Petrezselyem gyökér, fehérrépa

Petrezselyem gyökér, fehérrépa - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

TERMESZTETT, GYŰJTÖGETETT ÉS FELDOLGOZOTT ZÖLDSÉGEK
PETREZSELYEM GYÖKÉR
gyökér, fehérrépa
Győr-Moson-Sopron megye, Győr és környéke
gyökérzöldség
Az immár 200 éve a Szigetközben és a Fertő tó mentén termesztett gyökér szép sima, elágazásmentes.
A tájra jellemző petrezselyem (Petroselium crispum) zöme a félhosszú típushoz tartozik, gyökere lefelé egyenletesen vékonyodik, sárgásfehér színű, egyenes vállú, alig gyűrűs.
Győr környékén a XVIII. század végén kezdődött a nagyobb arányú zöldségtermesztés. Az itt termelt áru egy részét a budapesti piacra, másik részét pedig Pozsonyba és Bécsbe szállították. Abdán kezdtek először sárgarépát és petrezselymet termeszteni, de Győr iparának fejlődésével az abdaiak az iparban helyezkedtek el, és a gyökérzöldségek termesztésének központja Kunszigetre helyeződött át. Először a szőlők közé, a szőlőnek mélyen forgatott talajba, majd a szőlők pusztulása után azok helyére került petrezselyem és sárgarépa. Az ottani homokos vályogtalaj nagyon alkalmas volt termesztésükre. További lendületet adott a körzetnek a Győrvidéki Gazdasági Egyesület megalakulása 1860-ban. Kunsziget és Öttevény zöldségtermesztése világhírű volt az első világháború előtt. A fejlődésnek nagy lendületet adott, hogy itt az 1800-as évek végén két konzervgyár is létesült. Kerekes Sámuel írja, hogy 1920 és 1930 között évente 3500-4000 tonna gyökér-zöldséget exportáltak az országból, és ennek mintegy harmadát Kunsziget adta. Az itt termett petrezselyemgyökér nemcsak igen jóízű és szép küllemű, hanem igen jól tárolhatónak is bizonyult. A sok őszi munka vagy a tél korai beköszönte esetén a fel nem szedett termés csak a hó nélküli, igen kemény teleken pusztult el. Különben minden betegség és romlás nélkül áttelelt, és a tavasszal felszedett zöldség friss és egészséges volt.
Az első világháború előtt a Győr környéki zöldségtermesztők dereglyéken szállították termékeiket a budapesti piacokra. Egy-egy dereglyére 40-50 tonna áru fért. A háború után a Győr környéki termesztés rohamosan fejlődött, tetőpontját a 30-as évek végén érte el. A nagy kézimunka-ráfordítást igénylő termesztés alapvetően házi kerti maradt az elmúlt évtizedekben is. A táj ideális homokos vályogtalaja és a sok generáció által szerzett szakmai tapasztalatok ma is a sikeres termesztés zálogát jelentik. Az értékesítés azonban már nem péklikben, hanem ládás, illetve korai csomós áruként történik.
&filetext8=A legfontosabb ízesítők egyike a magyar konyhai gyakorlatban. Egész éves jelenléte piacainkon elengedhetetlen. Szárítmányként önállóan, illetve más zöldségekkel együtt, mélyhűtötten zöldségkeverékekben, illetve leveszöldség részeként árusítják.
&filetext9=Kora tavasszal a mélyen szántott talajba, 30 cm-es sortávra, 3-4 cm mélyen vetik úgy, hogy "annyi gyökér legyen egy folyóméteren, mint ahány centiméter a sortávolság". Az elültetett növény ápolása gyomlálásból és nyesésből áll. A korai árut háromszor vagy négyszer közepes mennyiségű vízzel megöntözik, így szebb termést kapnak.
Téli tárolásra ritkább térállásban a félhosszú fajtatípust termesztik. Ehhez csak kb. 2 dkg/ 100 m2 magot vetnek a hosszabb (180-200 nap) tenyészidejű fajtákból. Általában nem öntözik, szedésére októberben, novemberben kerül sor. A hosszú idejű tárolásra és a friss piaci értékesítésre kézzel szedik, tisztítják. A zöldet 3 cm hosszúra vágják. Válogatva, lombtalanul teszik a tárolóba, ami még az 1950-es években is kizárólag árkos rendszerű volt.
Napjainkra már különböző tárolási módok terjedtek el.
Egy hektárról 15-30 tonna termés takarítható be.
A XX. század végén, 1997-től a táj forgalmazott petrezselyemgyökér-termése 1500-2700 tonna volt évenként.

Pin It
©2021 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés