tanulmányok, Studia Historica címmel.

 

A Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház

1987. augusztus 1-jén nyílt meg Szegeden a Bécsi körút 11/a szám alatt a Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház. A felújításra szoruló épületet Varga Mátyás díszlettervező művész megvásárolta, s Tarnai István Ybl-díjas építész tervei szerint felújították. A kiállítás berendezése után Varga Mátyás a kiállítóházat Szeged városának ajándékozta, amely azóta is a város tulajdonában, s a Móra Ferenc Múzeum üzemeltetésében működik.
A Szegedi Szabadtéri Játékokra érkező közönség teljes képet kaphat itt a szabadtéri játékok történetéről és Varga Mátyás díszlettervezői munkásságáról.
A háromszintes kiállítóház közel 300 m2-es területén Varga Mátyás hat évtizedes munkásságának bemutatásán keresztül a magyarországi színháztörténet egy jelentős szeletéről alkothatnak képet a látogatók. Az intim belső udvar felől nyitott folyosón jutunk a kiállítóház alsó szintjére. A folyosót harmincas évekbeli plakátok díszítik.
Az első kiállító teremben Varga Mátyás díszletterveinek kronológiai, részben hangulati, érzelmi elvekkel kialakított bemutatóját találjuk. A következő szinten az Országépítő címet viselő murális kerámia Kós Károly előtt tiszteleg, s további színdarabok díszleteinek elemeit, plasztikus kerámiakompozíciókat és díszletterveket találunk itt. A tetőtéri legfelső szinten Varga Mátyás - ma már történeti dokumentum értéket is képviselő - grafikái láthatóak.

 

A Kass Galéria

A Kass Galéria 1985-ben nyílt meg Szegeden a Vár utcában. A galéria Kass János szegedi születésű, Kossuth-díjas, kétszeres Munkácsy-díjas, Érdemes Művész és Kiváló Művész munkásságát mutatja be.
Kass János 1946-ban végezte el az iparművészeti iskolát és keramikus mesterlevelet kapott. 1946-49 között az Iparművészeti, 1949-51 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1951-ben szerzett grafikusi diplomát. 1967-től tanított az Iparművészeti Főiskola Grafikai tanszékén.
A Brüsszeli Világkiállításon 1958-ban ezüstérmet nyert, Moszkvában, Brnóban, Torontóban, Pozsonyban, Sao Paolóban, s a német és magyar "Szép könyv versenyen" kapott díjakat. 1966-ban, Lipcsében a könyvművészeti kiállításon "A világ legjobb könyve" díjat és aranyérmet nyert.
A Kass Galériában Kass János munkásságának olyan jelentős sorozatai kerülnek bemutatásra, mint a Kékszakáll, Az ember tragédiája, a Biblia, a Hamlet, s válogatott művek a Fejek sorozatból. A fenti alkotások mellett egyéni grafikái is helyt kaptak a kiállítótérben.
1991-ben a Galéria alapterületének kibővítését követően nyílt lehetőség arra, hogy időszaki kiállításokat is be lehessen mutatni. A Kass Galéria Szeged város tulajdonában és a Móra Ferenc Múzeum üzemeltetésében működik.

 

Időszaki kiállítások

SZEGED

Móra Ferenc Múzeum

(Roosevelt tér 1-3.)

2010. május 13. - 2010. július 14.

A pillangók zöld szigete - Tajvan
és a hatlábúak csodálatos élete



2010. április 22. - 2010. augusztus 30.
Móra Ferenc Múzeum
(Roosevelt tér 1-3.)

Hunor és Magyar nyomában
László Gyula régész és képzőművész emlékkiállítása




Vármúzeum
(Stefánia sétány 2.)

2009. március 26. - 2010. június 13.

Csőrégészet
Régészeti feltárások egy gázvezeték nyomvonalán




Kass Galéria
(Vár u. 7.)

2009. április 23. - 2010. május 23.

Esti fények
Székó Gábor szobrászművész kiállítása




Fekete ház
(Somogyi u. 13.)

2009. április 8. - 2010. május 14.

Középkori kolostorok a mai Szlovákiában


MAKÓ

József Attila Múzeum


SZENTES
Koszta József Múzeum
Kossuth tér 1. Megyeháza emeletén:

2009. április 29. - 2010. szeptember

Butellák, szilkék, tányérok
A szentesi mázas kerámia


2010. január 22. - 2010. június 10.
Koszta József Múzeum - Szentes

CORVIN TÜKÖR
Kulturtörténeti kiállítás a Hunyadiakról, régészeti anyagok, tárgyak, dokumentumok összeállításáva




CSONGRÁD

Tari László Múzeum

150 éves a Fekete ház
Válogatás a történeti osztály törzsgyűjteményéből, tárgy és dokumentum anyagából

A 150 év - 150 műtárgy c. kiállítás ismertetője, a ház története PDF-formátumban

 

Múzeumi kiállítások Ópusztaszeren

A néprajzi osztály kiállításai az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban
A Régészeti Osztály kiállítása
A Természettudományi Osztály kiállításai
A Történeti Osztály kiállításai

A néprajzi osztály kiállításai az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban (skanzen)

A szegedi tanya

Kb. 15 holdas homoki parasztgazdaságot képvisel. Lakóépülete szabadkéményes, négyosztatú, különlegessége az 1848-as évszámot viselő mestergerenda. Berendezése a 20. század elejére jellemző. A Szeged környéki paprikatermesztésre utal az udvarán álló paprikagóré.

 

Szentesi tanya

Szemtermelést és állattartást folytató külterjes gazdaságtípust képvisel. A vályogfalú, nádtetős épületen belül egy fedél alá került a szoba-konyha, kamra, istálló és a kocsiszín. A lakóház berendezése és a tanyaudvar egy század eleji kisgazdatanyát példáz.

 

A pusztafeketehalmi olvasókör

A tanyán élők művelődési és szórakozási alkalmainak helyet adó épület a 19-20. század fordulóján épült. Legtágasabb helyisége a táncterem, amely 150-200 személy befogadására alkalmas, berendezéséhez padok és kecskelábú asztalok mellett a zenészek számára szolgáló dobogó, biliárdasztal és két szekrényt megtöltő könyvtár tartozik. Az udvarán felépített kuglipálya a férfiak kedvelt szórakozóhelye volt.

 

A csongrádi halászház

A vályogfalú, fakéményes épület a 19. századi kishalászok és kubikosok szoba-konyha-kamra beosztású lakóházát példázza. Szobájának berendezése az 1910-es évekre jellemző. A kamrában a jellegzetes kishalász eszközök: varsa, kuszakece, pöndölháló, reginás tapogató láthatók.

 

Tűzoltó szertár

Mintája a tápéi községházához tartozó, 1906-ban épült tűzoltó szertár volt. Berendezése a Szeged környéki falvak önkéntes tűzoltó testületeinek hagyományos felszereléséből került ki: így a vasvázas vizeslajt, mozdonyfecskendő, Teudloff-Dittrich féle kocsifecskendő és a ritkaságnak számító kézi működtetésű sziréna is.

 

A szatócsbolt és pékműhely

A mintául szolgáló, eredetileg tápéi parasztcsalád számára épült lakóházat az 1910-es években alakították át szatócsbolttá, majd 1939-ben új tulajdonosa, Fodor Dávid pékséggel bővítette. A bolt, a műhely és a lakóhelyiségek berendezése az 1940-es évek falusi kereskedőcsalád életmódjára jellemző. A szatócsbolt és a pékség hagyományos árukínálattal várja a látogatókat.

 

A szeged-alsóvárosi ház

A mintául szolgáló ház a szegedi nagy árvíz után, az 1880-as első felében épült, falazata tégla és vályog, fedele fazsindely, utcai oromzata napsugárdíszes. Szoba-konyha-szoba-kamra-szoba beosztású, a téglaoszlopos, nyitott ereszalja végén kiskonyhával. Berendezése a 20. század elejére jellemző, a polgárosodó szegedi paprikatermesztők lakáskultúráját mutatja be. (A telekhez tartozó gazdasági épületek, valamint a paprikatermesztés múltját bemutató kiállítás készülőben.)

 

Iparos műhelyek és a kocsigyűjtemény

A tanyai kézműves műhelyek bemutatásának helyet adó ház eredetijét a 19. század második felében építették. Az egykor kovács, bognár és suszter használta épületben most kovács-, bognár- és szíjgyártó műhely kapott helyet, szerszámaikkal és készítményeikkel. A Móra Ferenc Múzeum és Perényi János magángyűjtő kocsigyűjteményét bemutató, önálló épületben elhelyezett kiállítás a szegedi, hódmezővásárhelyi és dorozsmai kocsigyártók munkáival ismerteti meg a látogatót.

 

A makói hagymás ház

A híressé vált makói hagyma termesztése a felemelkedést jelentette a város nincstelenjeinek. A polgárosodó hagymakertészek életmódját fejezi ki a porta a házzal és a berendezéssel együtt. A lakóépület helyiségei az 1930-as éveket idézik, az udvari épületekben a gazdálkodás jellegzetes eszközkészlete látható.

 

A Régészeti Osztály kiállítása az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark központi épületében

Szer monostora és kora

Kiállításunk honfoglaló leletei, melyek inkább a temetkezési szokásokra, a hitvilágra utalnak, semmint a hétköznapi életre, elsősorban ékszerekre, viseleti tárgyakra szorítkoznak. A férfi ill. a női sírok leletei után a X. századra jellemző lovastemetkezés kellékeit állítottuk ki, utolsó vitrinünk a Kárpát-medence máig leggazdagabb női temetkezésének (Szeged- Bojárhalom) ruhadíszeit tárja a látogató elé.

Míg a pogányság évtizedeiből számos, leletben gazdag temetkezést ismerünk, őseink településeinek nyomai eddig alig kerültek elő. A XI. századtól, a kereszténység felvételével ellenkezőjére fordul a kép: régészeti forrásaink házakról, lakberendezésről, településszerkezetről, a gazdasági élet apró változásairól árulkodnak, míg a temetkezések (az új hit előírásainak megfelelően) szinte melléklet nélküliek. A szeri ásatások helyszínén a XI. század végén jelentős település virágzott, amiről a felszínen mintegy 200x1200 m-es területen fellelhető cseréptöredékek tanúskodnak. Az eddig feltárt településrészleten lakóházak, gazdasági rendeltetésű épületek nyomai kerültek feltárásra. A régészeti leletanyagban a mindennapi élet eszközei halászatról, vadászatról, állattenyésztésről, földművelésről árulkodnak. Az ópusztaszeri régészeti feltárások központját jelentő monostor építési rétegei a XI. és a XVI. század közt számos periódusról, gazdagabb vagy szegényebb tulajdonosokról, a történelem viharairól tanúskodnak. Az alapozási árkok, a maradék falak és az előkerült faragott kövek alapján nyomon követhető az épületegyüttes fejlődése a XI. századi szerény falusi kezdetektől, a számos bővítésen át a XII. század második felében virágzó bazilikáig. Ez az épület ekkor háromhajós, kőalapokra téglából falazott, cseréppel fedett templomból és a hozzá csatlakozó kolostorból állt, melyhez a XIII. század első éveiben hatalmas előcsarnokot építettek, s amelyet francia mintára készített oszlopszobrok díszítettek. Magában a templomban, a kolostor területén és a "templomkertben" több, mint ezer sír került napvilágra, ha nem is nagyszámú, de igen jelentős leletanyaggal. A tatárjárás után Szer rohamos fejlődésnek indult, neve egyre gyakrabban szerepel az oklevelekben. Kedvező földrajzi és gazdasági körülmények hatására a XV. századra a mezővárosok sorába emelkedett. Lakóházai a múlt századi falusi népi építészetből is jól ismert háromosztatú építmények voltak; rajtuk kívül számos gazdasági épületet sikerült feltárni. Az utcasorokat alkotó település a Tisza árterének szélét követve húzódott északnyugat-délkelet irányban, mintegy 1200x600 m-es területen. A régészeti leletanyag megnövekedett jelentőségű földművelésre utal. A régészeti leletek és az írott források a XVI. század elejéig tartó folyamatos fejlődésről tanúskodnak, melyet alapjaiban rendített meg az 1526-os török pusztítás. A település végső pusztulását végül is az 1596-os török hadjárat okozhatta.

A mai Ópusztaszer területéről sok régi pénzt őrzünk, melyek közt számos, régészeti feltárásból származó numizmatikai emléket is számontartunk. A kiállításon bemutatott pénzérmék a magyar pénzverés első ötszáz évéből nyújtanak ízelítőt. A pénzverés Magyarországon mindig királyi felségjog volt, így az egymást követő sorozatokon jól követhető az éremképek fejlődése, az ötvöseljárások változása, de ezen túl a pénzek minősége a közvetlen gazdasági helyzet változásain túl a napi politikai helyzet alakulására is utalhat. Különösen fontosak a kincsleletek, melyek elrejtése összetételük alapján rendszerint konkrét történelmi eseményhez (pl. tatárjárás) köthető.

A kiállítást Trogmayer Ottó ötlete alapján Béres Mária, Kürti Béla, Nagy Ádám és Vályi Katalin rendezte.

 

A Móra Ferenc Múzeum természettudományi osztályának kiállításai az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet élővilága

Helyszíne az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A kiállítást két ütemben adtuk át. Az első rész (természetvédelem, homoki erdő) 1986. augusztus 20-ra készült el, a többi 1987. február 1-re. A környék élővilágát bemutató összeállításunk a pirtói kerület (Bács-Kiskun megye) rekonstruált imrehegyi erdészházában kapott helyet. A létesítmény a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala és a Kecskeméti Erdőfelügyelőség anyagi támogatásával készült. A beruházás kezdeményezője és főszervezője dr. Gőbölös Antal. Rendezte és a forgatókönyvet írta dr. Gaskó Béla. A kiállítási tér alapterülete 95 m2.

Összeállításunk az 1976-ban alapított, több, mint 22 000 ha kiterjedésű Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet élővilágát mutatja be. Először Csongrád megye természetvédelemének történetével ismerkedhet meg a látogató, majd a homoki erdők és a Tisza-menti galériaerdők következnek. A sort a szikes tavak zárják.

"Erdő és ember" állandó kiállítás

A pincékkel és a galériával együtt 1053 m2 alapterületű erdőtörténeti összeállítás helyszíne az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ahol a kiállítások 11, fából készült, jurtaszerű pavilonban találhatók. A pavilonok két ötös blokkra tagolódnak, melyekhez építészeti stílusában is eltérő, különálló pavilon csatlakozik.
A kiállítás együttest három ütemben adtuk át az érdeklődőknek. 1994-ben az I-V. pavilonok készültek el, ezt követték 1995-ben a VI-X. pavilonok, a sort 1997-ben a XI. pavilon zárta. A munkálatok a FM Erdészeti Hivatala és a Kecskeméti Erdőfelügyelőség anyagi támogatásával folytak. A beruházás kezdeményezője és főszervezője dr. Gőbölös Antal.

A kiállítást rendezte és a forgatókönyvet írta dr. Gaskó Béla, grafikai tervező Bánkuti Albin. A pavilonokat és az alapinstallációt tervezte Csete György, statikus Dulánszky Jenő. A maketteket készítették: Antal Tamás, Lisztes János és Pécsi Tibor. A kivitelezést a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága részéről dr. Gyenes József és Simon Erzsébet felügyelte. Kiállításunk nem jöhetett volna létre a Bedő Albert Szakiskola, a Dalerd Rt., a Koszta József Múzeum és a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum segítsége nélkül. A kiállított tárgyak tetemes hányadát ezen intézmények bocsátották rendelkezésünkre.

Célunk az volt, hogy érzékeltessük az erdőségek és az emberek között kialakult gazdag kapcsolatrendszert. Az egyes pavilonok önálló egységeket alkotnak, melyek meghatározott tematika szerint követik egymást.

I. pavilon:

Az erdők kialakulása

II. pavilon:

Alföldi erdők

III. pavilon:

Hegyvidéki erdők

IV.-V. pavilon:

Az erdőgazdálkodás története Magyarországon

VI. pavilon:

Műszaki tervezés és oktatás a századfordulón (1879-1918)

VII. pavilon:

Magyarország talajtípusai és Fa a bányászatban

VIII. pavilon:

A fakitermelés és a famegmunkálás kézi eszközei

IX. pavilon:

Közlekedés és szállítás

X. pavilon:

Fa az építészetben

XI. pavilon:

Tűlevelű erdők

 

A Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának kiállításai az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén

Árpádhalmi iskola

Az egytantermes külterületi iskolában 1-4. osztályos kisdiákok az 1970-es évekig tanultak. A tanítói lakás Klebelsberg Kunó kultuszminiszter iskolateremtő munkásságáról szóló kiállítással fogadja a látogatót. Az iskola-kiállítás tárgyi anyagának nagy részét (szemléltető eszközök, iskolajelvények, képek) az Országos Pedagógiai Könyvtár- és Múzeum kölcsönözte.

 

Tömörkényi községháza

Posta-, és közigazgatás-történeti kiállítás. A községházat, mely tipikus példája a dualizmus kori Magyarország elöljárósági épületének, Tömörkény faluból telepítették át. Belső szárnyában látható a Móra Ferenc Múzeum közigazgatás-történeti különgyűjteményének tárgyaiból készített kiállítás: a jegyző szobája, adóhivatali iroda és a közigazgatás XIX. és XX. századi kellékeit bemutató tárlat. Az épület utca felöli részén a Magyar Postamúzeum hírközlési és postatörténeti kiállítása látható. A tárlat érdekessége, hogy az első telefonhírmondó szolgáltatása helyben meghallgatható. Eredeti berendezésű, de működő posta szolgálja ki a látogatókat.

Promenád 1896

A kiállítás a Feszty-körkép épületének II. emeletén kapott helyet. A millennium korszakához kapcsolódó viseletek bemutatása két egymástól független kiállítótérben történik, egyik a századforduló nagyvárosa, a másik egy jellegzetes kisváros hangulatát idézi fel. A társadalom valamennyi rétege megjelenik a sétatéren, beszélgető csoportok, tricikliző gyerekek, árusok, koldus, katonazenekar. A sétány melletti utcaképet kirakatok, kávéház, üzletportálok, padok, fák teszik életszerűvé. A verkli hangja és a nagyméretű korabeli fotók a múlt századba varázsolják a látogatót.



Nyitvatartás, jegyárak

Szeged

Móra Ferenc Múzeum

6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.
Telefon: 62/549-040 Fax: 62/549-049
Nyitva: 10-17 óráig, hétfő szünnap

Belépődíj:

Felnőtt: 600,- Ft
Diák, pedagógus, 65 év alatti nyugdíjasok: 300,- Ft
Múzeumpedagógiai foglalkozás: 200,- Ft/fő
Családi jegy (maximum 5 főig, 2 szülő +3 gyerek): 1.000,- Ft
Tárlatvezetés: 3000.-Ft
Sétálójegy (a Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeumának minden szegedi kiállítóhelyére érvényes):
Felnőtt: 1.500,- Ft
Diák, 65 év alatti nyugdíjas: 700,- Ft
Családi jegy: 2.500,- Ft

A nem emelt díjas kiállításokat a megyei kiállítóhelyeken a diákcsoportok (10-35 fő+2 kisérő) ingyen tekinthetik meg. Szintén díjmentes a belépés minden, határon túli magyar csoportnak.
Ingyenes a belépés minden szombaton, a 18 éven aluli gyermekek és az őket kísérő, legfeljebb 2 hozzátartozó számára és a diákigazolvánnyal rendelkezőknek. Ingyenes a belépés minden nyitvatartási napon a 6 év alatti gyermekek, a 65 év alatti nyugdíjasok, a pedagógusok, a határon kívül élő magyar csoportok, bármely csoportot kísérő idegenvezetők, az ICOM, a Magyar Turizmus kártyával rendelkezőknek, a közgyűjteményi dolgozóknak és TKM igazolvánnyal rendelkezők részére.

Victor Vasarely kiállításának belépői:

Felnőtt: 1000, - Ft
Diák, 65 év alatti nyugdíjas: 500, - Ft
Csoportos diák (10-35 fő+2 fő kísérő) 300,- Ft
Múzeumpedagógiai foglalkozás: 200,- Ft
Családi jegy (maximum 5 főig, 2 szülő +3 gyerek):  1800,- Ft
Tárlatvezetés: 5000,- Ft.

A Reök Palotában vásárolt Picasso jegy felmutatásával:

Felnőtt: 800,- Ft
Diák, nyugdíjas, pedagógus: 400,- Ft
Családi (max. 2 szülő, max. 3 gyerek): 1.500,- Ft
Csoportos (10-35 fő, 2 kísérő): 300,- Ft/fő

A Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház április 1-ig zárva lesz. Az előre bejelentkező csoportoknak lehetőségük van a gyűjtemény megtekintésére.

 

Fekete ház

6720 Szeged, Somogyi u. 13.
Telefon/Fax: 62/425-872

Nyitva: 10-17 óráig, hétfő szünnap

Belépődíj:

Felnőtt: 300,- Ft
Diák, pedagógus, 65 év alatti nyugdíjasok: 150,- Ft
Múzeumpedagógiai foglalkozás: 200,- Ft/fő
Családi jegy (maximum 5 főig, 2 szülő +3 gyerek): 500,- Ft
Sétálójegy (a Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeumának minden szegedi kiállítóhelyére érvényes):
Felnőtt: 1.500,- Ft
Diák, 65 év alatti nyugdíjas: 700,- Ft
Családi jegy: 2.500,- Ft

A nem emelt díjas kiállításokat a megyei kiállítóhelyeken a diákcsoportok (10-35 fő+2 kisérő) ingyen tekinthetik meg. Szintén díjmentes a belépés minden, határon túli magyar csoportnak.

 

Kass Galéria

6720 Szeged, Vár u. 7.
Telefon: 62/420-303

Nyitva: 10-17 óráig, hétfő szünnap

Belépődíj:

Felnőtt: 300,- Ft
Diák, pedagógus, 65 év alatti nyugdíjasok: 150,- Ft
Múzeumpedagógiai foglalkozás: 200,- Ft/fő
Családi jegy (maximum 5 főig, 2 szülő +3 gyerek): 500,- Ft
Sétálójegy (a Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeumának minden szegedi kiállítóhelyére érvényes):
Felnőtt: 1.500,- Ft
Diák, 65 év alatti nyugdíjas: 700,- Ft
Családi jegy: 2.500,- Ft

A nem emelt díjas kiállításokat a megyei kiállítóhelyeken a diákcsoportok (10-35 fő+2 kisérő) ingyen tekinthetik meg. Szintén díjmentes a belépés minden, határon túli magyar csoportnak.

Állandó kiállítás:

  • Kass János grafikusművész alkotásai

 

Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház

6722 Szeged, Bécsi krt. 11/A
Telefon: 62/421-948

Nyitvatartás:  2008. április 1-től : szerdától vasárnapig 13-tól 17 óráig. Hétfőn és kedden zárva.
A kiállítóház április 1-ig nem látogatható.
Kivételt képeznek az előre bejelentkező csoportok, számukra az egyeztetett időpontban a gyűjtemény megtekinthető.

Belépődíj:

Felnőtt: 300,- Ft
Diák, pedagógus, 65 év alatti nyugdíjasok: 150,- Ft
Múzeumpedagógiai foglalkozás: 200,- Ft/fő
Családi jegy (maximum 5 főig, 2 szülő +3 gyerek): 500,- Ft
Sétálójegy (a Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeumának minden szegedi kiállítóhelyére érvényes):
Felnőtt: 1.500,- Ft
Diák, 65 év alatti nyugdíjas: 700,- Ft
Családi jegy: 2.500,- Ft

A nem emelt díjas kiállításokat a megyei kiállítóhelyeken a diákcsoportok (10-35 fő+2 kisérő) ingyen tekinthetik meg. Szintén díjmentes a belépés minden, határon túli magyar csoportnak.

Állandó kiállítás:

  • Varga Mátyás díszlettervei, grafikái, kerámiái

 

Pin It
©2020 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés