Fogadalmi Templom története

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

A Fogadalmi Templom története

1879 tavaszán a nagy árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged városát. A házak 95%-a elpusztult. A következo év őszén a város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek. Hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül A fogadalom teljesítésére azonban több mint három évtizedet kellett várni. Az eredeti terveket Schulek Frigyes készítette. Forráshiány miatt azonban az igen ambiciózus terveket egyszerűsíteni kellett, így a Dóm építését a Foerk Ernő-féle tervek alapján kezdték el 1913-ban. A Dóm helyén korábban a Szent Demeter templom állt. A régi templomot 1913-ban kezdték elbontani, ekkor bukkantak rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva - egy gótikus toronyra. A Dömötör toronyról időközben kiderült, hogy alapfalai a 12-13. századból származnak, tehát ez a torony Szeged városának legrégebbi műemléke; ma is látható a város felőli torony előtt a Dóm téren. 1914. június 21-én történt meg az ünnepélyes alapkőletétel, ám egy hónappal később a világháború miatt néhány évre leállt az építkezés. A tornyok alsó harmadánál látható márványsáv ezt örökíti meg a Szózat szavaival: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért 1914-18". A háborút követően csak 1923-ban folytatódhattak tovább az építési munkálatok. Az ünnepélyes templomszentelésre 1930. október 24-én került sor, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.


Az Egyházmegye története

A Szent István államszervező munkásságának egyik legkiemelkedőbb tényezője volt a magyar egyházszervezet kialakítása. Összesen 10 egyházmegyét alapított, anyagi alapjukat bőséges birtokadományokkal, működésüket, s a keresztény hit terjesztését törvényekkel biztosította. Az esztergomi érsekség megalapításával István király kivonta e területeket a passaui püspök joghatósága alól és biztosította az ország egyházi függetlenségét. A politikai és védelmi szempontból egyaránt fontos Temesköz egyházmegyévé szervezése csak a tartományt uraló Ajtony vezér leverése után volt lehetséges. István a csatában győztes Csanád vezérre bízta a meghódított új tartomány világi igazgatását. Az o nevéből származik a központi székhely és a hozzá kapcsolódó vármegye új neve. A győzelem után 1030-ban István király előhívta Bakonybeli remeteségéből a nagy tudású bencés szerzetest, Gellértet, s Marosvárra küldte, hogy megkezdje az egyházmegye kiépítését ezen a területen. A dunántúli kolostorokból 12 társat vett maga mellé Gellért munkája segítésére. Az új püspökség székhelye Csanád (az egykori Marosvár) lett. Az első székesegyház a görög szertartású szerzetesek korábbi temploma volt. A templom kicsinek bizonyult, ezért Gellért 1036-1038 körül új székesegyházat építetett, amelyet Szent György tiszteletére szenteltek fel. A régi templom a Szuz Mária tiszteletére szolgáló bencés apátság helye lett. E templomot jelölte ki Gellért temetkezési helyéül, hogy hamvai majdan a Szűzanya oltalma alatt nyugodjanak. Munkatársaival Gellért bejárta egyházmegyéje területét, tanították és megkeresztelték a népet, s megáldották templomok építésére kijelölt helyeket. A térítés sikerei következtében gyorsan gyarapodott a hívek száma, akiknek lelki gondozására a dunántúli kolostorokból hívott még szerzeteseket. Bár maga Gellért püspök nem tudott magyarul, s prédikációit is tolmács segítségével mondta el, fontosnak érezte, hogy népét a saját nyelvén szólítsák meg papjai. A rábízott magyar ifjakat különös gonddal neveltette, taníttatta, hogy "Isten vallása ne legyen idegen ültetvény e földön". A hittérítői munka István király alatt viszonylag békésen folyt, de amikor a szent király 1038. augusztus 15-én lehunyta szemét, Magyarország heves politikai harcok színtere lett. Erős kezű irányítás nélkül a pogányság ismét megerősödött a magyarok körében. A püspök 1046-ban útnak indult, hogy a számkivetésből az országba visszahívott Vazul fiakat fogadja, s meggyőze a reménybeli uralkodót a keresztény hit fenntartásáról. Mielőtt azonban találkozhattak volna, a püspököt egy fellázadt pogány csapat meggyilkolta. Gellért vértanúsága megrendítette András herceget, s amikor Fehérvárott királlyá koronázták I. András, 1046-1060), rendeletében a pogány szokások elhagyására és István törvényeinek maradéktalan betartására intett mindenkit. Gellért püspököt székében bencés rendtársai követték. A bencés monostorok voltak a műveltség és a lelkiség letéteményesei. A szerzetesi közösségeik Csanádon, Aracson és Oroszlámoson nem csak a hitélet gondozói voltak, hanem iskolafenntartók és mintagazdaságok is. 1241 májusában éri el a tatár hordák támadása az egyházmegye területét. Az általános pusztítástól nem menekült meg a székesegyház sem, de Gellért kőkoporsója megmenekült a rombolástól. Az újjáépítéskor az altemplomból a főoltár elé helyezik az ereklyéket őrző koporsót. A középkori egyházmegye területéről 9 szerzet 49 rendházáról maradt fenn emlék, de a török időket csak a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor élte túl. A gazdag középkori egyházi kultúrából csak igen kevés építészeti emlék maradt meg mára, romok formájában. Külön értéke van a szegedi Dömötör toronynak és a Kiszomboron feltárt körtemplom freskóinak. A két legfőbb ősi központ - Csanád és Arad - még romjaiban sem maradt meg. A Török Birodalom terjeszkedése során a XV. században mind közelebb jutott Magyarország határaihoz. A pogány előretörés megállítására III. Callixtus pápa keresztes hadjáratot hirdetett. Hazánkba küldte Kapisztrán János ferences szerzetest, aki tüzes szónoklataival sokakat szólított fegyverbe a török veszély ellen. A nagybirtokos Hunyadi János és Kapisztrán seregei egyesült erővel szabadították fel 1456-ban a török ostrom alól Nándorfehérvárt (ma: Belgrád, Szerbia-Montenegró). Ez a kudarc 70 évre visszavetette a török terjeszkedést, bár kisebb betörései elérték a Csanádi Püspökség területét is, állandó létbizonytalanságban tartva az itt élőket. A Dózsa György vezette parasztfelkelés során 1514-ben ismételten felégetik Csanád városát, s véglegesen eltűnnek Szent Gellértnek a székesegyházban őrzött ereklyéi. A fellázadt parasztseregek fogságba ejtik és kivégzik a Csáki Miklós püspököt is. Utóda a zavaros és véres idők ellenére újjáépíti a székesegyházat. 1526-ban Mohácsnál a törökök súlyos vereséget mérnek az egyesült magyar seregekre. A csatamezőn meghal a király, több főúr és főpap is, köztük a Csanádi püspök. Az országban két keresztény király vetélkedik a hatalomért, s ezt kihasználva a török könnyűszerrel hódít meg mind nagyobb területeket. 1552-ben Temesvár és Lippa után elesik Csanád vára is, az egyházmegye egésze török kézre kerül, s szervesen beépül a török közigazgatási rendszerbe. A török uralom alatt álló egyházmegye területére a püspökök nem léphettek be, így a távolból, helynökeik által gyakorolták püspöki joghatóságaikat. Általános gyakorlat azonban, hogy a Csanád püspöki szék egy ugródeszka csupán a magasabb méltóságok felé. A hívek lelki gondozását ezekben az évtizedekben az egyre fogyatkozó számú papság mellett ferencesek és bosnyák barátok, majd erdélyi jezsuiták látták el. A radnai és a szegedi Szűz Mária templomok ekkor lettek a szétszórtan élő katolikus hívek lelki központjai. A keresztény seregek küzdelmének eredményeként a XVIII. század elején kiűzik a törököt az egyházmegye területéről. Az újonnan felszabadított területeken az egykori birtokosok, így a püspökség is csak hosszas procedúra után kaphatják vissza birtokaikat vagy annak egy részét az ún. királyi Újszerzeményi Bizottságtól. Mivel még hét évtizeden át Bécs fenntartotta a katonai határőrvidék sajátos szervezetét, a Bánátot sem közjogilag, sem egyházilag nem engedték egyesíteni a többi magyar területtel. A püspök csak hosszas huzavona után kap joghatóságot az egykori Csanád egyházmegye teljes területére. Az ősi székhely, Csanád vára elpusztult. Az egyházmegyéjébe visszatérő püspök székhelye előbb Szeged, majd Temesvár lesz. Az egykori székesegyház helyén, Csanádon ma Szent Gellért szobra áll. Temesváron 1736 és 1775 között felépül az új székesegyház. Az ősi hagyományokat követve ezt a székesegyházat is Szent György vértanú tiszteletére szentelik fel. Az egyházmegye életének újjászervezésében kiemelkedő szerepet játszott a szegedi születésű Kőszeghy László püspök (1800-1828). Az egyházi közigazgatást átalakítva 6 fő esperességre és 18 esperesi kerületre osztotta az egyházmegyét. Temesváron papnevelő intézetet alapított a súlyos paphiány csökkentésére, s a szolgálatképtelen lelkipásztorok ellátására nyugdíjintézetet állított fel. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hívek anyanyelvükön hallhassák Isten igéjét, s igyekezett közvetlen kapcsolatot fenntartani papjaival és híveivel is. A XVIII. század első felében több hullámban érkeztek telepesek a felszabadított területekre. A kevés visszatérő magyar mellett nagy számban érkeztek német, bolgár, horvát, szerb, cseh, olasz és spanyol telepesek. Az első világháborút lezáró trianoni béke a Csanádi Püspökség életébe is hatalmas változást hozott: az új határok három részre osztották az egyházmegyét: A nagy kiterjedésű egyházmegyének a Tiszára és az Al-Dunára forduló része (67 plébánia) a Szerb-Horvát-Szlovén, későbbi nevén Jugoszláv Királyság fennhatósága alá került. A keleti, nagyobb rész (160 plébánia) a Román Királyság területéhez csatolódott, s csak a legkisebb rész, 33 plébánia maradt Magyarország területén .

A Csanádi Egyházmegye története

A Moóri Glattfelder Gyula püspöknek (1911-1943) Temesváron egyre nehezebb környezetben kellett dolgoznia, míg 1923-ban az Apostoli Szentszék rendelete Magyarországot és Szegedet jelölte ki székhelyéül. Szegedet a kultuszminiszterrel Klebelsberg Kunó gróffal együttműködve hamarosan a Dél-alföld méltó kulturális és egyházi központjává építik ki. Püspöki palotát és szemináriumot épít, illetve folytatja a szegediek fogadalmából született templom felépítését. 1930-ban Velencébe zarándokol, s onnan Szent Gellért ereklyét hoz a felszentelendő új templom oltárára. Díszes külsőségek között, 1930. október 24-én szentelik fel a templomot, mely építészetében és berendezésében is kiemelkedő alkotás. A Fogadalmi Templomot 1931-ben a Szentszék székesegyházi rangra emeli. Az Apostoli Szentszék 1952-ben a volt Nagyváradi Egyházmegye magyarországi részét is a csanádi püspök fennhatósága alá helyezte. 1981-ben Szeged neve is belekerül az egyházmegye nevébe. A Szeged-Csanádi Egyházmegye 1993 óta II. János Pál pápa "Hungarorum Gens" címen kiadott Apostoli Konstitúciója alapján Csongrád és Békés megye területét foglalja magába.

Az egyházmegye főpásztora 1987 óta Gyulay Endre.

Pin It
©2020 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés