Recept varázs 7.

Recept varázs 7. - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 
Pin It

Cigányzene - Grill kacsamell recept

Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó sajnos nem érhető el.




Köszöntöm Önöket! A gyomor öröme, a lélek öröme egyben. A konfliktusok elsimulnak a fehér asztal mellett, a beszélgetés, a történet-mondás, a zene, az irodalom is teret talál magának a társaságban. A konyhaművészet az egyik legnagyobb közösségszervező erő. A társadalom fejlettségét, a szellem kifinomultságát, a jólétet, a civilizáció kialakulása óta a terített asztal motiválta és szimbolizálta. Innen indult az új élet, a születés, a gyarapodás, a keresztelő ünnepe, itt öltöttek formát a nagy tervek, itt örvendezhettek a sikeres megvalósulásnak, ez volt a halotti tor, a méltó búcsú, a halál utáni élet kezdete. A bánat vagy éppen az öröm érzését hangjegyekké formáló muzsikaszó korábban sosem hiányozhatott a terített asztal mellől. Leginkább egy cigányprímás tudta úgy a vendég fülébe húzni a nótát, hogy akár a boldogságtól akár pedig a szomorúságtól, de könny szökik az ember szemébe. A Receptvarázsban ezúttal megtudhatják többek között azt is, milyen problémákkal küzdenek manapság a cigányzenészek. Frank Sándor mesterszakáccsal pedig a húrok közé csapunk és hangulatos muzsikaszó mellett grillezünk a szabadban.

 

Több ezer cigányzenész sorsa került veszélybe az elmúlt pár évben. A rendszerváltozás előtt még nyugdíjas állás volt a zenészeké, ma már a legtöbben feketén dolgoznak, vagy segélyért állnak sorban, ráadásul egyre kevesebben vannak.  Manapság nagy bátorság cigánygyereket muzsikálni tanítani- tartják a romák, hiszen ma már lassan kihaló emberfajta a cigányzenészeké. Nincs becsületük, munkájuk alig, s ha akad is, rosszul fizetik őket, a vendégek meg nem igen akarják a vonóba húzni a borravalót. Sokan visszasírják a régi szép időket, de a cigánymuzsikusok szemében ott csillog a büszkeség, nem válnának meg hűséges szeretőjüktől, a hegedűtől, amely a sírig elkíséri őket. Harcolnak a megélhetésükért. Magyarországot többek között még ma is a cigányzenéről ismerik a világban. A magyar nép zenéje pedig nemzeti kincs, megőrzése és ápolása az ország feladata. Az évek óta tartó probléma megoldására egy program született, amely szerint a cigányzenészeket foglalkoztató munkáltató fokozatosan csökkentett támogatást kap az államtól. Így próbálják elérni, hogy újra egyre több cigánymuzsikus húzhassa vonóba Dankó Pista örök nótáit. Barta László, az Algyői halászcsárda tulajdonosa ezúttal megemlékezik a cigányzene fénykoráról, a cigánymuzsika korabeli jeles képviselőiről.




A zenészcsaládoknál, cigánycsaládoknál hagyomány, hogy az elsőszülöttnek, vagy fiúgyermeknek születése után pár nappal vagy pár héttel a kezébe adnak egy hegedűt vagy egy bőgővonót, és ha ezt keményen megszorítja, akkor állítólag lesz belőle valami. Pár éve virágkorukat élték a cigányzenétől hangos mulatók, ez az idő viszont leáldozott. A zenészek többsége jobbnak látja, ha külföldön vállal munkát, mert ott a zenélés még jól fizet.  A leghíresebb prímások közül néhányan még az angol királynőnek is játszottak. Mára azonban szinte eltűnt ez a műfaj, a mai fiataloknak ugyanis nincs igényük erre, és az éttermeknek sincs rá pénzük. A zenészfamíliák leszármazottai ezért új zenei elemeket vettek át vagy csempésztek bele a hagyományos cigánymuzsikába, így ma már egyre népszerűbb a roma-pop, a cigány jazz vagy sokan klasszikus zenét játszanak és ezt is ugyanazzal a virtuóz tehetséggel művelik, amelyet-ahogy a mondás tartja- az anyatejjel szívnak magukba. Bár elvétve, de azért manapság is fellelhetünk egy-két éttermet, ahol még hódolhatunk a cigánymuzsikának. Szegeden a Roosevelt téri, és a Fehértói Halászcsárdában minden hétköznap 6 órától este 10-ig játszanak a zenészek, de az Algyői Halászcsárdában is kellemes cigánymuzsika mellett költhetik el vacsorájukat. Bármit is rendeljenek, a cigányzene nemcsak az ételt még az életet is megédesíti. Meghitt félhomály, gyertyafény, terített asztal, üveg bor. A prímás hozzád lép, rád kacsint, és a füledbe húzza kedvenc nótádat.  Frank Sándor mesterszakács, nemhiába készíti remekbe szabott fogásait muzsikaszó mellett.

 

A grillsütés már évszázadok óta létezik, hiszen a füstölést már a történelem előtti időkben is használták a hús tartósítására. Nem csoda, hogy az egyre népszerűbb szabadtéri grillezést nagyra becsülik a nemzetközileg is elismert szakácsok és ünnepelt konyhafőnökök. Önök is próbálják ki a grillezés adta lehetőségeket, hiszen az időjárás megfelelő és elég, ha körülnéznek a konyhában! Kell egy kis zöldség leöntve olívaolajjal és már készen is van a remek grillezett zöldség-nyárs. Egyszerű marinírozással vagy bedörzsöléssel olyan ínyencfalatokká változtathatjuk a halat, a csirkét vagy a bármely húst, amelyek garantáltan nagy sikert aratnak akár a vendégek körében is. Sokan nem tudják, hogy szinte minden gyümölcsből készíthető ínycsiklandozó karamellás grill-desszert egy kevés cukor vagy méz hozzáadásával. Köszönöm, hogy velünk tartottak, legközelebb Blaha Lujzáról emlékezünk meg Barta Lászlóval, vagyis betekintünk a nemzet csalogányának konyhájába, sokat elmond róla a tőle származó mondás: Ami jó van az életben, az hizlal, vagy erkölcstelen. Következő műsorunkban még sosem látott, gigantikus méretű óriásgombócot készítünk Frank Sándorral. Legközelebb is várom önöket minden hétfő este 9 órától itt a Telin Televízióban, havonta két új adással jelentkezünk. További ízes szép estét kívánok!




 

Pin It
©2024 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés