Mezei nyúl

Mezei nyúl - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

MEZEI NYÚL
Dél-Alföld, Észak-Alföld
nyúlalakúak (Lago-morpha) rendjébe tartozó apróvad

Magyarországon a korszerű vadgazdálkodás részeként vadföldeket létesítenek, amelyek a vadnak szaporodási és ivadéknevelési lehetőséget biztosítanak, táplálékot nyújtanak, télen búvóhelyként szolgálnak. Az apróvadas vadászterületek vadföldjeinek jellemző növényzetét a pillangósok (lucerna, herefélék), a kalászosok, a kukorica, a cirok és a köles adják. A téli időszakban felhasznált nyúletetőbe szénát és sárgarépát helyeznek. A magyarországi régiókban fellelhető mezeinyúl-állomány, a szervezett vadászati lehetőségek miatt, a nyugat-európai vadászok előtt rendkívül kedvelt és keresett. Az állomány genetikailag stabil, ezért az élő nyúl is kelendő cikk, az évente befogott több tízezer példány legnagyobb részét Franciaországban értékesítik.
Hazai vadfajaink közül a mezei nyúl (Lepus europaeus) az egyik legnagyobb számban előforduló apróvad. Kisebb-nagyobb számban úgyszólván az ország teljes területén előfordul. Elsősorban a sík, mezőgazdaságilag művelt területeket kedveli. A kifejlett nyúl hossza 48- 63 cm, testtömege 3-5 kg. Testét finom szőrzet borítja, amelynek színe sárgásszürke, feketés kontúrokkal tarkítva. Felnőtt kori testméretét 7-8 hónapos korában éri el. Kizárólag növényevő. Egy évben többször (3-4-szer) is hoz utódot a világra. Magányosan élő állat, gyakran látható egyedül. Jellegzetes mozgását mellső és hátsó lábainak eltérő hossza okozza. Viszonylag kis területen (10-20 hektár) él, ahova a zavarás utáni menekülés után visszatér.
A mezei nyúl az a vad, amelyre a világon legtöbben és legtöbbet vadásztak, ennek ellenére közmondásos szaporasága, jó alkalmazkodó-képessége lehetővé tette fennmaradását.
Magyarország területén őshonos. A nyúl szó számos település- és családnévben (pl. Nyúl, Nyulas, Nyúlász stb.) megtalálható, maga az állat a nép- és gyermekmesék állandó szereplője. Népi bölcsességet tükröznek a nyúl valamely tulajdonságára hivatkozó szólások, közmondások, hasonlatok. Táplálkozási szokásai mutatkoznak meg több gyógy- és takarmány-növény elnevezésében (pl. nyúlárnyék, nyúlszapuka stb.). Egyes részeit vagy az azokból előállított készítményeket a korai és a jelenlegi természetgyógyászok is felhasználják. A nyúlból készített különböző ételek nemcsak napjainkban kedveltek, hanem a korai magyar konyha egyik fogását is adták. Igen érdekes ételleírást tartalmaz egy 1570-ből fennmaradt, az erdélyi fejedelmi udvarban keletkezett szakácskönyv, „Nyúlsüldő töltve egészen” címmel. A tűzfegyverek megjelenéséig a nyúl vadászatánál előszeretettel használták a hálózás, csapdázás különböző megoldásait.
A XIX. század végén, a XX. század elején megszokott, milliós nagyságrendű mezeinyúl-teríték már a múlté, azonban a jelenlegi állomány is számottevő a környező országokéhoz képest, ezért a nyúl bérvadászatának lehetősége elsősorban Magyarországon biztosított.
A vadnyúlból számos ízletes étel készíthető. A levesek, párolt és sült húsok, pörköltek elkészítésének módja tájegységektől függően igen változatos, de főleg a vadászati idényben fellelhető elsődleges feldolgozású élelmiszer-alapanyagok és fűszernövények felhasználásához illeszkedő. Napjainkban főként a vadászok vagy a vadászattal valamilyen kapcsolatban állók asztalán fordul elő mezei nyúlból készült étel, akiknek ünnepein semmiképpen sem hiányozhat az étlapról.
A hazai forgalomban viszonylag kevés nyúlhús fogy, ennek oka egyrészt a magas ár, másrészt az a tény, hogy a terítékre került mennyiség jelentős része egyéni zsákmányként az elejtő vadászok tulajdonába kerül. Az elejtett és az átvevőhelyeken leadott nyúlból készült ételeket többnyire a nagyobb városok „vadász” éttermeiben árusítják.
A mezei nyúl az egyik legértékesebb vadfajunk. Esetében kizárólag szabad területi gazdálkodásról beszélhetünk, amelynek szerves része az élőhelyi adottságok biztosítása, fejlesztése. Vadászata társas vadászaton történik. A hajtás módját a vadászok és a hajtók létszámától függően, a várható terítéket és a terepadottságokat figyelembe véve kell megválasztani. A hajtóvadászatok fontos szereplői a különböző vadászkutyák, melyek közül a világhírű magyar vizsla kitenyésztése és nevelése közvetlenül a nyúlvadászatokhoz kapcsolható. A lőtt nyulat a terítékre kerülésig lehetőleg felfüggesztve, hézagosan rakva kell szállítani, a gyors lehűlés érdekében. Vadászata igen kedvelt a hazai és a külföldi vadászok előtt, de az élő nyúl befogásának és értékesítésének is igen nagy gazdasági jelentősége van. Elfogadható állományú területen, megfelelő szakmai irányítás mellett a hálós megoldású befogás a gyakorlatban legjobban alkalmazható módszer.
A vadgazdálkodás feladata, hogy a vad mindenkori állományát az adott terület eltartó képességéhez igazítsa és folyamatosan szinten tartsa. A lőtt vadon kívül az élő nyúl is keresett a nyugat-európai piacon. Becsült mennyisége az 1990–1999 évek átlagában 590 ezer darab, éves terítéke és élve befogott példányainak száma ugyanezen időszakban átlagosan 150 ezer, illetve 30 ezer darab. A termelők köre főleg a mezőgazdasági részvénytársaságokból és az apróvadas területtel rendelkező vadásztársaságokból tevődik össze. A termelés és árusítás időszaka a vadászati idényhez (október 1-jétől december 31-éig) igazodik.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvény értelmében az eredményes, tervszerű vadgazdálkodás elősegítése érdekében az ország területét – a tájegységek megkülönböztetésével – vadgazdálkodási körzetekre osztották. Az egyes körzetek kialakításánál következetesen figyelembe vették a földrajzi elhatároló jellemzőkön kívül a közigazgatási egységek (megyék) határait.

Pin It
©2023 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés