ALSÓSZENTIVÁNI DIÓ

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

Fejér megye - Mezőföld
dió
a gazdag változatosságú dunántúli diópopulációkból két kiemelkedő fajta, az Alsószentiváni 117-es és 118-as klónok kaptak állami elismerést
az Alsószent-iváni 117-es klónfajta jó alkalmazkodóképességű, származási helyétől távolabbi termőtájakon és országokban is sikeresen termeszthető.
Az Alsószentiváni 117-es dió (Juglans regia L.) fája erős növekedésű. Viszonylag gyengébb termőhelyen is megfelelő teljesítményt ad. Későbbi fakadása következtében termésbiztonsága jó. Oltványai az erős növekedés mellett is korán fordulnak termőre. Héja barnássárga, gyümölcse kissé megnyúlt, hengeres alakú, nagy méretű (átmérője 35-36 mm), könnyen törhető és tisztítható, 48-51%25 béltartalommal. A bél világossárga, erőteljesen dió zamatú. Érési ideje szeptember 17-25. közé esik.
Az Alsószentiváni 118-as az előző fajtához hasonló, de a szortiment legerősebb növekedési erélyű fajtája. Fája és lombozata edzett, egészséges, korán nagy termőfelületet nevel, rendszeresen jól terem. Gyümölcse nagy, barázdált felületű, könnyen törhető és tisztítható. Érésideje szeptember 20-25. közé esik.
Az alsószentiváni diók eredete kétféle származásra vezethető vissza. A XIX. század végéig a dió ivartalan szaporítási módszerének hiányában a jobb tulajdonságú fák magjait vetették el. A kisebb birtokosok és paraszti gazdaságok lakóházaik udvarán, a szőlők közt, a présház mellé ültették. A régióban elterjedt közép- és nagyobb birtokokon, a kúriák, puszták, tanyák, majorságok területén, valamint a dűlőutak mentén, a szántóföldek szegélyén is telepítették. Az "uradalmi" telepítésekben a múlt század második felétől a kiváló minőségű grenoble-i (francia) diófajták is bekerültek.
A dióbelet a cukrászipar vásárolta fel a XIX. század végétől egyre nagyobb mennyiségben. Zsidó kereskedők vonaton szállították Székesfehérvár és Pest piacaira az ekkor kiépülő vasúthálózatnak köszönhetően. A XX. század elején a Fejér megyei uradalmak diói híresek lettek a pesti piacokon. A jó hírű, neves termékkel sok kisgazda is vásározott, kereskedett.
A korszerű árutermelő diósok terjedése az 1970-es évektől kezdett kialakulni és elterjedni.
Bár egész évben folyamatos a dió felhasználása, a fő fogyasztási időszakok a nagyobb ünnepekhez kapcsolódnak. Ilyenkor készül a legtöbb sütemény, a karácsonyi diós kalács, a különböző alakú aprósütemények (diós patkó, kifli, rudacska stb.), a cukortorta (karamellből készült torta) és a diótorták. Különleges csemege a negyed dióval töltött aszalt szilva.
Napjainkban klónfajtákból, oltványokkal létesítenek árutermelő ültetvényeket. Az alany magoncdió, a fák végleges tenyészterülete 100 m2/fa körül van. Ezekben az ültetvényekben a korszerű termelési eljárások érvényesülnek: szakszerű talajművelés, növényvédelem, a szüreti munkákban a gépi gyümölcsrázás, mosás, szárítás és minőségi osztályozás. A dió rázását akkor kezdik, amikor a kupacsok nagy része már felrepedt. A földre rázott diót kézzel szedik össze, a gépi felszedés Magyarországon még nem terjedt el. A gépekkel megtisztított diót rácsos aljú tartályokban meleg levegővel 14%25 víztartalomig szárítják. A szárított diót héjas formában vagy bélként értékesítik. A növényvédelem területén a legnagyobb gondot a dió baktériumos betegsége okozza. Ellene réztartalmú szerekkel kell védekezni. Az Alsószentiváni 117-es klónfajta kedvező tulajdonságai következtében vezető szerepet ért el a faiskolai szaporításokban, telepítése fokozott mértékben terjed.
A régióban manapság mintegy 1000 hektáron, 200-220 tonna/év mennyiségben termelnek diót. Az árutermelő ültetvények termését zömében héjas dióként exportálják, főleg a nyugat-európai piacokra.

Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés