GÍMSZARVAS

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

Északi-középhegység, Bács-Kiskun megye
nagyvad
a kiváló dél-dunántúli szarvasállomány a hazai és külföldi vadászok részére nagyon kedvelt zsákmány.
Hazánkban és a Kárpát-medencében a gímszarvas közép-európai alfaja (C. e. hippelaphus) őshonos. A szarvas szőrzete döntő hányadában fedőszőrökből áll. Színe a barna, a szürke és a rozsdavörös különböző árnyalataiból tevődik össze. Az élőhely a testméreteket jelentősen befolyásolja. A bika marmagassága 115-150 cm, hossza 170-240 cm, zsigerelt testtömege 140-180 kg. A tehén marmagassága 105-130 cm, hossza 150-200 cm, zsigerelt testtömege 60-120 kg. A bikák 5-6, a tehenek 3-4 éves korukra érik el a kifejlett méreteket. Az állatok 17-18 hónapos korukra ivarérettek. Az idő haladtával a bika súlya egyre növekszik, és agancsának ágszáma is szaporodik, egészen fejlődési csúcsának eléréséig. A gímszarvas csapatban él, ennek magja az anyacsalád.
A gímszarvas tisztelete és vadászata a magyarság őstörténetével egyidős. A csodaszarvas mondája elődeink hitvilágát és vadászati szokásait idézi. Régészeti leleteken, díszítőelemként gyakran találkozhatunk a szarvassal és az íjas vadásszal.
A középkorban létesített vadaskertekben az állomány védelméről és téli etetéséről is gondoskodtak, ezt bizonyítja II. Géza király 1157-ben kiadott egyik oklevele, amely a szarvasok részére sózók létesítéséről rendelkezett.
A szarvasból készített ételek a középkorban a főúri és királyi udvartartás étkezésében rendszeresen jelen voltak, de a közemberek is szívesen fogyasztották, ha alkalmuk nyílt rá. A XVI. századból fennmaradt, az erdélyi fejedelmi udvarban keletkezett szakácskönyv többféle elkészítési ajánlást tartalmaz, pl. "Szarvasnak tüdejét, máját majoránnával, rozmarinnal főzni" címmel. (Szántó, 1986.)
Az országot sújtó háborúk időszakában - és azt követően is - a korábbi vadbőség megcsappant. Napjainkra a tervszerű vadgazdálkodás a vadállomány, köztük a szarvas állományának minőségi és mennyiségi javulását eredményezte. A minőségi javulás világelső trófeák (szarvas és őz) előfordulásában is megmutatkozik. A bérvadásztatásokból befolyó bevételek a vadgazdálkodók, vadásztársaságok gazdasági eredményeit növelik.
A szarvashúst levesek, párolt és sült húsok, pörköltek formájában fogyaszthatjuk. Napjainkban főleg vadászok vagy a vadászattal valamilyen kapcsolatban lévők asztalán fordul elő szarvashúsból készült étel.
A nagyobb városok "vadász" éttermeiben, valamint a régióhoz tartozó településeken gyakran árusítanak szarvasból készített ételeket. A terítékre került és az átvevőhelyeken leadott szarvashús nagyobb részét Nyugat-Európában értékesítik.
A gímszarvas agancsa azon kívül, hogy a vadász részére maradandó emlék, komoly gazdasági értéket képvisel.
Magyarországon zárt, tenyésztett állomány (tömegtermelés) nincs, a hazai gímszarvas génállományát azonban tengerentúli (új-zélandi) farmokon értéknövelésre, szinten tartásra felhasználják. A természetes körülmények között élő állomány létszámát az adott terület vadéltető képességének figyelembevételével, tervszerűen állítják be. Azokon a területeken, ahol vadgazdálkodást folytatnak, a vad számára vadföldeket létesítenek. Ezeken a termesztett takarmányt vagy kint hagyják a vad számára, hogy igénye szerint fogyassza el, vagy begyűjtik, és a téli takarmányozáshoz, a szarvasetetők feltöltéséhez használják fel. A termesztett növények zöldtakarmányok (lucerna, herefélék, silókukorica, takarmánykáposzta), gyökér- és gumós takarmányok (csicsóka, takarmányrépa, tarlórépa), valamint gabonafélék (kukorica, búza, napraforgó).
A szarvast egyénileg, golyós vadászpuskával, általában magaslesről vadásszák. Lesvadászat folytatható magaslesről, leskosárból vagy lesszékről egyaránt. A szarvasbika speciális vadászati módja a szarvasbőgés idején bőgőkürt segítségével történő behívás vagy becserkelés. A vad elejtését követően rendszerint már a helyszínen kizsigerelik az állatot, majd a begyűjtőhelyre szállítják, ahol a vadhús tárolása és értékesítésre való előkészítése történik.
A gímszarvast élő állapotban is befogják értékesítési vagy állománytelepítési célból. A befogás legrégibb módszere a fogókertes (terelő) megoldás, amikor a gímszarvast az élelem elhelyezésével terelik a fogótérbe. Egyedi befogás lehetséges kábító lövedék alkalmazásával. A robbantóhálós módszer a legújabban alkalmazott megoldás, ekkor az etető fölé kifeszített hálót az ott táplálkozó szarvasokra borítják.
&filetext10=A gímszarvas becsült létszáma az utolsó 10 év átlagában 54 ezer, az éves teríték mintegy 32-33 ezer. A vadászat az EFAG-részvénytársaságok, a mezőgazdasági részvénytársaságok és a nagyvadas területtel rendelkező vadásztársaságok területén folyik helyi és vendégvadászok részvételével. A vadászati idény a golyóra érett szarvasbika esetében a szeptember 1. és október 31. közötti időszakra esik, a selejtbika, tehén és ünő szeptember 1. és január 31. között lőhető ki, a borjúra pedig szeptember 1. és február 28. között szabad vadászni.

Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés