Recept varázs 34.

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

Farsangi népszokások, ételek - Kemencés szatymazi túrós lepény recept

Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó sajnos nem érhető el.




Köszöntöm Önöket! A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a napot, hogy újra erőre kapjon. A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelelően ebben az időszakban az evés-ivás, a mulatozás szinte kötelező. A táncmulatságok mellett különböző játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. Aki pedig pártában maradt, azt ebben az időszakban különösen durva, vénlánycsúfolókkal gúnyolták. Az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt, ilyenkor a legények egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé letették, hogy reggel, amikor az illető hölgy ki akart jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját.

A farsang időszakához számtalan babona kötődik. Manapság a jelmezes, álarcos karneválokon kívül egyre több újraélesztett néphagyománnyal is találkozhatunk, a tuskóhúzással, kiszeégetéssel vagy a busójárással. Egyes népek különleges barázdákkal szántották földjeiket, hogy az újévben bő termésben, s gazdag gyermekáldásban legyen részük. Sok helyen e hagyomány új típusát alakították ki: a hajadon lányokkal húzattak tuskót. A farsang vége a 40 napos böjti időszak kezdetét is jelenti, manapság már kevesen mondhatják el, hogy ezalatt az időszak alatt teljesen elhagyják a húst. Ebben a 40 napban az egyház azért tartatta a böjtöt és tiltotta a vigadalmakat, még a lakodalmakat is, hogy az emberek teljesen megtisztult testtel és lélekkel várják a húsvétot. Farsangkor nem csak a színes maszkok és a kavalkád jellemző, hanem az ízes, finom ételek is. Barta László farsangi recepteket is megoszt Önökkel.




A farsang elengedhetetlen velejárója a farsangi fánk. A fánk története osztrák eredetű, ugyanis egy Krapfen nevű pék özvegye a sütemény kitalálója. Az asszony férje halála után nem győzte a sok munkát. Egy alkalommal  a türelmetlenkedő vevők közé akart vágni egy darabka tésztát, de az célt tévesztett és a forró olajba pottyant. Ott szép aranysárgára sült, így a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk! Azóta a híressé vált fánk neve ma is Krapfen. De a finom nyalánkságok nemcsak a farsang, hanem a közelgő húsvét elmaradhatatlan része is. Frank Sándor mesterszakács kemencés szatymazi túrós lepényével akár a locsolókat is megkínálhatjuk. Elképzelhető, hogy annak, aki kitalálta ezt a receptet, szintén érdekes története fűződik eme finomsághoz… nem hiába locsolják meg a kész lepényt baracklekváros pálinkával. Mindenesetre az édesszájú locsolkodók széles mosollyal távoznak majd a lányok megöntözése után.

Remélem, ezúttal is felcsigáztuk érdeklődésüket, a szatymazi túrós pedig gyomornedveiket! Érdemes egy percre megállni és a lepényt lassan, élvezettel fogyasztani! Engedjék, hogy a finom barack a túróval átjárja az ízlelőbimbókat! Adjunk időt pálinkának is! Bár a világ üteme egyre gyorsul, ne feledjük, minden étkezés ünnepi, ha időt szánunk rá. És ha már ünnep, akkor jön a húsvét is! Legközelebb tojással töltött sonkát készítünk, és természetesen felelevenítjük a húsvéti szokásokat és az ilyenkor jellegzetes ételeket. Köszönöm, hogy velünk tartottak! További ízes szép estét kívánok! 





 

Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés