Recept varázs 30.

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

A kenyér - Ropogósra sült pecsenye kacsa bécsi burgonyával és karamellizált szilvával recept

Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó sajnos nem érhető el.




Köszöntöm Önöket! Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa ezúttal a kenyér tiszteletéről mesél. A régi paraszti háztartásban a kenyérsütés a gazdasszony dolga volt, pedig fizikai erőfeszítés dolgában felveszi a versenyt a férfiak munkájával.  A jó és a szép kenyér teteje, oldala hajszálvékonyra repedezett, aranybarna, fényes, ívesen domborodik. Az alja halványbarna, gyűretlen, megkopogtatva dobszerű hangot ad. Bele finoman likacsos. A kenyér eleink életében is nagy szerepet játszott. Legszentebb imádságunkat is így fohászkodjuk: „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.” Keresztény családokban a kenyér aljára megszegés előtt késsel ma is keresztet rajzolnak, jelezve, hogy az Isten adománya. Falun még ma is azt tartják, hogy a „kenyér az élet”. Esszük reggelire, ebédre, vacsorára. Főzelékhez, húshoz, sőt még leveshez is. Aki persze úgy gondolja, hogy a fehér kenyér hízlal, annak Frank Sándor mesterszakács bécsi burgonyát és karamellizált szilvát készít köretnek most következő menüjéhez, a ropogósra sült pecsenye kacsához.

Hasznos és egészséges a gabonákat változatosan beépíteni az étrendbe, gyógyító hatásuk régóta ismert. A búza élénkít, jót tesz a szívnek és keringésnek. A rozs szintén tápláló, erősíti az izmokat, növeli a kitartást. A zab a legnagyobb fehérjetartalmú gabonaféle. Élénkít, növeli a fizikai erőnlétet és koleszterincsökkentő. Cukorbetegek számára is javasolt. Az árpa a legrégebbi kenyérgabona. Nyugtató hatása régóta ismert. A mai kenyér alapjául szolgáló gabonafélék egyébként nem mindig voltak ismertek. 5-10 ezer évvel ezelőtt gyakorlatilag bármilyen növény terméséből készítettek valamiféle kenyeret. Az egyiptomiak pl.: a Lótuszvirág magtermését gyűjtögették, őrölték, meggyúrták, és hosszú ideig a Nílus völgyiek tápláléka a lótuszkenyér volt. Csaknem 5000 évvel ezelőtt Tibetben árpakenyeret készítettek. A búzatermesztés bölcsője Eurázsia. Az első búzakenyerek kb. 7000 évvel ezelőtt jelentek meg. A gabonafélék első tudatos szétválasztását és kezdetleges termesztését a sumérok végezték. Barta László ezúttal is folytatja a sort és újabb érdekességeket tudhatunk meg „mindennapi kenyerünkről”.




Érdekes ellentmondás, hogy míg a régebbi időkben a fehérkenyér számított kuriózumnak, addig manapság a barna – vagy tönköly kenyér és a teljes kiőrlésű liszt használata jelent nagyobb költséget. A régi „szegénykenyér” mintha átalakult volna a tehetősebb és egészségtudatosabb réteg fő táplálékává. Amíg megválogathatjuk, hogy milyen kenyeret eszünk, addig a kacsáknál nehezen találunk koleszterinszegény fajtát. Hiszen a kacsahús ízanyagokban gazdag, ám elég zsíros húsféle. Érzékeny gyomrúak ügyeljenek arra, hogy a kacsahús sokáig időzik a gyomorban. A köretként tálalt karamellizált szilva se teszi sokkal egészségesebbé a fogást, de egy kis gasztronómiai boldogságért most szemet hunyhatunk eme bűn felett.

Következő műsorunkban Barta László a Márton napi népszokásokkal, hagyományokkal és receptekkel foglalkozik. Kiderül, hogyan került kapcsolatba a mai Szombathelyen született tours-i püspök a ludakkal. Eleink úgy tartották, aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik. Ezt azért ne hagyjuk annyiban, és már előre készüljünk valami különleges étellel november 11-re. Frank Sándor segít ebben is, a mesterszakács ugyanis egy igazán különleges ételt, libamájjal töltött jércemellet készít vörös lencsével és vörösborban pácolt hámozott körtével. Köszönöm, hogy velünk tartottak! További ízes szép estét kívánok!





 

Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés