Tétényi mandula

Tétényi mandula - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

TERMESZTETT, GYŰJTÖGETETT ÉS FELDOLGOZOTT GYÜMÖLCSÖK
TÉTÉNYI MANDULA
mandula
meszes talajt kedvelő növény. Egyes változatait kora tavaszi virágzása miatt (pl. Amygdalus communis Balaton) díszfaként is szívesen ültetik. Különösen szép, ha a fehér és a rózsaszín, nagy virágú fajták egymás mellett virágoznak. A változatosság a gyümölcsök méretében, alakjában, a terméshéj kemény, félpapír vagy papír voltában is megmutatkozik.
A mandula latin neve Amygdalus communis L.

Diósdi félpapírhéjú: 1919-ben Diósdon szelektálta Magyar Gyula. Fája erős növekedési erélyű, középkésőn virágzó, jó tél- és fagyálló. Termése nagy, tojásdad alakú, morzsásan törhető, héja félpapír. Magbele barna, lapos és szőrős, nem tetszetős. Idős fái még egyes termőhelyeken megtalálhatók.

Budatétényi 11: budatétényi tájfajta. Korán, augusztus végén, szeptember elején érik. Termése megnyúlt, henger alakú, héja kemény, béltartalma 25-30%. Fája erős növésű, szétterülő, alacsony koronát nevel.
Budatétényi 13: budatétényi tájfajta. Későn, október közepén érik, kerekded, lapos termése kemény héjú, béltartalma 25%25. Fája erős növekedési erélyű, feltörekvő, ritka koronát nevel.
Óriás kagyló: több típusa ismert. Korán, rendszerint március elején virágzik. A zöld burokból kihulló termése nagy, kemény héjú, alacsony béltartalommal. Fája középerős növésű. Már csak elvétve található belőle néhány példány a kertekben.
Szisz mandulája: a budai tájban szelektált, gyűjteményes fajta. Korán virágzó. Fája középerős növekedési erélyű. Termése nagy, morzsásan törhető, héja félpapír. Levelei jellegzetesen fényesek.
Tojásmandula: a budai tájban szelektált és a Káli-medencében is elterjedt tájfajta, amelynek több típusa volt ismert. Termése nagy, tojásdad alakú, héja félpapír.

A mandulatermesztés kialakulása a Buda környéki szőlők filoxéra miatti kipusztulásával hozható kapcsolatba, de a XIX. század végi polgárosodó főváros híres és erőteljesen fejlődő cukrásziparával is magyarázható. A mediterrán flóraelem képviselőjeként az északról hegyekkel védett budai, dél-budai, déli és délkeleti szőlőkbe nagy számban ültettek mandulát. Termesztésére a meszes talajok kiválóan megfeleltek; a XIX. század második felében már nemcsak a szőlészeti szakemberek tudták ezt, hanem a paraszti gyakorlat is visszaigazolta. Ebben az időben Schams Ferenc, Mayerffy Ferenc, Klauzál Gábor és Entz Ferenc ajánlotta a mandula helybeli termesztését. Szerintük az itt termett mandula íze az ökológiai sajátosságok miatt jobb, szinte egyedülálló.
Budapesten, a mai Fehérvári út 21-25. számú ház helyén lévő telken Kerkápoly Károly (1824-1891) pénzügyminiszter hozta létre az első nagyobb mandulaültetvényt, amikor 1884-ben megvette a várostól a Gellért-hegy déli lejtőjén elterülő, gondozatlan területet. 1890-től már tudatosan telepítették a mandulát, nemcsak Budatétényben, hanem a szomszédos Budafokon és Nagytétényben is. 1894-ben Budafok község átvette a volt állami szőlőtelepet és faiskolát létesített, ahol mandula- és keserűmandulára oltott őszibarack-csemetéket árultak. A keserűmandula alanyra oltott oltványok országos hírűek lettek. Az 1895-ös és az 1935-ös mezőgazdasági statisztika jól szemlélteti a dél-budai gyümölcstermesztő körzet fejlődését. Az őszibarack mellett a mandula is jelentős mennyiségben szerepelt, a kereslet főleg az édesipari feldolgozás és az export miatt a Diósdi félpapírhéjú és a budatétényi Asszonymandula ("Damenmandel") iránt nőtt meg az 1930-40-es években.
A XIX. század közepén Entz Ferenc szaporított faiskolájában külföldi és hazai fajtákat, ő terjesztette el a Budatétényi hölgy mandulát. A Diósdi félpapírhéjú és Diósdi rózsavirágú fajtákat a Buda vidéki termőtájban Magyar Gyula szelektálta 1919-ben. Ugyanebben az időben Szisz Gyula szelektálta budatétényi kertjében a Szisz mandulája, az Óriás kagyló, a Tojásmandula és a Papírhéjú fűszeres fajtákat. A Kertészeti Kutató Intézet Érdi Kísérleti Telepén a fajtagyűjtemény kiértékelése alapján megszületett az a fajtasorozat, amely az 1966-ban minősített, alábbi új fajtákból állt össze: Budatétényi 1, Budatétényi 11, Budatétényi 13 és Budatétényi 70.
&filetext8=Minthogy nem képez egységes árut a régióban termesztett mandula, elsősorban házi fogyasztásra, sütemények töltelékeként használják fel. A sós mandula kiváló borkorcsolya.

Téves az a nézet, hogy a mandula a leggyengébb meszes, köves területeken is jól díszlik. Gazdaságosan csak a jó vízgazdálkodású és tápanyagokban gazdag talajokon termeszthető. Jól tűri a magas mésztartalmat, ezért az ilyen földben az őszibaracknak is jó alanya.
&filetext10=A tétényi (Budatétény, Nagytétény, Budafok, Diósd) tájkörzetben az évi termés mennyisége, becsült adatok alapján, 20-30 tonna héjas mandula.

Pin It
©2021 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés