Kovászos uborka

Kovászos uborka - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

TERMESZTETT, GYŰJTÖGETETT ÉS FELDOLGOZOTT ZÖLDSÉGEK
KOVÁSZOS UBORKA
kovászolt uborka, napon erjesztett uborka, kenyeres uborka
Pest megye, Vecsés és környéke, Nagykőrös és környéke
savanyúság
napon erjesztett, jellegzetes ízű, kellemesen savanykás termék.

A kovászos uborka sárgászöld színű, ropogós állományú, kellemesen savanykás illatú és ízű savanyúság, amely az uborka (Cucumis sativus) tejsavas erjesztésével állítható elő. Nyersanyaga a nagyobb és a vastagabb, inkább érettebb, jellemzően Nimbusz, Delikatesz és Kecskeméti bőtermő fajta uborkák. Készítéséhez 5-6% sótartalmú, 40-50 °C hőmérsékletű felöntőlevet, fűszereket (kapor, fokhagyma, esetenként vöröshagyma, szegfűbors, feketebors, torma, szőlő- és meggylevél), valamint kenyeret, az ipari technológiánál rozslisztet használnak.

kovászos uborkaAz uborka termesztésének évszázadok óta kiemelkedő fontosságú területe a Duna-Tisza közének középső vidéke, Vecsés, Nagykőrös és Kecskemét. A városokat övező kertekben a salétrom tartalmú, barna homoktalaj, a viszonylag magas napsütéses órák száma és a csapadék kiváló minőségű uborka termesztését tette lehetővé.
A történeti források már a XVII. századból hírt adnak a Nagykőrösön termesztett uborkáról. Keresett cikknek számított a környéken még Kecskeméten, de a nagymértékű savanyítás-kovászolás révén Vecsésen is. A háztartásokban a gazdaasszonyok különös gondot fordítottak nyaranta a nyári savanyúságra, az uborka eltevésére, savanyítására. Kedvelt csemege volt - és napjainkban is az - a kovászos uborka, a kenyérmorzsával, kovásszal napon erjesztett savanyúság. A kőrösi cívis gazdák "nagyban" is foglalkoztak a savanyított uborka készítésével és értékesítésével. A vasút megépítése előtt hordóban szekéren szállították Pestre az uborkát, s míg lassan haladva felértek Pestre, a kovászos uborka is éretté vált, megsavanyodott. Galgóczy Károly írja (1896), hogy az idényben friss állapotban rakták tele a hordókat, és kovásszal besavanyítva szállították a különböző piacokra. Naponta 50-60 szekér is elhagyta Nagykőröst. A kovászos uborka készítése és a népi táplálkozásban betöltött szerepe általános volt.
Távolabbi piacokra is, de elsődlegesen Pestre szállították. Az 1853-ban üzembe helyezett vasút kedvező lehetőséget biztosított a bel- és külföldi kereskedelem számára egyaránt. Az 1870-es évektől nagy exportcégek - köztük a nagykőrösi Benedek József és Fiai cég - tekintélyes mennyiséget szállított belőle. Az Osztrák-Magyar Monarchián belül ösztönző hatású volt a vámmentesség, így tömegesen szállították a vecsési és a nagykőrösi uborkát Csehországba, Galíciába. (Galícia éves uborka-fogyasztása tekintélyes volt, 30 ezer tonna uborkát is vittek oda Nagykőrösről.)
Vasúton Budapestre, Bécsbe, Csehországba és a német piacokra szállítottak kovászoltan savanyított uborkát. Az első világháború után is jelentős maradt a kereskedelme, éppen a Benedek cég jóvoltából, amely Kecskeméten is létesített központot, még hűtőházat is épített ott. Az országos kivitel mintegy 20%25-át adta Nagykőrös az 1933-as esztendőben (az uborka ekkor vált Nagykőrös szimbólumává).
A savanyított uborka fontos kereskedelmi cikk napjainkban is. Ma első helyen a vecsési termelők foglalkoznak készítésével, s a "hordós árut" az egyes helységek piacain értékesítik.

A kovászos uborka a magyar konyha kedvelt étrendi kiegészítője, minden húsos étel mellé szívesen fogyasztják.
A hagyományos technológia szerint a kovászolni való, alaposan megtisztított uborkát 2-5 literes üvegekbe rakják, miközben tompa kötőtűvel megszurkálják vagy bevagdalják, hogy az erjedés alatt a szén-dioxid eltávozhasson belőle, és erjedés után az uborka belseje ne legyen üreges, állománya ropogós maradjon. Ennek érdekében az uborka levéhez esetenként timsót (0,5 g/liter) adagolnak. Az uborkával töltött, kaprot és egyéb fűszereket tartalmazó üvegeket a sós lével feltöltik, tetejére kenyeret tesznek, és tiszta tányérral letakarva napon érlelik. 3-4 napos érlelés után a kenyeret eltávolítják, a kovászos uborka levét átszűrik, majd visszaöntik a termékre, amelyet ezt követően hűvös helyen, lehetőleg hűtőszekrényben tárolnak. A termék viszonylag rövid ideig, maximum 2-3 hétig fogyasztható.
Az ipari technológia annyiban tér el a hagyományos, házi elkészítési módtól, hogy a kenyér helyett rozslisztet alkalmaznak, a felöntőlé gyakran ecetet is tartalmaz, és az erjesztés savanyítókádakban, hordókban történik. A kovászos uborka legelterjedtebb csomagolási módja a 450-500 g-os átlátszó polietilén tasak vagy a műanyag kannás csomagolás. Piaci értékesítése során helyben csomagolják polietilén tasakokba, kívánság szerinti mennyiségben.
A kovászos uborka termelésével a régióban megközelítőleg 100-150 termelő foglalkozik. Vecsésen és környékén - a becsült adatok alapján - az előállított éves mennyiség 2-4 tonnára, Nagykőrösön és környékén 1-2 tonnára tehető.

Pin It
©2021 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés