Busójárás, avagy ahogy a farsang zajlik Mohácson, ahol az ország legnagyobb - és túlzás nélkül világraszóló - télűző mulatozása kerekedik, ahol évről-évre ünneplő tízezrek tanítják móresre a cidrit és a havat.
A helyszín már önmagában is az élő történelem, hiszen a 900 éves Mohács aligha cseng ismeretlenül bárkinek, aki valaha is koptatott már iskolapadot és pláne látott már történelemkönyvet. Egy ilyen kultúrában – és persze látnivalóban is – gazdag településnek pedig nem akármilyen hagyomány dukál.
Nos akkor mi is a busójárás? Az biztos, hogy a település eredeti lakóinak, a sokacoknak a népszokása, eredetére pedig kapásból két magyarázat is akad: Az egyik a tél kiadós berezeltetése és elűzése - ezért az ijesztő maskarák - a másik pedig szintén nem mai, hiszen a török időkre emlékezik.
Akkoriban a mohácsiak csak a megszállók által igen félt mocsárban tudtak menedéket lelni, ahonnét a hagyomány szerint egy idős sokac parancsára ijesztő maszkokban, fa fegyverekkel törtek elő éjjel, igen gyorsan vért fagyasztva a felriadó törökökben, akik ezek után fejvesztve menekültek Mohácsról.
Akárhogyan is, az eredmény mára az ország legnagyobb farsangi mulatsága, az egyik legnépszerűbb turisztikai eseménye és egyben folklór fesztiválja. Aligha véletlen, hogy a napjainkra igen kiadós programsorral körített hagyományt az UNESCO a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére is felvette.
Tehát ha elegünk van már a télből, egy fesztivál is igen jól esne a lelkünknek és nem mellékesen nem félünk fejest ugrani a pezsgő hazai folklór legjavába, akkor irány a mohácsi téltemetés, irány a Mohácsi Busójárás!