„Az leszel, amit megeszel”
A családi napon látogatóink megismerkedhetnek az alapvető mezőgazdasági élelmiszereink, a burgonya és a hagyma történetével, termesztési módjaikkal, értékes hatóanyagaikkal és a mindennapi felhasználási lehetőségeikkel. Megtudhatják, milyen eszközök szükségesek a hagyma termesztéséhez, miben szállították, tárolták az idők során, hány fajtáját termesztik ma Magyarországon, illetve milyen növények tartoznak még a hagymafélék családjába.
A programmal szeretnénk felhívni a figyelmet a környezet és az ember szoros kapcsoltára a táplálkozási szokások, a népgyógyászati módszerek, az élelmiszerek feldolgozási módjának, valamint a keletkező természetes anyagok újrahasznosításának (komposztálás) bemutatásán keresztül a régmúltból eredő fortélyok alkalmazásával. A családi napon kézműves programok, gasztro-sarok, kóstolók, interaktív és közösségépítő, drámapedagógiai feladatok játsszák a főszerepet.
A burgonya magas tápanyagtartalma, eltarthatósága, sokoldalú felhasználási módjai miatt, a gabonafélék mellet, az egyik legnépszerűbb növényünk. Az Amerikából származó növény használata szinte kizárólag az élelmezésben ismeretes, ám ezen a téren ételeink elengedhetetlen alapanyagát jelenti. A burgonya nagyon egészséges étel, hiszen ásványi anyagokban gazdag, ám ezen kívül számos gyógyhatása is ismeretes, pl. a nyers burgonyaszeletek nedve lágyítja, tisztítja a bőrt; reszeléke enyhíti a szem körüli duzzanatokat, hűsíti a nap égette bőrt; pépjével pattanásokat, aranyeres csomót kezelnek; nedvével keléseket vagy forrázott sebeket gyógyítanak.
A vöröshagyma a magyar ételek egyik legfontosabb ízesítő fűszere és a magyar kertek elmaradhatatlan növénye. Vadon egész Ázsiában előfordul és valószínűleg Iránban kezdték először termeszteni. Innen Egyiptomba a Nílus mellékére került, majd eljutott Európa országaiba. Indiában már 2000 év óta gyógynövényként ismerték: a szívbetegségek, reumatikus fájdalmak gyógyítására használták.Számosőshonos faja ismeretes (vörös-, bajuszos-, kígyó-, illatos-, gyík-, póré-, metélőhagyma). Napjainkban a fűszerező tulajdonságáról, jellegzetes csípős ízéről, illatáról ismert. Talán kevésbé köztudott, hogy a fent felsorolt tulajdonságainak köszönhetően kiváló baktériumölő hatású.
A fokhagyma őshonos hazája Dél-Ázsia, különleges ízfokozó hatása miatt az egész világon kedvelik. Egyes ókori népek varázserőt tulajdonítottak neki, Egyiptomban pedig szent növényként tisztelték. A középkorban gyógyító és tisztító erőt tulajdonítottak neki, gerezdjét amulettként hordták a nyakukban. A pestisdoktor madárfejszerű álarcának csőrrészébe, többek között, fokhagymalevelet is tettek. Hazánkban a 15. században kezdték el termeszteni.
Programkínálat
Gasztro-sarok – különleges íz utazás
- burgonyás és hagymás ételek kóstolója
- krumplicukor csemegézés
- hagymás italok, a hagyma tea
- hagymakenyér „hagymával”
Művész műhely – kézműves programok
- krumpli nyomdázás
- krumpli puska és krumpli állatkák készítése
- krumpli törés – tört krumpli készítése
- krumplivirág készítése papírból
- „krumpliorr” készítése
- Ne sírj! - trükkök a hagyma feldolgozásához
- hagymás növények festése
Tudástár – interaktív drámapedagógiai játékok
- burgonya és hagyma kultúrtörténeti ismertető
- Mire jó? - ismerkedés a krumplibogárral
- hagymajóslás
- hagymafotók a régmúltból
Játék kuckó– játékok kicsiknek és nagyoknak egyaránt
- arcfestés
- üvegfestés
- fajátékok
- krumpli malom
- „hagymakarika” dobáló
- mese: „A kishitű krumpli” és „A szegény legény, az ördög meg a krumpli”
- mese: Szent Pétör mög a hagyma, „Igen is meg nem is Hagymácska”, „Hagyma Sára és Hagyma Sámuel”
Helyszín:
Magyar Mezőgazdasági Múzeum
1146 Budapest, Városliget, Vajdahunyadvár, a Jáki kápolna melletti kerengő
Belépőjegy árak: felnőtt 800 Ft, gyermek (6-18 éves korig) 400 Ft
A jegy a programon való részvételre jogosít, a múzeum kiállításainak látogatásához külön belépőjegy vásárlása szükséges.
Nyitva tartás: 10-16 óráig
Facebook Social Comments
