CIGÁNYMEGGY

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

apró meggy, fekete meggy, szapora meggy, parasztmeggy
meggy.

A cigánymeggy (Cerasus vulgaris Mill. = Prunus cerasus L.) tulajdonképpen nem fajta, hanem a nálunk nagy alakgazdagságban található aprómeggyek gyűjtőneve. A fajtakörön belül a változatosság szinte mindenben megnyilvánul; különböző a virágzási és érési idejük, eltérő a gyümölcsszemek mérete, színe, beltartalma, termőképességük, növekedési erélyük is más és más. Az érési idő június közepétől július közepéig tart. A gyümölcs mérete kicsi (3-4 g), általában 18 mm átmérő alatti, de kedvező időjárás esetén elérheti a 20 mm-t is. Alakja csaknem szabályos gömb, színe sötétbordó, húsa puha, erősen festő levű, savas, lédús, túléretten édes. Szárazanyag-tartalma magas. Kőmagja kicsi (6-7 tömegszázalék). A gyümölcs a kocsánytól szárazon válik, ezért jól rázható.
A cigánymeggy valószínűleg magyar eredetű fajtakör, amely magába foglalja a spontán kialakult mag- és klónpopuláció egyedeit. Rapaics Raymund adatai szerint a növény délkeleti kapcsolatokkal rendelkezik, általánosan elterjedt Magyarországon, sokszor vadmeggynek is nevezték. A honfoglaló magyarok már ismerték a meggyet, a ma már nem használt "hajag" szavuk erre a gyümölcsre vonatkozott. A középkorban általánosan ismert gyümölcs, a "Meggyes" észak-alföldi helységnevek valószínűleg a cigánymeggyekről kapták nevüket. 1664-ben Lippai János kertészeti leírásában már megkülönböztette a nemesebb meggyeket a közönségesektől. A cigánymeggyek a XVIII. századi nagy gyümölcsfajtaváltás eredményeként fokozatosan háttérbe szorultak a nagyobb, ízletesebb fajtákkal szemben.
Magas savtartalma miatt friss fogyasztásra csak túlérett állapotban alkalmas, viszont a feldolgozóiparban fontos helyet foglal el. Mélyhűtésre, ivólé, dzsem, gyümölcsíz készítésére kiváló, a konyakos meggy gyártására leginkább ezt használják.
Fája középerős vagy gyenge növekedésű. Ágrendszere szétterülő, lecsüngő. A vékony, kuszált gallyak sűrű gömbkoronát alkotnak. Korán fordul termőre, rendszeresen, bőven terem. Virágait a tavaszi fagy alig károsítja. A téli fagyokkal szemben is ellenálló, a betegségek iránt kevésbé fogékony. A talajjal szemben igénytelen, a környezethez jól alkalmazkodik. A csapadékos, hűvös területek kivételével mindenütt jól érzi magát.
Sűrű, kuszált koronája miatt már a koronanevelés során ritkító metszést kell alkalmazni, a vesszőket viszont csak mérsékelten szabad visszavágni. A rendszeres termés és a nagyobb gyümölcsméret elérése érdekében nem ajánlott gyengébb talajokra ültetni. A cigánymeggy-típusok közül a Cigánymeggy 59 növekedése a legerősebb. Magyarországon az önmegtermékenyítő, bőtermő változatok, a Cigánymeggy 7, a Cigánymeggy 59 és a Cigánymeggy 404-es klónjai szaporíthatók.
Szaporítási arányuk 10%-ra tehető, a faiskolák évente átlagban 15-20 ezer oltványt állítanak elő. Az utóbbi években elkezdődtek a nagyobb felületű telepítések, melyek terméséből ivólé készül. A megtermelt mennyiség évente 3-400 tonnára tehető. Június második felében jelenik meg a piacokon, az árusítás július elején fejeződik be. Feldolgozott formában egész évben megtalálható a kereskedelemben.

Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés