CECEI ÉTKEZÉSI FEHÉR PAPRIKA

CECEI ÉTKEZÉSI FEHÉR PAPRIKA - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 
Pin It

édes és csípős változata ismert
Fejér megye, Mezőföld.
A cecei étkezési fehér paprika (Capsicum annum, Solanaceae) termése csüngő állású, háromrekeszű, felfújt bogyó, melynek színe gazdasági éretten elefántcsontfehér, biológiai érettségben középvörössé válik. A termés alakja csúcsban végződő, háromszög keresztmetszetű. A bogyók a termesztési technológiáktól függően átlagosan 10-12 cm hosszúak, a csészeleveleknél mért vállszélességük 5-6 cm, húsvastagságuk (termésfal) 4-5 mm, héjuk (epidermisz) vékony, csak néhány mikron. Az 1960-es évek elejétől már csak csípősségmentes változata van köztermesztésben. Jellegzetes ízű és aromájú.
A magyar zöldségtermesztés egyik leghíresebb terméke az étkezési paprika, amely európai megjelenése után Magyarországra a XVI. század közepén került keletről, a törökök közvetítésével, amit első neve, a törökbors is bizonyít. A korai fűszerpaprikákból szelektálások során alakult ki az étkezési paprika. A fehér húsú paprika termesztésének egyik központja a Fejér megyei Mezőföld, híres termesztő tája pedig Cece mezőváros és környéke volt. Kiváló ökológiai adottságokkal rendelkezett ez a Sárvíztől a Dunáig terjedő termőtáj. Jó talaját már 1851-ben dicsérte Fényes Elek: "…magyar falu, Fejér vármegyében, a Sárvíz csatornája mellett, rónaságon, út. P. SárBogárd. …Határa nagy, s bár homokos, de jó keverékű." (Fényes, 1851. II. 232.)
A XIX. század végétől a betelepült bolgár kertészeknek köszönhető a zöldség-, ezen belül is a paprikatermesztés, akik Magyarországon a könnyen felmelegedő talajú és vízben gazdag területeken telepedtek meg és kezdték el a zöldségek intenzív termesztését. Az öntözéses zöldségtermesztést meghonosítva, a speciális bolgárágyásokban, az ún. fiterákban, árasztásos módszerrel termesztették az óriási vízigényű paprikát. A híres, fehér cecei paprika a gazdák kevert ültetéseiből származó hibridek további szelekciójából alakult ki. A Mezőgazdasági Múzeum Cecei Tájmúzeuma őrzi a cecei paprika számos elismerő dokumentumát. A főbb paprikatermesztő községek a környező magas talajvizű községek voltak: Vajta, Alap, Aba, Rétszilas, Sárkeresztúr, Cece. A névadó község határában, a területek aprózódása miatt a forgón kívüli zöldségtermesztés vált jellemzővé a XX. század első felében. A Mezőföld uradalmaitól bérelt földeken dolgozó bolgár kertészek a paprika termesztését hamar elterjesztették, amit a tanyasi és az uradalmi szegény emberek átvettek.
1937-ben a Gazdacímtár szerint már kiterjedt zöldség-, főleg paprikatermesztés jellemezte a környéket, sőt más mezővárosok határában (Sárbogárd, Dunaföldvár) is nagyfokú zöldség-termesztés folyt.
A XX. század első felében a kiállítások és bemutatók egyik slágernövénye volt a zöldpaprika, és ezen belül is a cecei. A korabeli kiállítási propaganda nagy teret szentelt a magas C-vitamin-tartalmú magyar zöldpaprikának. Nem véletlen, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar biokémikus is a magyar zöldpaprikából nyerte ki a C-vitamint 1937-ben.
A magyar, ízletes, ropogós zöldpaprikák híre a második világháború után is megmaradt, a mezőgazdasági kiállításokon (pl. az 1958. évin) az Angeli Lambert által nemesített ceceieket is bemutatták. A csípmentes cecei paprikát ebben az időben Magyarország vetésterületének 60%-án termelték.
A magyar konyha egyik alapvető zöldség-növénye. Fogyasztjuk nyersen, főzve, speciális magyar ételek (pl. lecsó, töltött paprika) alapanyagaként, de feldolgozott állapotban (pl. savanyítás) önmagában vagy egyéb zöldségfélékkel (káposzta, hagyma stb.) vegyesen is.
Nyersen viszonylag rövid ideig (1-2 hét) tartható el, de mélyhűtötten vagy feldolgozott állapotban sokáig teljes értékű marad.
Folytonos növekedésű, 50-60 cm magasra növő, középzöld levélszínű bokor. A levél és hajtás ízesülések (nóduszok) és a szik alatti szár anthocyanos. A virágszirmok fehérek, a portokok kékek.
A magyar éghajlati viszonyok között gazdaságosan csak palántaneveléssel termeszthető. Ezért a magvakat már kora tavasszal (március közepén) üveggel fedett és szerves trágyával fűtött, ún. melegágyakba vetették, és a palántákat 10-12 lombleveles korukig, a május második felében aktuális kiültetésig nevelték. Ma már a palántanevelés korszerű, fűtött üvegházakban és fóliasátrakban történik. A termés korábbi leszedése érdekében sokan tápkockás palántát nevelnek, így a nagyobb gyökérzet gyorsabban indul fejlődésnek a kiültetés után, ami 2-3 héttel előrébb hozhatja a szedés megkezdését.
A paprika nem szereti a "mély" ültetést, ezért legfeljebb a sziklevél szintjéig szabad a földbe tenni. Hő- és vízigényes növény, így a gazdák csak ott ültették, ahol a talajvíz közel volt, ugyanakkor adott volt a könnyen melegedő, fekete homoktalaj is. Ezeken a területeken a paprikát öntözés nélkül is lehetett termelni.
Megfigyelték, hogy legjobb előveteménye a gabonafélék, de utána akár 3-4 évig is termelték egymás után. A megfigyelések szerint ennek nem volt terméscsökkentő hatása, sőt, esetenként jobb termést is hozott. A gyökérzet szereti a levegős talajszerkezetet, ezért szedések után mindig fel kell lazítani a talajt. Akkor szedik, amikor a paprika tapintása kemény, színe fényes, fehér, de még nem kezd pirosodni. Pirosodó vagy pirosra érett állapotban is fogyasztható, de így kevésbé értékes.
Műanyag (rashel) zsákba vagy ládába csomagolják. Értékesítése kora tavaszi időszakban darabra, míg a nyár közepétől súlyra történik.
A cecei paprika korábbi szűk termesztési régiójából (Mezőföld) kilépett, és az 1960-as években mintegy 6-7 ezer hektáron termelték az országban. Napjainkban a paprikatermesztés gazdasági válsága miatt Cecén és környékén már csak 10-15 hektáron termelik. Az új fajták és a hibridek forgalmazása miatt a termőfelület országos szinten mintegy 800-1000 hektár körül van. A termék piacra kerülésének fő időszaka július végétől szeptember végéig tart, amíg az első őszi fagyok be nem köszöntenek. Mindenütt megtalálható, ahol zöldséget árulnak: piacokon, zöldségboltokban, szupermarketekben.
Jogi helyzet:
A cecei paprikát 1955-ben állami fajtaelismerésben részesítették Cecei édes 3 néven. Az 1970-es évekig volt termesztésben, majd a fajta tovább nemesített változatai, a Javított cecei, D. cecei, Syn. cecei váltották fel.

Pin It
©2024 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés