A szentesi paprika, a magyar cifraszűr és a kárpát-medencei fejfák a hungarikumok között

A szentesi paprika, a magyar cifraszűr és a kárpát-medencei fejfák a hungarikumok között - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

Cifraszűr-HungarikumÚj elemekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár – jelentette be Nagy István agrárminiszter kedden a Hungarikum Bizottság keddi ülését követő sajtótájékoztatón.

Az eddigi 79 hungarikum mellé három új került a bizottság döntése értelmében: a szentesi paprika, a magyar cifraszűr és a hagyományos fejfák a Kárpát-medencében.

A hungarikumok a magyar értékeket, a magyarság kiemelkedő teljesítményét ismerik el.

A szentesi paprikáról Nagy István agrárminiszter elmondta: az étkezési paprika termelése évtizedek óta meghatározó tevékenység a dél-alföldi régióban. Eredetvédett termékként "szentesi paprika" néven 2014 tavasza óta értékesítik, amikor az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé nyilvánította az elnevezést. Az oltalom a fehér tölteni való paprikára, a hegyes erős paprikára, a kápiapaprikára, valamint a paradicsom alakú paprikára terjed ki. A miniszter hozzátette: a termelési kultúra kialakulásában jelentős szerepük volt a bolgárkertészeknek is, munkájuk előtti tisztelgés az, hogy a szentesi paprikát beemelték a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Az agrárminiszter szerint a magyar cifraszűr olyan kabátféle, amely nemcsak az egyik legszebb magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is. Ismertetése szerint a korábban szürke viselet a XIX. században új életre kelt, díszessé vált, szó szerint "kivirágzott". A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, sőt egyes helyeken csak cifraszűrben járhattak lányos házakhoz udvarolni. A legény a cifra köpenyt mintegy véletlenül ottfelejtette az udvarlása helyszínén, és akinek reggelre kiakasztották a szűrét a tornácra, annak más lányos ház után kellett néznie – emlékeztetett Nagy István.

A kárpát-medencei hagyományos fejfákkal kapcsolatban a miniszter kiemelte, hogy a magyarság hagyományosan fa sírjeleket állított temetőiben. A harcosnak kopjafa "járt", ami a sírhantjába szúrt lándzsájának díszesen faragott tartója volt. A lándzsák eltűnésével mindenkit fejfával búcsúztattak. A XVIII. században "fejéhez való fa" és "főtől való fa" néven említik az írások ezeket a sírjeleket, amelyek elsősorban a protestáns vidékeken jelölik a sírokat. Ahol erős maradt a magyarság nemzettudata, ott a mai napig őrzik és ápolják a régi fejfákat, de még újak is kerülnek a temetőkbe. A sírkertekben álló faragott fejfák ékes bizonyítékai a magyarság Kárpát-medencei jelenlétének – részletezte az agrárminiszter.

V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos elmondta, a bizottság döntése értelmében három kiemelkedő nemzeti érték került a Magyar Értéktárba.

Köztük a magyar kocsizás és fogathajtás, amelynek kultúrája világhírű, és nemcsak nemzeti kulturális érték, de a világon egyedülálló eszköz-rendszerrel és stíluselemekkel büszkélkedhet.

A komáromi vár és erődrendszer történelmi jelentősége mellett olyan építészeti alkotás is, amely a közép-európai erődépítés mára egyetlen megmaradt kiváló eleme.

Bekerült a Magyar Értéktárba a komáromi szekeresgazdák hagyománya is, amely a mai napig élő tradíció.

Forrás: MTI

 

Pin It
©2022 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés