Bácskai hurka recept

Bácskai hurka recept - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (6 Votes)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 
Pin It

Bácskai hurka

(főzéssel, esetenként főzés utáni füstöléssel készített hurkaféle, rúd alakú, marhabélbe vagy újabban műbélbe töltött, hidegen fogyasztandó hurkaféleség.)

A bácskai hurka burkolatának színe világosbarna, egyes készítményeknél enyhén füstölt, metszéslapján egyrészt aprított sertésbőrke, másrészt nagyobb szemcsézetű belsőség, hús-, máj- és szalonnakockák láthatók. A rudak átmérője 40-45 mm, hossza 45-50 cm. Felülete száraz tapintású, világosan áttetsző, utófüstölés esetén enyhén világosbarna színű.
A hurka 1476-ban személynévként fordul elő, az 1533-ra datálható forrás szerint disznóbélbe töltött, vérből, belső részek vagdalékából stb. készült étel. A "bél" jelentésű, finnugorkori "hur" szóból és a "ka" kicsinyítő képzővel létrejött főnév. (TESZ II. 1970. 170.)
Bácskai hurka receptRégi szakácskönyv mutatja, hogy a hús és vér alapanyagú, többek között vöröshagymás, borsos fűszerezésű (savanyú) lé a hurka elődje. Ilyen ételek például a "disznóhúst fekete lével, malacot fekete lével, vérmével", ez visszautal a ludat vagy lúdfiat fekete lével receptre. (Kisbán, 1997. 476-477.; a csáktornyai Zrínyi-udvar XVII. századi kéziratos szakácskönyve, 161., 168., 156.)
Hurka néven a történelmi Magyarország minden részén készítettek ételt. Ezek megegyeztek abban, hogy bélbe töltöttek (hajdina-, köles-, kukorica-, majd rizs-) kását, amihez a legtöbb vidéken fűszerezett belsőséget, valamennyi maradék szalonnás-véres húst adtak. (MNL II. 1979. 601.)
A szegedi tanyákon "a hurka, tréfásan hurkuli a disznó hurkabél néven emlegetett vastagbelébe készített töltelék, amely apróra vágott zsigerből, főleg tüdőből, fehérmájból, vérből, illetőleg kölesből vagy rizsből, régebben árpakásából, kukoricadarából, dercéből, újabb ínséges időkben, második világháború alatt . rizsből áll. Töltés után mindjárt kifőzik, evés előtt megsütik. A hurka töltését asszonyok csinálták." (Bálint, 1976. 503.)
A Bácska határát jelentő Kecelen az alábbiak szerint készítik hagyományos módon: "Hurka kétféle készül, fehér és fekete. Vastagbélbe töltik. A tölteléket megfőzött kásából sült vöröshagymával, sóval, paprikával, borssal keverik. Minden háznál kerül bele máj, ide használják el a lépet, többnyire a tüdőt is. A belsőségek abálva kerülnek a hurkába. A harmincas évektől egyes házaknál a főtt fejhúsból is tesznek bele. A töltelék nagyobb részét fehér hurkának használják el. Mikor ezt megtöltötték, a többihez hozzákeverik a vért, ez lesz a fekete hurka. A század elején nyersen, a harmincas évektől inkább abálva használják a vért." A kölest a rizs váltotta fel, illetve a kettőt egymás mellett is használták a két világháború között. (Kisbán, 1984. 783-784.)
"Fecsérli, mint Zseni a hurkát. (Kkhalas, 1648.) . "ti. egy Zseni nevű gazda a só nélkül készített hurkát kiszórta a kutyáknak" Jelentése húsos töltelékkel készített hurkafajta." A szóláshasonlat származási helye Kiskunhalas, a Duna-Tisza közi táj egyik települése. (ÚMTSz II. 1988. 1031.)
A hurkának a dél-alföldi, szegedi étkezésben játszott szerepét a nép ajkán született találós kérdések is bizonyítják. (Bálint, 1976. 503-504.)
A hurkával - mint hosszú évszázadok óta fogyasztott étellel - kapcsolatosan több közmondás és szólás született. Ezek közül kettő - vastag, mint a hurka és zsíros, mint a hurka - az étel jellemzőit emeli ki. (Margalits, 1896. 347-348.) A bácskai hurka receptje a többgenerációs pesti, budai polgár- és művészkörökben lejegyzett ételfajták között is szerepel. A hideg májas hurka hússal, füstölt szalonnával, a belsőségek közül májjal, vesével, sóval, borssal, vöröshagymával fűszerezve készül. (Lejtényi-Waldhauser, 1983. 85.)
A közepesen eltartható élelmiszer kategóriába sorolható. Felszeletelve reggelire vagy vacsorára fogyasztják, egyes területeken ecetes hagymakarikákkal tálalják.
A bácskai hurka gyártásához felhasználandó nyersanyagok közül a sertésbőrkét, a vegyes belsőséget (tüdő, szív), az inas, véres nyesedékhúst és a csülökhúst előfőzik, a májat és a szalonnát forrázzák (blanchirozzák), a karikákra szeletelt vöröshagymát zsírban párolják. A bőrkét és a hagymát finomra darálják, míg a többi komponenst kockavágóval vagy 12-14 mm lyukbőségű tárcsával aprítják.
A fűszerezéshez a konyhasón kívül őrölt fekete borsot, majoránnát, esetleg csípős paprikát használnak. Az egyenletesen elkevert masszát bélbe töltik, és 78-80 °C-os vízben - a rudak átmérőjétől függően - 75-90 percig főzik. A főzés után szobahőmérsékletűre lehűtik, majd 20 °C-nál nem nagyobb hőmérsékletű füstölőben, 8-12 órán át, sűrű füstön leszárítják a felületét.
A jól átfőtt és füstölt bácskai hurka szobahőmérsékleten vagy száraz, szellős helyen 14 napig is tárolható. A nagyüzemi termelésnél speciális burkolóanyagot alkalmaznak, amelyben a termék 30 napig eltartható.
Termelt mennyisége 800-1000 tonna/év (becsült érték).

Bácskai hurka recept

Hozzávalók
2 kg fejhús, 70 dkg bőrke, fél kg szalonnanyesedék, 1 nagy fej hagyma, 8 dkg só, 3 dkg őrölt feketebors, 2 dkg zsír.

Elkészítése
A fejhúst a bőrkével együtt hideg vízben felteszem főni. Mikor félpuha, hozzáadom a tokaszalonnát, majd amikor a fejhús elválik a csonttól, kiveszem az egészet az abaléből és hagyom kissé kihűlni. Hozzáadom a zsírban aranysárgára pirított hagymát és az egészet közepes lyukú tárcsán ledarálom. Hozzáadom a borsot‚ sózom‚ majd az egészet alaposan összedolgozom. Hurkabélbe töltöm és 90 fokon 1 órán át abálom.
Forrás: http://grocceni.com

Pin It
©2022 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés