Recept varázs 56.

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

Farsangi népszokások és ételek - Aszalt szilvával töltött csirkemellfilé, erdei gyümölcsmártással recept

Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó a tovább mögött érhető el.




Köszöntöm Önöket! A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a napot, hogy újra erőre kapjon. A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelelően ebben az időszakban az evés-ivás, a mulatozás szinte kötelező. A táncmulatságok mellett különböző játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. Aki pedig pártában maradt, azt ebben az időszakban különösen durva, vénlánycsúfolókkal gúnyolták. Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosától azt is megtudhatjuk, hogy az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt, ilyenkor a legények egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé letették, hogy reggel, amikor az illető hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját. Illés Németh István, az Illés Panzió, Stüszi Vadász Étterem tulajdonosa pedig érezve a közelgő tavaszt egy időre félreteszi a vadhúst és egy könnyebb, házi szárnyas étel receptjét mutatja be.

Receptvarázs 56. adás from Kontraszt Web és Videóstúdió on Vimeo.

Farsang időszakához számtalan babona kötődik. Manapság a jelmezes, álarcos karneválokon kívül egyre több újraélesztett néphagyománnyal is találkozhatunk, a tuskóhúzással, kiszebábúégetéssel vagy a busójárással. Egyes népek különleges barázdákkal szántották földjeiket, hogy az újévben bő termésben, s gazdag gyermekáldásban legyen részük. Sok helyen e hagyomány új típusát alakították ki: a hajadon lányokkal húzattak tuskót. A farsang vége a 40 napos böjti időszak kezdetét is jelenti, a hagyományok szerint nem szabad húst enni. Ebben a 40 napban az egyház azért tartatta a böjtöt és tiltotta a vigadalmakat, még a lakodalmakat is, hogy az emberek teljesen megtisztult testtel és lélekkel várják a húsvétot. Farsangkor nem csak a színes maszkok és a kavalkád jellemző, hanem az ízes, finom ételek is. Barta László farsangi recepteket is megoszt Önökkel.




A farsangi időszakban gyakori a vendégeskedés, jelmezbál vagy vidám összejövetel. Ilyenkor mindig jól jönnek az olyan finomságok, amik egyszerűen, akár előre is elkészíthetők. De az egészségünkről se feledkezzünk meg ebben a böjtöt megelőző, habzsolós időszakban sem. Az utóbbi években egyre többet hallani a sejtkárosító szabad gyökökről, illetve az antioxidáns hatású gyümölcsökről. Táplálkozástudományi professzorok ez idáig úgy vélték, hogy az erdei gyümölcsök rendelkeznek a legnagyobb szabadgyök-semlegesítő hatással, azonban a legfrissebb kutatásokból kiderült, hogy az aszalt szilva jóval nagyobb antioxidánsdózissal rendelkezik. Ezért immunrendszerünk erősítése érdekében a téli és a tavaszi időszakban különösen ajánlott aszalt szilvát fogyasztani. Egyetlen aszalt szilva több ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, mint például egy maréknyi áfonya, ami antioxidánsokban szintén gazdag. Vas, kalcium, szelén, A-, B-, és C-vitamin tartalmának köszönhetően óvja a sejteket, védelmet nyújt a daganatos-, a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen, és az idegrendszert is erősíti. Változó korba lépő nőknek is ajánlott, mivel segít visszafordítani a menopauza miatt kialakult csontritkulás folyamatát. Illés Németh István most duplán vigyáz az egészségünkre. A csirkemell filét ugyanis aszalt szilvával tölti és erdei gyümölcs mártást készít köretnek.

A farsang elengedhetetlen velejárója a farsangi fánk. A könnyű és semmihez sem fogható finomságot többször is elkészíthetjük az évben, de eredetéről keveset tudunk. A fánk története osztrák eredetű, ugyanis egy Krapfen nevű pék özvegye a sütemény kitalálója. Az asszony férje halála után nem győzte a sok munkát. Egy alkalommal  a türelmetlenkedő vevők közé akart vágni egy darabka tésztát, de az célt tévesztett és a forró olajba pottyant. Ott szép aranysárgára sült, így a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk! Azóta a híressé vált fánk neve ma is Krapfen. Magyarországon a fánk a 19. században terjedt el széles körben.  Köszönöm, hogy velünk tartottak! További ízes szép estét kívánok! 





 

Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés