Fűszerek - 3.7 out of 5 based on 3 votes
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Olvasóink értékelése: 4 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktív
Pin It

A fűszerek szerepe és jelentősége a világ gasztronómiájában

A só

Fűszertörténet 2. rész

Fűszertörténet 1. rész

A paprika története 1.

A paprika története 2.

Pin It

Híres emberek és a gasztronómia - 3.7 out of 5 based on 3 votes
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Olvasóink értékelése: 4 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktív
Pin It

Híres emberek kapcsolata a gasztronómiához

Magyar reneszánsz konyha - Mátyás király

Újházy Ede és az Újházy tyúkhúsleves

Jókai Mór és a gasztronómia

Petőfi Sándor a konyhában

Gundel Károly és a gasztronómia

Gundel János és a gasztronómia

Krúdy Gyula és a gasztronómia

Látogatás Blaha Lujza konyhájában

Pierre-Auguste Renoir és a gasztronómia

Pablo Ruiz Picasso és a gasztronómia

Lautrec és az édes élet

Móra Ferenc és a gasztronómia

Mikszáth Kálmán az ízek birodalmában

Pin It

A só - 5.0 out of 5 based on 2 votes
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
Pin It

A só

Egy mesével kezdeném. Volt egy öreg király, és annak három lánya. Egyszer a király megkérdezte a lányait, hogy mennyire szeretik őt. Az egyik azt mondta, úgy szeretlek, mint galamb a tiszta búzát, a másik, mint a nyári forróságban a hűs szellőt. A harmadik leány így felelt: Úgy szeretem édesapámat, mint emberek a sót. A király éktelen haragra gerjedt. Mit beszélsz te haszontalan, takarodj még az országomból is. De ahogy a mesében lenni szokott, a kitagadott királyleányt elvette feleségül a szomszédos ország fiatal királya. A fiatalasszony sokat szomorkodott, férje megkérdezte, mi bántja.
 
 
Pin It

A cigány konyha - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
Pin It

A cigány konyha

A cigány konyha világaA romák eredetéről a köztudatban romantikus elképzelések éltek. Olyan hiedelmek is napvilágot láttak, mely szerint a fáraó népeként Egyiptomból származnak. Ezzel szemben az igazság az, hogy a romák őshazájának helye az indiai szubkontinens észak-nyugati területe, Pandzsab. Érdekes a szóösszetétel jelentése: pandzs: öt, ab: folyó. Valóban, ha a térképre nézünk, e területen öt folyó vidékét találjuk, az Indust és annak mellékfolyóit. Megjegyzem, hogy a mai beszélt magyarországi cigány nyelvjárásokban az ötös számot pandzs-nak mondják. Lassú, de folyamatos elvándorlásuk az V. században kezdődött.
 
 
 
Pin It

Magyar reneszánsz konyha - Mátyás király - 5.0 out of 5 based on 2 votes
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 1.50 (2 Votes)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
Pin It

Magyar reneszánsz konyha - Mátyás király

Magyar reneszánsz konyha - Mátyás király, Aragóniai BeatrixAz idén ünnepeljük Hunyadi Mátyás az "igazságos" trónralépésének 550. évfordulóját. Ez a történelmi esemény adta az apropóját az Oktatási és Kulturális Minisztérium által szervezett és koordinált "2008 a reneszánsz éve Magyarországon" című programsorozatnak. A magam szerény eszközeivel megpróbálom Önöket elvinni Mátyás király udvarának konyhájába, és igyekszem egy kis ízelítőt adni a reneszánsz gasztronómiából. Mátyás az igazságos - talán még ma is a legismertebb magyar uralkodó - olyan történelmi személyiség, aki évszázadok múltán is ott él a magyar emberek emlékezetében, számtalan monda, mese és legenda őrzi emlékét.
 
 
 
Pin It

Venesz József - Venesz - díj - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
Pin It

Venesz József - Venesz - díj

Frank Sándor Venesz-díjas mesterszakácsGyakran elhangzik Frank Sándor Venesz-díjas mesterszakács neve. Sándor barátom nevét, aki szegedi, szinte biztos, hogy ismeri, persze ő országosan, sőt határainkon túl is elismert vendéglátó szakember. De mi az a Venesz-díj, és hogyan lehet valaki ennek az elismerésnek a birtokosa?
Az MNGSZ, a Magyar Nemzeti Gasztronómia Szövetség honlapján a következő áll. A díj odaítélésének feltételei: "A díjat elnyeri az a vendéglátóipari szakember, elsősorban szakács vagy cukrász, aki legalább 25 éve folyamatosan gyakorlati szakterületen tevékenykedik, és munkájával hozzájárul a magyar gasztronómia elismertségéhez. Szakmai pályafutása alatt személyesen vagy felkészítő mesterként eredményesen szerepelt hazai és külföldi szakmai versenyeken.
 
 

 

Pin It

Újházy Ede és az Újházy tyúkhúsleves - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
Pin It

Újházy Ede és az Újházy tyúkhúsleves

Esküvői ebédek, lakodalmak kedvelt első fogása az Újházy tyúkhúsleves. De mitől, mi okból Újházy ez a leves? A válasz egyszerű: a névadó Újházy Ede a századelő neves színésze. Magas, nehéz testű ember volt. Aránylag kurta, befelé görbülő lábszárakkal, amilyennek Mátyás királyt írták le egykoron. Széles harcsabajuszos, mély és dörmögő hangú. A megszólalása színpadon és az életben mindig eseményszámba ment. Orvoscsemete volt, édesapja Debrecenben főorvosként a színészeket is gyógyította. Fiát minden előadásra magával vitte, és megfenyegette: látod gyermekem, ilyenek a komédiások! Minden lehetsz, de ez az egy soha, talán épp ezért lett színész.

Pin It

Fűszertörténet 2. rész - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
Pin It

Fűszertörténet 2.

FűszertörténetItt van rögtön a bors, amely egy örökzöld kúszónövény fűzért alkotó, csonthéjas bogyótermése. A terméseket különböző érettségi stádiumokban szedik le, attól függően, milyen borsot akarnak készíteni.
Borsfajták: Amit mindenki ismer, a Fekete bors, tulajdonképpen zölden szüretelt bors, amelyet a begyűjtés után napon szárítanak, ennek hatására megfeketedik és megkeményedik. Milyen ételekhez használjuk? Rövid a válasz, szinte mindenhez, kivéve talán az édességeket, de a mai kísérletező gasztronómiában, már erre sem mernék megesküdni.
 
 
 
 
Pin It

Fűszertörténet 1. rész - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
Pin It

Fűszertörténet 1.

FűszertörténetHalászlé paprika nélkül, kolbász fokhagyma nélkül, fasírt bors nélkül, vagy egy mezei krumpli főzelék babérlevél nélkül - ugye nehéz elképzelni. A felhasznált fűszerek mennyisége a mai élelmiszeradagunkhoz képest meglehetősen kevés, kulináris szempontból mégis nagy jelentőséggel bírnak. Ételeink fűszerek nélkül egyhangúak és ízetlenek lennének. A fűszerek azonban nemcsak étkezési szempontból fontosak. Egyetlen élelmiszer sem volt olyan hatással az emberiség történelmére, mint ételeink ízesítői. Mióta fűszerezzük ételeinket? Feltehetően azóta, hogy megfőzzük, sütjük azokat. Elődeink hamar rájöttek arra, hogy bizonyos növények leveleivel vagy terméseivel ételeik ízét javíthatják, ezért a tábortűznél sütés előtt és után bedörzsölték velük.
 
 
 
Pin It

A kenyér szerepe a gasztronómiában - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
Pin It

A kenyér szerepe a gasztronómiában

A zsidó konyha érdekességeiPanem et circenses - ezekkel a szavakkal követeltek kenyeret és cirkuszi játékokat az ókori Róma polgárai. A kenyér ma is az emberiség legfőbb tápláléka. A világ minden részében honos, de minőségre és milyenségre nézve, -bár mindenütt növényi alapanyagból- készül, igen különböző. A kenyeret gabonaneműekből sütik, mégpedig elsősorban búzából és rozsból, valamint árpából, zabból, kukoricából.
Kenyeret az emberiség ősi idők óta készít. A gabonaszemeket kezdetben kövek között megtörték, és vízzel feleresztve megfőzték, majd forró köveken vagy parázsban megsütötték. Eleinte sótalan kenyeret ettek. Mózes a húsvéti bárány elfogyasztásához megtiltotta a sózott kenyér használatát.
 
 
 
Pin It

Jókai Mór és a gasztronómia - 3.5 out of 5 based on 2 votes
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Olvasóink értékelése: 4 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktív
Pin It

Jókai Mór és a gasztronómia

A zsidó konyha érdekességeiKevesen tudják, hogy a nagy Jókai életműben komoly gasztronómia történeti írások, összeállítások, forrás-közlések is találhatók. Egyet nem tett a nagy mesemondó: ételrecept írásra nem vállalkozott.

Amikor a XIX. Század végén Ignotus, aki Emma asszony álnéven szakácskönyvet állított össze, e témához felkérte kora legjobb íróit, művészeit is. A Svábhegyen nyaraló író fejedelem a következőket írta neki: "Megpróbáltam konyha receptet írni, de semmi jóízű dolog nem sült ki belőle. Asszonyaink jobban értenek ehhez. Hiszen a mi ételeink készítésénél éppen a szájíz hatása, amit definiálni nem lehet."
 
 
Pin It

Tags:
©2024 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés