PALLAGI SÓSKA

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It
Észak-Alföld.
A Pallagi sóska (Rumex acetosa L.) levelei felállóak, szélesek, lándzsás vállúak, világoszöld színűek, finoman erezettek. A levélnyél 10-15 cm hosszú.
A középkori magyar füveskönyvekben különböző gyógyhatása miatt említették, bár tápláléknövényként ekkor még nem használták. Melius Péter 1578-ban többféle hasznát sorolta fel. Lippai János az 1660-as években megjelentetett Posoni kert című könyvében az "orvosi kert" növényei között a sóska termesztését is említi. Gyógyításra is alkalmazták. Bornemissza Anna 1680-as szakácskönyve a vízben főtt sóskát a hidegleléstől származó forróság ellen ajánlja. Az 1798-ból fennmaradt kecskeméti orvoslókönyv (Pax Corporis) a sóska gyökerének gyógyításra való felhasználását ajánlja. (Borban megfőzték.) A sóska más zöldségnövényekkel együtt az egyik kedvelt zöld böjti ételféleség volt a katolikusok körében, amit pl. a nagyheti zöldcsütörtökön (a nevét az ezen a napon ehető zöldségnövényekről kapta) szívesen fogyasztottak.
A Pallagi sóska vadon termő változata Réti sóska néven is ismeretes (Rumex acetosa L.). Réteken, kaszálókon, utak mentén, füves helyeken található, gyűjthető. A Réti sóska fogyasztásra alkalmas növény, ezért gyűjtögetni szokták. A hagyományos étrendben megtalálható, általában a mezőn, a kaszálandó fűből szedik. Gömörben a kislányok már Szent György-nap (április 24.) előtt kijárogatnak a rétekre vadsóskát szedegetni. Sósnyalét, sóskaszószt főznek belőle, s azt fogyasztják.
A Pallagi sóska olyan korábbi tájfajtákból Pallagpusztán szelektált fajta, amelyeknek alkaloidtartalmuk magasabb volt.
Frissen kevésbé fogyasztják, de főzelékként, szószként igen kedvelt. Kisebb mennyiségben a hűtőipar is dolgoz fel sóskát.
A Pallagi nagy levelű, évelő, nagy levélhozamú, erőteljes növekedésű fajta. Igénytelen mind a talajjal, mind az éghajlattal szemben. A mérsékelt éghajlati területeken mindenütt termeszthető, talajtípusban pedig a humuszos vályog-, illetve a humuszos homoktalajokat kedveli. Nehezen megy magszárba. A kora tavaszi hónapokban adja a nagy levéltömeget, de a második-harmadik évben levélhozama csökken, ezért célszerű kiszántani. Felálló levélzete miatt géppel jól aratható.
Ősszel és tavasszal is vethető, de lényeges a gondos magágykészítés apró, nehezen csírázó magja miatt. Tavaszi vetésnél gondoskodni kell az öntözésről. A növényállomány sortávolsága 20-30 cm, a vetésmélység 1-2 cm legyen. A nyári mély talajművelés után augusztus végén, szeptember elején történik a vetés, melyből márciusban és áprilisban már szedhető levelek fejlődnek. A tavaszi vetést márciusban végzik, és a levelek egész nyáron át szedhetők. A sóska kétféle módon hajtatható.
Augusztusban és szeptemberben vetik, 15-20 cm-es sortávolságra. A fagyok beállta előtt a megerősödött töveket két-három rétegben fóliával takarják, amit mérsékelt fűtéssel ki lehet egészíteni. A levelek decemberig folyamatosan szedhetők, és tavasszal is korábban kihajtanak. Síkfóliás termesztésnél 20 cm-es sortávolsággal 6-8 sort vetnek.
Szabadföldön a sóskát 25-40 cm-es sortávra vetve előneveljük, majd ősszel a fölszedett töveket fólia alá ültetjük 15 x 10 cm-re. Az enyhe fűtés csak többrétegű fólia alatt fizetődik ki.
Főként házi kertbe való, de kisüzemi termesztésre is alkalmas. Szabadföldi termesztésben, folyamatosan szedve 4-5 kg/m2 termés is elérhető vele. A hajtatott sóska mennyisége teljesen a téli napsütéstől függ; minél naposabb az idő, annál több a termés. Átlagteleken 2-3 kg/m2 terméssel számolhatunk.
Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés