Pálinkafogyasztás

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

Pálinkafogyasztás (Vilmos és szilva)

A pálinkafogyasztás szabályai

pálinkaA pálinkafogyasztásnak - akárcsak a borivásnak - megvannak a maga szabályai Azt mindenki tudja, hogy a borok különböző válfajait eltérő alakú pohárban szolgálják fel. Az is köztudott hogy van konyakos, illetve whisky-s pohár. De azt már kevesen tudják, hogy van egy olyan pohár is, amelyik kifejezetten a pálinkáknak lett kialakítva.
A pohár mérete és alakja döntően meghatározza egy ital fogyasztásának élvezeti értékét. Az ital megérdemli azt, hogy a számára megfelelő pohárba legyen kitöltve. Ez igaz a pálinkára is. Mert ha egy egyszerű üvegpohárban szervíroznánk nem biztos, hogy a benne lévő illat és aroma anyagok megfelelően érezhetőek lennének. Ha már a pálinka szervírozásánál járunk, szeretnék eloszlatni egy tévhitet, miszerint a pálinkát "jól" behűtve kell felszolgálni. Ahhoz hogy az előbb említett illat és aroma anyagok megfelelően kijöjjenek 16-18 celsius fokon kell a pohárba tölteni.
A pálinkás pohár egy talpas pohár, melynek tulipán formája van, ezért szokás tulipános pohárnak is nevezni. Ez a pohár úgy van kialakítva, hogy az alsó öblös rész a pohár közepe felé irányítja az illatokat, és a felső kiszélesedő rész pedig ezt a koncentrálódott illatot közvetíti a pálinkát fogyasztó felé. Erre azért van szükség, mivel pálinkát kis mennyiségben fogyasztunk, és ennek a kis mennyiségnek is elegendőnek kell lennie arra, hogy a pálinka megmutassa az értékeit.

 

PÁLINKA KÓSTOLÁSA

pálinka kóstolásaA pálinka kóstolás hasonló a lépéseiben és módszereiben, mint a borkóstolás. Első lépésben megvizsgáljuk a pálinka színét, tisztaságát, majd az illatát vizsgáljuk meg. Ezután lassan kortyonként fogyasztjuk el a kóstolandó italt, ugyanis hagyni kell, hogy a szánkban az ízek kifejtsék hatásukat. Természetesen, ha több pálinkát is kóstolunk egymás után, akkor gondoskodni kell arról, hogy két ital között valamilyen étellel semlegesítsük az ízeket. A pálinka elfogyasztása után az üres poharat szagoljuk meg még egyszer, mivel a pohár belső falán maradt pálinkának köszönhetően, érezhetjük a pálinka száraz illatát. A pálinka kóstolásakor nem ajánlott a sok fajából összeállított sor, mivel ez egy erős alkoholtartalmú ital. Az ajánlott mennyiség 5-6 fajtájú pálinka.

Ha ügyelünk, arra hogy a borokat fogyasztásra alkalmas hőfokon és pohárba töltsük. Akkor figyeljünk arra is, hogy a pálinkát is a számára megfelelő pohárba és hőmérsékleten fogyasszuk.
Ha összeállítunk egy ételsort és ahhoz italsort is ajánlunk, akkor a pálinka mind étkezés előtt mind étkezés után kiváló élettani hatásai vannak. Mivel a borospoharak talpasok, ezért a talpas pálinkáspoharak kiválóan illenek hozzá, és egységes összképet alkotnak az asztalon. A Meggyágyon Érlelt Újfehértói Fürtös Meggypálinka - amely a Zsindelyes Pálinkafőzde hétszeres nagydíjas terméke - kiválóan alkalmazható étvágygerjesztőként, mivel orvosilag bebizonyított a pálinka emésztés javító és stressz oldó hatása, ezek mellett a vér koleszterin tartalmát és a szív és érrendszeri betegségek kialakulását is csökkenti. Látványban is gazdag lehet, ha ezt a bordó színű pálinkát egy megterített asztala helyezzük.

Étkezések végeztével szintén jó hatása a Zsindelyes Barackpálinka mivel ez az enyhén aranyló, tölgyfahordós érlelésű pálinka elindítja és elősegíti az emésztést. A pálinkák legmegfelelőbb fogyasztási helye az étkezésben az étkezés vége. Ekkor lassul a felszívódásuk és a hatóértékük, valamint a teli gyomorban számtalan funkciós feladatot lát el a pálinka. A fogyasztó a jóleső jóllakottság emésztés elősegítő, valamint élvezeti érték nővelőként használhatja az alkoholt.

 

KEDVES EGÉSZSÉGÜKRE!
A pálinkafogyasztásnak - akárcsak a borivásnak - megvannak a maga szabályai. Nem mindegy, hogy miből, milyen minőségűt, hogyan iszunk. Leszámolunk néhány téveszmével, és bevésünk pár aranyszabályt. Kiderítettük, hogyan kell profi módon pálinkát kóstolni. Jó pálinkát csak jól lehet inni. Látszólag ilyen egyszerű ez, de még a pálinkaivást is el lehet rontani. Mi magyarok valamilyen oknál fogva minden röviditalt előszeretettel lehűtünk. Ez a legtöbb ital esetében téves felfogás és gyakorlat, a pálinkánál fokozottan az.

Első és legfontosabb "szabály", hogy a pálinkát tegyük jó messze a frigótól. Valójában cirka tizennyolc fokosan (tulajdonképpen szobahőmérsékleten) kell "helyesen" fogyasztani. Úgy adja ki ugyanis ízét, zamatát, finom aromáját.
A másik rosszul rögzült szokása a magyar embernek, hogy minden röviditalt egy mozdulattal küld le. Hiba. Valószínűleg az alkoholos ízeken akar mielőbb túlesni, és a hatást rövidített úton elérni. De ha egyszer az első három apró korttyal hozzászoktatja magát az egyébként minőségi pálinkák esetében kifinomult alkoholos ízhez, miután a nyelv megszokta az alkoholt, már jönnek is a gyümölcsös aromák. Szóval csak lassan, apró kortyokban, szobahőmérsékleten.

A másik nagy kérdés, miként tudjuk megállapítani, hogy a pálinka valóban az-e, aminek mutatja magát. Hogy egyáltalán gyümölcsből készült-e? Ha az illata gyümölcsös, akkor legalább ötven százalékban gyümölcsből készült.
Ha belenyúlunk és kikenünk a tenyerünkre pár cseppet, miután elillant az alkohol, szagoljuk meg a tenyerünket. A tenyerünknek ez esetben gyümölcs illatúnak kell lennie. Ha így van, valóban gyümölcsből készült a pálinka.

Ha ugyanis aroma lenne benne, az alkohollal együtt elillanna. Ugyanez a gyakorlat pepitában, amikor az üres pálinkás poharat megdörzsöljük, ergo felmelegítjük, beleszagolunk, ugyanezt kell tapasztalnunk: gyümölcsillatot. Ez a pálinka szárazpróbája. Az üres pálinkáspohár invert tartalma kirakódik a pohár falára, ott is meg kell maradjanak a pálinka gyümölcsös illatai.
Legfőbb pálinkabetegség kettő van, amely az illat alapján könnyűszerrel csekkolható: az előpárlatosság és az utópárlatosság. Az előpárlat, más néven "rézeleje" nagy mennyiségben tartalmaz metilalkoholt. A jó pálinkába ez nem kerülhet bele. Ha mégis, akkor a nedűnek ragasztó szaga van, illetve kellemetlen, karcos íze. A rézeleje a teljes lefőzött mennyiségnek mindössze 5-6 százaléka, ezt a minőségi főzdék külön kezelik, soha nem kerülhet a végtermékbe. Főzésenként mindez csupán néhány decit jelent.
Az utópárlatosság tartalmazza a kozmaolajokat. Odakozmált, odaégett, kellemetlen, kátrányos, büdös szag és íz. Ezt sem nehéz fölismerni.
Alapszabály: a jó pálinkának tisztának és gyümölcsösnek kell lennie. Akinek van orra, érzi.

A másik kérdés, hogy miből. A klasszikus kis mezítlábas stampedli a múlté. Az autentikus pálinkáspohár tulipán vagy trombitavirág alakú. Célja, hogy jól közvetítse az illatokat. Tulajdonképpen egyetlen pohárról van szó, hiszen ugyanarról az italról beszélünk.
Arra sem árt figyelni, mennyit kóstolunk. A kérdés már csak azért is jogos, mert a pálinkát, szemben például a borral, mindig le kell nyelni. Egy borról pusztán az illat alapján szinte minden információt meg lehet tudni. A pálinkára ez nem igaz. Ha nem nyeljük le, sose tudjuk meg, mennyire jó az a pálinka.
Két centeket kóstolva 8-9 pálinkát úgy meg tudunk kóstolni, hogy végig képben legyünk, és érezzük az ízek közötti finom árnyalatokat. Az ízlelőbimbók nagyjából ennyit bírnak. Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a bor esetében átlag 40 tételt lehet lekóstolni.
De míg a borokat mindig egymáshoz hasonlítva rangsorolják, addig a pálinkát egy profi teszten azonnal bírálják. A pálinkát csak önmagához mérik. Van néhány szempont, amire fokozottan figyelnek: ilyen a tükrösség, az íz intenzitása, ha ágyaspálinkáról van szó, akkor maga a szín, ha érlelt, mennyire az. Mennyire tiszta, mennyire tartalmaz kozmaolajokat, elő- vagy utópárlatosság előfordul-e benne? Gyakran előfordul, hogy az illat és az íz nincs párhuzamban egymással. Nagyon intenzív, behízelgő illatok mellett az íz kissé háttérbe szorul. Ez általában a főzési technológiának tudható be. Megkülönböztetünk ugyanis "kisüsti" és úgynevezett "tornyos" főzési technológiát.
A kisüstinél az illat nem olyan hivalkodó, nem parfümös. Íze viszont általában hosszabb lecsengésű. Testes, kerek, nem csalódunk az ízben, mert az illattal egységet alkot. A tornyos főzés esetében az illat parfümös és csábító, az íz viszont általában elmarad mögötte.
Manapság divat a két technológiával készült pálinkák vegyítése. Egy tételt lefőznek tornyon, egy másikat kisüstön, a kettőt pedig valamilyen arányban brendelik. Törvényileg megengedett játék ez, amelynek az eredménye egy izgalmas cuvée.
A cél, hogy az ízélmény minél közelebb legyen az illathoz. Nehogy csalódnunk kelljen.
A friss és az érlelt párlatok gyümölcsaromáiból karakteresen megkülönböztethetőek a frissgyümölcs- (szilva, körte, alma stb.) és az aszalt gyümölcsaromák (szilva, füge, mazsola). Az érlelt párlatokra jellemző a mogyoró és mandula illat. Almástermésű gyümölcsök (körte, alma stb.) friss párlataiban jelentkeznek még bors-, vanília- és fahéj-illatkomponensek. A legértékesebb illatalkotók a virágaromák (rózsa, ibolya, akác, szegfű, jácint stb.), melyek hatalmas intenzitással vannak jelen mind az érlelt, mind a friss párlatokban. A friss párlatok jellemző kiegészítő aromái a citrusok (narancs, kivi, banán, citrom).

Pálinkahibára utalnak a növényi jellegű illatok, ízek (föld, széna, hagyma stb.). Az élesztős, ecetes, káposztás, sajtra jellemző illatok erjesztési, lepárlási problémára utalnak. Érlelési és hordóhibára utal a fenyőfa, petróleum, kátrány, égetett illat és íz. A füstös aromák: kávé, dohány, pirított mogyoró, pirított kenyér aromáinak megléte szükséges, de dominanciája hordókezelési hibára utal.

 

GYÜMÖLCSPÁLINKÁK ÍZ- ÉS ILLAT JELLEMZŐI:

Kajszibarack

A barackból készült pálinkák rendkívül egyedi és gazdag illat- és ízvilággal rendelkeznek. A pálinkában tisztán megjelenik a gyümölcsre jellemző könnyed illat, a gyümölcsös édesség, a tipikus lekvárjelleg, a háttérben enyhén fanyar citrus, az illatszerkezetbe beépülő fűszeresség és a technológiától függően diszkrét mag zamat. Összbenyomásra ezek a pálinkák rendívül elegánsak, letisztultak, harmonikusak. A harmóniát alapvetően az illat és az íz együttes hatása adja, ahol kellő pihentetés után az alkohol mindig háttérben marad, besimul a harmóniába.

Szilva

Szilvából nyert pálinkák illatösszetevőit tekintve egyszerű szerkezetűek, ugyanakkor fajsúlyosak, férfiasak, szépen kiegyensúlyozott gyümölcsös édességgel és hársfavirág-jelleggel, szép és lágy vaníliás, fahéjas fűszerességgel. Illatalkotóiban a csokoládés, kakaós illatok tipikusak, növényi jelleggel. Összhatásában ezeknél a pálinkáknál a gyümölcs mellett erőteljesen fellelhetőek a csokoládés, fűszeres jegyek, diszkrét, de meleg gyümölcsösség és a csonthéjasakra jellemző enyhe háttér magzamat, amely pirított mandula képzetét kelti, enyhén füstös háttérben.

Alma

Megfelelően összeválogatott almafajtákból készült pálinkában az egyes fajták illat-és ízalkotói nagyon szépen kiegyenlítik egymást. A pálinkák italanyagából jól kiemelkedik a fajtára jellemző tipikusság, savanykás, fűszeres citrusokkal, sárga vagy zöld reszelt gyümölcsös pépjelleggel. A fűszerezettség általában lágy, mintegy háttéralkotó. A Jonatán almából készült pálinka általában nyugtalan, harsány jelleget ad, amit a Golden alma gyümölcsösségével kellemessé lehet strukturálni. Általában a almából készült pálinkák akkor lesznek igazán nagy értékű, szép pálinkák, ha sokáig pihentetjük, illetve ha hordós érlelésnek vetjük alá. A hordós érlelés hatására a mindig fiatalos, "mozgékony" párlat megnyugszik és nagyon szép, nyugodt elegáns készterméket ad.

Körte

A körtéből készült pálinka általában visszafogott, decens, nem túl harsány illatú pálinka, amely illatában és ízében citromos jellegű, pikáns fűszerezettséggel. Illat-és ízvilágában szépen kidomborodik a gyümölcsre jellemző, könnyed, lágy, fanyar fajtajelleg. A Vilmos körtéből készült pálinka illatalkotói rendkívül szépek és intenzívek, könnyedségük, selymességük semmihez sem hasonlíthatóak.
Az őszi-téli körtékből főzött pálinkák illatvilágukat tekintve szintén visszafogottabbak, bár finom fűszerezettségük, tipikusságuk szépen érzékelhető. Illatukra és ízükre a sárga és érett gyümölcs jegyei jellemzőek.

Birs

A birsből készült pálinka finom alma és körte jellegű, és szép bodza virágjegyekből épül fel, amelyeket finom fűszerek, könnyed citrus hangsúly és kevés muskotályosság jellemez. A feldolgozási technológiától függően az illatban és ízben karakteresen megjelenik a fanyar héj jelleg és a könnyed, tiszta kompótjegy. Kellő pihentetés után rendkívül szép, letisztult, parfümös vonásokkal rendelkező, különleges, komplikált pálinka nyerhető belőle.

Cseresznye, meggy

A cseresznyéből, illetve meggyből készült pálinkák aroma alkotói jelentősen nem térnek el egymástól, bár természetesen fajtánként kerülnek piacra. A cseresznyéből és meggyből készült pálinka citrusos, marcipános és csokoládés jellegű, lágy, fanyar fűszerekkel. Illat- és ízhatásában friss jelleget mutat, esetenként keserű mandulás hangsúllyal. Ezek a hordós érlelés folyamán kiteljesednek, tipikus húsos gyümölcsösségük dominál, és a mély, nyugodt aromákat vanília, fahéj és csokoládé egészíti ki.

PÁLINKA KÓSTOLÁSA
A pálinkák kóstolása, értékelése nagyon összetett folyamat, melynek alapja az érzékszerveinkre gyakorolt hatások összessége (íz, illat, szín). Értékeléskor nagyon fontos, hogy milyen a pálinkáról kialakult képünk, milyen az ízlésvilágunk, milyen készségekkel és képességekkel rendelkezünk a különböző illatok, ízek azonosítására. Fontos a pálinka fogyasztásának hőmérséklete. Egy nagyon meleg pálinka rossz érzés, míg egy hideg pálinka íztelen, semmitmondó. Optimális fogyasztási hőmérséklete 17-19 Celsius-fokon van.

 

PROFI PÁLINKAKÓSTOLÁS (MINŐSÍTÉS)
A minősítő személynek alapos termékismerettel, nagy gyakorlattal kell rendelkeznie. A bírálónak objektívan kell döntenie, félretéve egyéni ízlését, függetlenítve magát az alkohol élénkítő hatása alól. A bíráló érzékszerveinek képességeit tesztfeladat (ún. háromszögpróba) megoldásával állapítják meg. Ennek lényege, hogy két azonos és egy különböző ital közül fel kell ismerni az azonosat. A bírálatot frissen, kipihenten reggel vagy délelőtt folyamán kell végezni. A minősítő személynek meghűléstől, náthától, fejfájástól, fáradtságtól vagy rossz idegi állapottól mentesnek kell lennie. Kóstolás előtt nem szabad zsíros, fűszeres ételeket fogyasztani, dohányozni.
A minősítésre kialakított helyiség jól szellőztethetőnek kell lennie és lehetőleg természetes megvilágítással kell rendelkeznie. A bíráló személyek a hivatalos pálinkaversenyek alkalmával külön ülnek, hogy ne befolyásolják egymás véleményét.
A kóstolást a legsemlegesebb pálinkával kezdik, haladva a nagyobb illatintenzitású felé. Fontos, hogy minden pohárba ugyanannyi mennyiségű ital kerüljön. A bíráló minél többet kóstol, annál inkább csökken érzékenysége, ezért a kóstolások között szükség van az érzékszervek közömbösítésére, erre alkalmas ételekkel (pl.: kifli, sajt, alma stb.), valamint ásványvízzel.
A minősítéshez speciális pohárra van szükség. A kóstolópohár vékony falú, talpas, felfelé keskenyedő tetővel ellátott, körte alakú szájnál elkeskenyedő átlátszó üvegpohár. A pohár alakja biztosítja, hogy ízlelés közben az aromaanyagok a kóstoló orra felé koncentrálódjanak.

A kóstolást a látvány értékelésével kezdjük. Ekkor a pálinka színét és tisztaságát vizsgáljuk. A poharat a fény felé emeljük és megvizsgáljuk színét, tükröződését. Színe lehet tökéletesen színtelen, a pálinka jellegével megegyező, a jellégétől eltérő, feltűnően eltérő.
A friss gyümölcspárlat színtelen, színe az érlelés folyamán alakul ki, az érlelő hordó anyagától és az érlelési időtől függően (kivétel a cseresznyepálinka, ami színtelen). Kötelező előírás nincs a pálinka színére nézve. Színe a színtelentől a világossárgán, aranysárgán át a világosbarnáig minden árnyalatban megjelenhet. Jó minősítést érdemel a teljesen tiszta, átlátszó és tükrös, míg a zavaros, üledékes, opálos szín már kevésbé jónak értékelhető.
Az illat vizsgálatánál a pálinkával negyedig töltött poharunkat gyengéden, körkörösen megmozgatjuk. Kicsit várunk, míg rendeződnek az illatanyagok, majd távolról óvatosan közelítjük orrunk felé. Ezt fokozatosan ismételjük, közbe magunkban értékeljük az illatösszetevőket.
Az íz értékelése közben egy kortyot szánkba veszünk, ízleljük, majd lenyeljük. Ismétlés előtt célszerű az első benyomásunkat feljegyezni. A pálinkát kis kortyokban, azonos mennyiségben vesszük a szánkba. A mintát a száj és a nyelv többszöri mozgatásával oszlassuk el. A pálinka ízét a szájüreg és a garat érzékelői segítségével tudjuk értékelni. A nyelés közben tapasztalatainkat vessük össze a szájpadláson, az orrban, a garatban keletkező ízzel, utóízzel, illattal. Ne feledkezzünk meg a nyelés után a garatból felszabaduló ízanyagok figyelembevételéről sem. A minőségi pálinka ismertetőjele a hosszan tartó utóíz, ezen belül is a tipikus, azonosítható íz.

A nehezen illó komponensek értékelésében segíthet, ha a poharat lefedjük kezünkkel (ha nincs speciális, fedővel rendelkező kóstolópoharunk), kissé megmelegítjük és ezután szagoljuk meg. Szokásos még úgynevezett szárazpróbával is minősíteni az illatot. Ennek lényege, hogy a kiürített poharat kezünkkel lefedjük, majd néhány perc múlva megszagoljuk. Aromákban gazdag italnál mennyei összhatás tapasztalható.

A jó pálinka illata, íze jellemző a gyümölcsre, határozottan felismerhető, karakteres, de nem túl intenzív. Tehát fontos jellemzője a gyümölcsösség, a hibátlan pálinka mentes minden idegen íztől és szagtól. (Pl.: A szilvapálinka jellegzetessége a kesernyés mag íz.)
A kóstolás után célszerű elgondolkodni a két hatás (íz és illat) összhangján, amelynek összhangban, harmóniába kell lennie. A jó pálinka íz és illat anyagai közel áll egymáshoz, egymást kiegészítik, fogyasztása harmonikus érzetet kelt. Ezzel ellenkező esetben, amikor az ízek és az illatok magasan strukturáltak, ezzel háttérbe szorítva a háttéralkotókat, olyan érzetünk van, mintha a pálinka nem lenne harmonikus, összhatása darabos.
A fent említett értékelési eljárástól újabb keletű a négyszer ötpontos rendszer, súlyozó faktorok alkalmazásával. A maximálisan adható pontszámot attól függően kell csökkenteni, hogy mekkora hiba érzékelhető. Az eredmény kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni a legalacsonyabb és a legmagasabb pontszámot. A maradékból átlagot vagy súlyozott átlagot kell képezni.

 

Aquae Vitae - made in Hungary: pálinkafogyasztás a 18-29 évesek körében

Forrás: www.nrc.hu

Az élet vize - majdnem 700 éve nevezte így Erzsébet királyné, Károly Róbert királyunk hitvese a mai pálinka egy rozmaringos ősét, amikor köszvényét kezelte vele sikerrel. Akkor biztos nem sejtette, hogy pár évszázaddal később magyar specialitásként, Hungaricumként tekint a világ, illetve hazánk apraja és nagyja e csodás italra.

pálinka2002 júliusa óta ugyanis csak a Magyarországon, 100 százalékban gyümölcsből készülő párlatokat lehet pálinka néven forgalomba hozni a világon. Mindezzel a mai fiatalok is tisztában vannak, a 18 és 29 év közötti magyarok többsége fontos Hungaricumként tekint e nemes nedűre - derült ki az NRC Piackutató egyik friss kutatásából. A fiatalok szerint magyar büszkeség a pálinka, amely része a magyar táplálkozási kultúrának, életmódnak. Többségük véleménye szerint azonban nem csak hagyományos, hanem minőségi égetett szeszes ital a hazánkban főzött pálinka, amelynek orvosilag igazolható kedvező hatásai vannak az emberi szervezetre, persze mértékkel fogyasztva.

E korosztály számára a pálinka nem a lerészegedés eszköze, inkább a szórakozás, ünnepek során terítékre kerülő, megbecsült ital. A válaszokból az derül ki, hogy ez a korosztály már inkább minőségi, drágább alkoholos italokat fogyaszt, és jó részük szívesen próbál ki új alkoholos ital márkákat. Ebből is látszik, hogy valami változik, új pálinka fogyasztói réteg születésének, megjelenésének vagyunk tanúi. A szocializmus idején a mennyiségi kibocsájtásra koncentráló, ezért a minőséget szinte elfelejtő pálinkatermelést a rendszerváltást követően kezdi felváltani a minőségi pálinkafőzés és -fogyasztás. A korábbi kifőzdék és szeszipari vállalatok mellett megjelentek a magánfőzdék, amelyek csúcstechnológiás berendezésekkel és sokszor manufakturális módon készítenek finomabbnál finomabb pálinkákat a legkülönbözőbb gyümölcsök felhasználásával.

A 18 és 29 év közötti hazai fiatalok többsége tisztában van azzal, hogy a minőségi pálinkát csakis elsőrangú gyümölcsből lehet főzni, hogy e tömény nedű nem a gyors és olcsó delíriumos állapot elérésének eszköze, hanem különleges kulináris élvezeteket kínál az azt felfedezni vágyóknak. Úgy tűnik, valami tényleg változik, és egyre többen fedezik föl az "élet vizét" maguk számára, bár a a pálinkafogyasztás kultúrájával kapcsolatban van még mit elsajátítani. A fiatalok többsége például még azt gondolja, hogy nem szobahőmérsékleten kell, érdemes fogyasztani a kerítésszaggatót, pedig ezen a hőmérsékleten tálalva mutatja igazi arcát, adja aromáinak, illatának teljes tárházát.

A kutatásból továbbá az is kiderül, hogy a fiatalok többsége alkalomadtán hörpint a Hungaricumból egy vagy két pohárkával, 23 százalékuk havonta legalább egyszer, 4 százalékuk pedig legalább heti rendszerességgel. Úgy tűnik, a pálinka e korosztály számára is kihagyhatatlan az élet különböző eseményei során. A pálinkafogyasztás mértéke - a keserű italokkal együtt - megelőzi más nemzetek olyan "pálinkáit" mint a tequila, a vodka, a whisky vagy a gin.

Azonban a nemek között különbségek mutatkoznak a hagyományok ápolásának e formájában. A pálinkafogyasztás a férfiak körében népszerűbb, a fiatal férfiak 70 százaléka fogyaszt alkalomadtán, 30 százaléka pedig rendszeresen pálinkát. Ezzel szemben a hölgyek között 42 százalék azok aránya, akiknél előfordul, hogy kortyolnak néha egyet-kettőt az italból, és csupán 13 százalék rendszeresen.

A pálinkafogyasztás mindig is közösségi tevékenység volt, legyen az mindennapi esemény (pl. disznóvágás, üzletkötés, fizikai munka vagy étkezések), vagy ünnepi alkalom - végigkíséri az emberi életet a születéstől, a keresztelőn és esküvőn át, egészen a temetésig. A mai fiatal pálinkafogyasztók számára a pálinka inkább ünnepi, különleges eseményekhez kötődik, legtöbbször valamilyen családi, társasági összejövetelen koccintanak e nedűvel, vagy szórakozás alkalmával. Ezért leggyakrabban a családtagok, barátok, rokonok lakásán és társaságában hangzik fel a pohárköszöntő, de gyakran ürülnek a stampedlik éttermekben és szórakozóhelyeken, van, hogy a kollégákkal egy körben.

Hogy miért is isznak a fiatalok pálinkát? Amellett hogy finom, sokan értékelik magyar származását, a különleges gyümölcsös aromát, és hogy mértékkel fogyasztva egészséges. A legtöbben a hagyományos ízeket keresik, így a vilmoskörtéből, szilvából készülő párlatokat, de sok fiatal kedveli a törköly, vegyes és a barack pálinkákat is. A többi gyümölcsből készülő főzetek még nem olyan népszerűek e korosztály tagjai körében, de pár év múlva valószínű, hogy többen ismerik és szeretik majd az olyan ízeket is, mint a cseresznyéből, almából vagy eperből származó kerítésszaggatókat.

Azok, akik ma (még) nem isznak pálinkát, leginkább arra panaszkodnak, hogy nem szeretik az ízét, noha kipróbálták. Azonban közülük többen is szívesen megkóstolnának különböző édes gyümölcsből készülő italokat, olyat mint a cseresznyéből, málnából, eperből, barackból vagy szederből készülő főzetek. A nyitottság megvan többükben a minőségi pálinka iránt, talán már csak a pálinkafőzés mestereinek kell megismertetni velük e különleges italokat ahhoz, hogy fogyasztókká váljanak.

Rajtuk kívül a fiatalok más csoportjaira is igaz, hogy többségüknek kedve lenne kóstolgatni ilyen nemes italokat vendéglátóhelyeken vagy fesztiválokon, azaz szívesen ismerkednének a pálinkafogyasztás kultúrált módjával és a minőségi termékekkel. Ezek az alkalmak talán további híveket szerezhetnének e különleges magyar ital számára. Mert nem csak gazdag múltja és történelme van a pálinkának, hanem - ahogy látjuk - jelene is, és talán a jövője sem kérdéses. Bízunk benne, hogy így lesz, egészségünkre!

Az adatok forrása:

A felmérést az NRC 2007 márciusában végezte 500 fő online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS adataival súlyozták, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a 18-29 éves magyar lakosságra nézve.

Amennyiben szeretné a teljes tanulmányt megrendelni, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy munkatársaink elkészíthessék Önnek a cégreszabott tanulmányt. A Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen, míg telefonon a 06-20-977-42-00-ás számon érhet el minket.

 

A KUTATÁS TELJES TANULMÁNYA A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEKRE AD VÁLASZT:

1. MIT ISZUNK MI, FIATALOK - KIK, HOL ÉS HÁNYAN FOGYASZTANAK PÁLINKÁT

1.1 Pálinka és szeszesital a fiatalok poharában

Szeszital és pálinkafogyasztás a 18-29 évesek között, az alkoholfogyasztás megítélése, ehhez kapcsolódó szokások - kik fogyasztanak pálinkát, milyen gyakran, milyen jellemzőkkel rendelkeznek és milyen más alkoholt fogyasztanak. Akik nem fogyasztanak pálinkát, mit fogyasztanak inkább?

1.2 A tipikus pálinkafogyasztó - a pálinkafogyasztás megítélése

Hogyan ítélik meg, milyennek látják a pálinkafogyasztó személyeket, a pálinkafogyasztás megítélése (falusi ember-e), a pálinka fogyasztáshoz kapcsolódó "hiedelmek" (hidegen kell inni) stb.

1.3 Szilva és Vilmos - milyen pálinkát fogyasztanak és miért

A kedvelt ízek, hogy mi jut eszébe a pálinkafogyasztásról, a pálinkafogyasztással kapcsolatos attitűdök, és a pálinkafogyasztás oka?

1.4 Társaság és ünnep - a pálinkafogyasztás helye és alkalma

Hol, milyen helyeken, milyen eseményhez kapcsolódóan fogyasztanak pálinkát a fiatalok.

1.5 Fiatalok a boltban

Pálinkavásárlás mely boltokban, hol vásárolnának szívesen a fiatalok, milyen tényezők fontosak a bolti pálinkavásárláskor. Pálinkavásárlás szórakozó helyen, mely szempontok fontosak a szórakozóhelyen történő vásárláskor

2. AKIK NEM FOGYASZTANAK PÁLINKÁT

Kik azok, akik nem isznak pálinkát, miért nem isznak a szeszesitalfogyasztók közül azok, akik nem szoktak pálinkát inni, milyen esetben kóstolnának meg pálinkát (milyen ízű pálinkát, milyen alkalommal)

3. AZ "IDEÁLIS" PÁLINKA

3.1 Az ideális pálinka itala

Pálinka megítélése, ideális magyar pálinka tulajdonságai, Milyen ízeket kedvelnek a fiatalok, milyen üveget szeretnének (szín, méret.), mi legyen a címkén, mit néznek meg először? Kiegészítők, amivel vásárolna pálinkát? A vásárlás lehetséges helye?

3.2 Az ideális pálinka ára

Minimális összeg, amiért minőséget kap; maximális összeg, amit kifizetne; mennyiért vennének jó minőségű pálinkát?

3.3 Az ideális ajándék pálinka

Pálinkaajándékozás; az ajándék vásárlás helye; a vásárolni kívánt pálinka íze; az ajándékozás alkalma; mennyi pénzt költött rá, kiegészítők ajándékba?

3.4 Az ideális pálinka reklám

Honnan informálódnak a pálinkáról? Milyen eseményeken ismerkedne a pálinkával?

Mi kell a pálinkafogyasztás növeléséhez - reklám

4. MERRE TOVÁBB - HOGYAN TUDJA NÖVELNI A PÁLIKA VÁSÁRLÓK TÁBORÁT

Következtetések, javaslatok a pálinka készítő, forgalmazó cégek számára.

A fiatalok között is népszerű a pálinka

Budapest, 2007. július 12. - A 18 és 29 év közötti fiatalok pálinkafogyasztási szokásairól, pálinkával kapcsolatos ismereteiről és véleményéről készített felmérést az NRC. A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok körében a keserű italok után a pálinka a leggyakrabban fogyasztott tömény ital, megelőzve a tequilát, a vodkát és a whiskyt is.

A pálinkafogyasztás a fiatalok körében is népszerű. Jellemzően társaságban, ünnepi alkalmakkor, családi vagy baráti összejöveteleken, esetleg szórakozás közben kóstolgatják, de szívesen fogyasztják fesztiválokon és vendéglátóhelyeken is - derült ki az NRC kutatásából, melyben a 18 és 29 év közötti fiatalok pálinkafogyasztási szokásait vizsgálta. A megkérdezettek többsége alkalomadtán, 23 százaléka havonta legalább egyszer, 4 százaléka pedig legalább heti rendszerességgel iszik az "élet vizéből", amivel annak idején Károly Róbert feleségének, Erzsébet királynénak köszvényét is gyógyították.
A kutatásból az is kiderült, hogy - megelőzve a tequilát, vodkát és a whiskyt - a keserű italok után a pálinka a leggyakrabban fogyasztott tömény ital. A férfiak körében népszerűbb, akiknek 70 százaléka alkalmanként, 30 százaléka pedig rendszeresen fogyaszt pálinkát, míg a nőknek csupán 13 százaléka rendszeres, 42 százaléka pedig alkalmi pálinkafogyasztó.
A fiatalok többsége tisztában van azzal, hogy a jó pálinkát csakis elsőrangú gyümölcsből lehet főzni, így többségük minőségi italként tekint a főzetre. A pálinkafogyasztás kultúrájáról azonban még hiányosak a korcsoport ismeretei: a legtöbben úgy gondolják, hogy a pálinkát nem szobahőmérsékleten, hanem jól behűtve kell fogyasztani, pedig annak aromája 18-22 fokon teljesedik ki.
A kutatásból emellett kiderült, hogy a fiatalok körében is a hagyományos ízek - a körte, a szilva, a törköly, és a barack - a legkedveltebbek, míg a "divatosabb", málnából, szederből és cseresznyéből készült italokat valójában csak egy szűkebb réteg kedveli. Ezeket az új ízeket azonban azok a fiatalok is szívesen kipróbálnák, akik jelenleg azért nem isznak pálinkát, mert a hagyományos változatokat túlságosan markánsnak találják.

Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés