Kiasalföldi áttelelő hagyma

Kiasalföldi áttelelő hagyma - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

TERMESZTETT, GYŰJTÖGETETT ÉS FELDOLGOZOTT ZÖLDSÉGEK
KISALFÖLDI ÁTTELELŐ HAGYMA
ezüstfehér és sárga színű
Győr-Moson-Sopron megye, Kisalföld.
A tájban hagyományosan őszi vetéssel termesztett vöröshagyma (Allium cepa L.) típusai télállóak, sárgás vagy fehér színűek, kissé lapítottak, alacsony, 10%25 körüli szárazanyag-tartalmúak, ízük frissen kiváló, kevéssé csípős.
A fehér színű változatok húsa hófehér, de a borítólevelük vékony, ezért hajlamos a zöldülésre.
A hagyma fontos és jellegzetes terméke volt Győrnek és környékének, a kisalföldi régiónak. A Kisalföld mint nagytáj Pozsony, Győr, Komárom tágabb térségét jelentette a Duna sík vidéki jellegű medencéjében. Bár a törökök idejében többször hadszíntérré vált, a XVIII. századot jelentős népsűrűséggel érte meg. Már a török hódoltság idején nagy kedvvel termesztették a hagymát, sőt, az oszmán-török adót is szedett be a termelés, illetve az értékesítés után. Bél Mátyás is megcsodálta a környék fokhagyma- és vöröshagyma-termesztését. Részletesen írt a magyarok és a hagyma kapcsolatáról, a hagyma népi táplálkozási szerepéről. Azt írta: "A magyarnak vöröshagymánál semmi sem lehet kedvesebb. Soknak ez a vacsorája és az ebédje, kivált ha házon kívül, úton van. Ismert példabeszéd: a magyar tüzet eszik és iszik. Ám valójában oly kellemes ízű a magyarországi vöröshagyma, főképp a fehér, hogy íze az almáét is felülmúlja." (Bél, 1730. 227.)
A XVIII. század közepén már kialakult ennek a vidéknek - mint speciális termesztőkörzetnek - a jellegzetes hagymatermesztése. A felvevőpiacot Győr, Pozsony, Bécs lakossága és továbbító kereskedelme jelentette. De hajókon Komáromba és Pest-Budára is jutott a győri hagymákból. Ezen a vidéken hagymatermesztéssel mind a magyarok, mind pedig a szlovákok foglalkoztak. Nem véletlen, hogy a XIX. század eleji népviseleteket bemutató egyik albumban is megörökítették, amint egy hagyma-füzért áruló szlovák asszony egy kismartoni asszonynak árulja portékáját. A hagyma más kertészeti, termesztett zöldségnövényekkel együtt az itteni parasztság polgárosodását, paraszt-polgári fejlődését segítette elő.
A közeli Csallóköz, más néven Aranykert magyar származású, kertészkedő, zöldségtermesztő népessége a nagy múltú kertészeti növénytermesztés egyik speciális növénykultúráját képviselte, hasonlóan a Győr környéki hagymatermesztéshez.
Az áttelelő hagymát zöldhagymaként, csemegehagymaként frissen fogyasztják a tavaszi hónapokban. Az áttelelő hagyma értékes vitaminforrás, jó ízű csemege.
Értékesítése csomókban zöldhagymaként, zöld vágott hagymaként és beérett állapotban étkezési hagymaként történik a termesztőkörzetben és Budapesten, a nagybani piacon. A fehér változat gyöngyhagyma termesztésére is alkalmas lapított alakja és enyhe íze miatt.
A termesztés elsősorban az Alpok éghajlat-kiegyenlítő hatása miatt sikeres a Kisalföldön. A termőterület 30-40 hektár körül van. Az áttelelő hagymát termesztő szakemberek megtalálhatók Győr környékén, Győrsövényházán, a Szigetközben és Beziben. A nedvesebb éghajlat lehetővé teszi a biztonságos kelést, az enyhébb téli időjárás pedig a zavartalan áttelelést segíti. Fontos a vetési időpont megválasztása, amely ebben a termőtájban augusztus vége, szeptember eleje. A korai vetés a növények tavaszi felmagzását idézheti elő, a kései vetés gyenge őszi gyökérképződéssel és ennek következményeként felfagyással járhat. A kisalföldi áttelelő hagymák nem tárolhatók hosszú ideig, friss fogyasztásra valók, a sikeres magtermesztéshez az őszi dugványkiültetés a megfelelő.

Pin It
©2021 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés