PÁNDY MEGGY

PÁNDY MEGGY - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 
Pin It

Kőrösi meggy, üvegmeggy
Dél-Alföld
meggy
nagyméretű, bordópiros gyümölcs, kiváló ízzel.

A Pándy meggy (Cerasus vulgaris Mill. = Prunus cerasus L.) gyümölcse nagy vagy igen nagy (6-8 g), széles, nyomott gömb alakú. Héja sötétbordó, vékony, sima, fénylő. Húsa félkemény, sötétpiros, fehéren csillámló erekkel átszőtt, bőlevű, de nem festő levű. Íze jellegzetes zamatú, savasan édes, ezért a legkeresettebb árufajtáink egyike. Magja középnagy, a hústól könnyen elválik.
A finnugor eredetű meggy szavunk első írásos említése 1220-ból való, a Váradi Regestrumban olvashatjuk: "de villa Medies".
A meggyfa első írásos emléke 1395 körül keletkezett: "Marafius meg fa". (TESZ II. 1970.)
A Kárpát-medencében őshonosan termesztett meggyek között spontán létrejött, valószínűleg magyar származású fajtakör tagja. Rapaics Raymund írja: "A meggyről tudjuk, hogy első gyümölcse a magyarságnak. A hajlós, csüngő ágú savanyú meggy a régi századokban valósággal díszfa volt a gyümölcsösben, amelynek vesszőiből lugast kötöttek." (Rapaics, 1940.)
Bereczki Máté véleménye szerint: "Valószínűleg hazai fajta. A gyümölcsészet lelkes barátja, a nemrég elhalt tiszabüdi birtokos, Oláh Károly, 1873-ban küldött hozzám egy csomó gyökhajtást (tősarj) e szép és nagy, tompa szív alakú, fekete meggyről, melynek húsa teljes érett korában igen kellemes cukros-savanykás. Elsőrendű csemegegyümölcs, érik a cseresznyeérés 4. hetében. Befőzésre alkalmasabb, mint a közönséges meggy." (Bereczki, 1877- 1887., idézi Rapaics, 1940. 301-302.)
Szájhagyomány útján több történet maradt ránk a Pándy meggy eredetére vonatkozóan. Angyal Dezső a Magyar pomológia című munkájában elfogadhatónak tartja a következő eredetmagyarázatot: "... eme kiváló hazai meggyfajtát a múlt század derekán egy Pándy nevű huszárkapitány debreceni kertjében magról állította elő. Ennek igazolásául felhozható ama tény, hogy Debrecenben már 1848 táján híres volt az ő meggye, s az Alföldön és a vele határos megyékben Pándy meggynek hívják." (Idézi Rapaics, 1940.)
A Pest megyei Pánd községhez két történet is kapcsolódik. Az egyiket Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő terjesztette: Szilassy György alapított a községben egy gyümölcsöskertet, és innen indult hódító útjára a Pándy meggy. A másik történet szerint a reformáció idején Pándról prédikátorok terjesztették el a gyümölcsöt. Szentesről is származik egy legenda, e szerint Ahmet török főtiszt 1662-ben megmentette a szentesi főbíró, Bartha Gáspár lányát, akibe szerelmes lett. Ő hozta Szentesre ezt a meggyet. Ezek a történetek erősítik azt a véleményt, hogy e valóban jellegzetesen magyar gyümölcsöt hazainak tekintsük, hiszen számtalan közösség magáénak érzi.
Gyümölcse friss fogyasztásra kiválóan alkalmas, de a konzerv-, hűtő- és cukrásziparban is az egyik legsokoldalúbban felhasználható meggyfajta.
Fája középerős növekedésű, ágrendszere felfelé törő, idősebb korban kissé lehajló, sátor alakú koronát nevel. A fa edzett, de moníliára érzékeny, ezért hűvös, csapadékos helyen virágzáskor egy-két permetezés szükséges. Elsűrűsödésre, lecsüngő vesszői felkopaszodásra hajlamosak. E tulajdonságai miatt időnként ifjító, rendszeresen viszont ritkító metszésben kell részesíteni. Környezete iránt igénytelen, jól alkalmazkodó fajta. A sekély termőrétegű, túl száraz talajokon gyengén fejlődik.
Termőképessége és termésbiztonsága kifogásolható. Önmeddő, de pollenje is steril, így legalább két fajtával célszerű együtt ültetni. Csak klónjai szaporíthatók, melyek gyümölcsminősége kiváló, de a növekedési erélyük, virágzási és érési idejük eltérő. A Pándy 48 klón virágzási ideje korai, a későn virágzó cseresznyefajtákkal termékenyül jól (Germers-dorfi óriás, Linda, Solymári gömbölyű stb.). A Pándy Bb. 119 klón tulajdonságai is hasonlóak. A Pándy 279 virágzási és érési ideje kései. Jó pollenadói a Cigánymeggyek. Június végén, július elején szedhető.
A magyar meggy hírnevét ez a fajtakör alapozta meg külföldön, a legkiválóbb gyümölcsű, legkeresettebb árufajta. A megfelelő termékenyülési viszony biztosítása esetén bőven terem. A klónjaiból évente 8-10 ezer darab oltványt értékesítenek. Éves árumennyisége 2-400 tonna. Főleg piacokon, házi befőzésre és exportra értékesítik.

Pin It
©2024 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés