Recept varázs 40.

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

Szüreti népszokások és ételek - Mézes sörrel kenegetett báránycsülök, sült zöldségekkel recept

Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó sajnos nem érhető el.




Köszöntöm Önöket! Talán nincs nemzeti himnusz a világon, a magyaron kívül, amely azért mond köszönetet istennek, mert borral és bőséggel ellátta az országot. Akkor most sírva vigadunk, hiszen kezdődik a szüretelés. Köztudott, hogy a szőlőfajták különböző időpontokban érik el a teljes érés állapotát. A Csaba gyöngyét, pl.: már július végén lehet szedni, a Szőlőskertek királynőjét augusztusban, a Leánykát, az Ezerjót szeptemberben, a Kövidinka és az Izsáki sárfehér szüretideje pedig október végén van. Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa elmeséli, hogy régen a fárasztó munka után kijárt a mulatság, melyet tréfás versengésekkel színesítettek. Kiderül az is, hogyan játszották az úgynevezett csőszjátékot. Frank Sándor, mesterszakács pedig a söröknek hódol, ezúttal a folyékony malátát használja receptjéhez: mézes báránycsülköt süt mézes sörrel és zöldséggel.

Legendák sora és a valóság szövi a szőlőkultúra és bortörténelem szálait. A mintegy nyolcezer évvel ezelőtt megjelent szőlő őse, a Vitis sativa, édes, lédús gyümölcsével az évezredek alatt igazi kultúrnövénnyé nemesedett. Bár a szőlőtermesztés és a borkészítés első jelentős képviselői az egyiptomiak voltak, igazi kultúrája csak a görögöknél és Itáliában alakult ki. Az őshazának tekinthető Ázsiában, illetve Egyiptomban már nagyon korán megismerkedtek a borkészítés technikájával, Mezopotámiában fejlett borkultúra és borkereskedelem alakult ki, i.e. 2100-ban pedig Hamurabi már törvénnyel büntette a borhamisítókat. Barta László ezúttal figyelmen kívül hagyja a bor, ma is gyakran alkalmazott megbecstelenítését és kizárólag a szép régi magyar népszokásokról emlékezik meg.




A hiteles források mellett mondák is a szőlészet és borászat sokszínű történelméről tanúskodnak. Mint tudjuk, Dionüszosz a szőlő, a bor és a mámor istene. Még gyermekkorában felfedezte, hogy a szőlőből bort lehet készíteni, így az ő találmánya lett a bor, amelyet a világ minden táján elterjesztett, ugyanis kíséretével, a szatírokkal és a bakkhánsnőkkel végigjárta az egész világot, mindenütt megtanítva az embereket a bor készítésére. Az igen vidám kedélyű istenség nyomában azonban gyakran járt a halál, ugyanis követői az őrületig eszüket vesztett eksztázisban ünnepeltek, és gyakran széttépték azt, aki az útjukba került.
Bár Frank Sándor következő menüjét is egyfajta alkohollal ízesíti, ha ettől extázisba is kerülünk, akkor az csak az ízektől lehet, és nem pedig azért, mert a bárányhúsra locsolt mézes sör a fejünkbe szállt. De hogy a szőlőből készült nedűnél maradjunk, a bárány húsa szerintem olyan, mint a jó bor. Nem mintha értenék a borokhoz, de így képzelem, így élem meg a szép borokat. A húsok között a bárány képes a legtöbb színt, érzést, fűszert és élményt felvonultatni. A most következő mézes báránycsülök elfogyasztása után igazán jól esik egy finom száraz, félszáraz, erősen testes vörösbor, esetleg meggy-, ribizli- vagy éppen szederbor.

Kényes kérdés még a borok fogyasztásával kapcsolatban, hogyan érhetjük el, hogy az ital az ideális hőmérsékleten maradjon az étkezés folyamán? Hiszen a vendéglátók többsége sokszor mérgelődik amiatt, ha az asztalon hagyott bor felmelegszik. Ilyenkor alkoholtartalma jobban napvilágra kerül, elnyomva ezzel illatának, ízének eredeti élvezetét. Azonban ha túlságosan kihűl - ami gyakran megesik, ha jégvödörben tároljuk - zárkózottá válhat, élvezeti értéke így megint csak jelentősen csökken. Legjobb megoldás, ha a felszolgált palackot 2°C-kal a kívánt hőmérséklet alá hűtjük, vagy ún. vinicool-t használunk, amely nem más, mint egy duplafalú, speciális gázt tartalmazó, átlátszó műanyag edény, amelyben az ital akár egy órán át is megtartja hőmérsékletét. Mesterszakácsunk következő műsorunkban is sörrel varázsol. Ezúttal a panírozáshoz használja a folyékony malátát. Sokan tudják már, hogy a sörtésztáról van szó, legközelebb halat panírozunk vele. A 20. század egyik nagy magyar írójáról, Krúdy Gyuláról pedig igazi pikáns érdekességek látnak napvilágot. Köszönöm, hogy velünk tartottak! További ízes szép estét kívánok! 





 

Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés