BALATONI FOGASSÜLLŐ

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It
fehér húsú csuka, fogas, sül, süllő, szellő
Somogy megye Balaton körüli települései
Egyéb magyarországi előfordulás: Közép-Dunántúl (Veszprém megye) és Nyugat-Dunántúl (Zala megye) Balaton körüli települései
édesvízi hal
a fogassüllő színe élőhelyenként változó. A balatoni süllők tulajdonságai a Balaton vizének köszönhetően más vizek süllőjétől jól megkülönböztethető.
A fogassüllő (Stizosteidon lucioperca) teste megnyúlt, oldalról enyhén lapított. A testmagasság és a testhossz aránya nemenként változó. Feje hosszú, de a testhez viszonyítva nem nagy. Csúcsba nyíló szája nagy. Az állkapcson és a palatinumon jellegzetes, ún. ebfogak találhatók. Háta sötét, szürkészöld, oldala ezüstös alapszínű. A hátvonaltól kb. a test közepéig 8-12 sötét sáv húzódik. A has sárgásfehér. Hátúszói és a farokúszó fekete foltsorokkal díszítettek. Páros úszói halványsárgás színűek. Húsa fehér, zsírtalan és szinte szálka nélküli.
A Balatoni fogas nem alfaja a fogassüllőnek. Az elnevezés, amely a balatoni jelzőt fenséges megkülönböztetésként használja, első ízben 1551-ben fordul elő Désházy Boldizsár devecseri alkapitány Nádasdy Tamás nádorhoz írt levelében, ahol a Balaton nemes haláról tájékoztat, és a fogasokat említi. Ettől kezdve az elnevezés rendszeresen felbukkan. Bél Mátyás 1700 körül született művében így ír: „...fogas vagy sülyő a Balatonban élő nemes hal.” Széchenyi István is azt írta, hogy a jóízű fogasért is, mely minden édesvízi halak királya, „építtessék fogastenyészet a somogyi parton”, mert így meg lenne mentve a fogas. A fogas név volt az elkülönítő a gyengébb minőségű dunai, tiszai halaktól, nem is beszélve az import lengyel süllőkről. Az önálló faj vagy alfaj elismertetése nem sikerült, de bevezették az eredetigazoló fém kopoltyúvédjegyet, amely a mai napig egyedülálló a halkereskedelemben. A névharc vezetői Lukács Károly és Zimmer Ferenc halászmester és királyi főtanácsos voltak.
A sajtóban, tudományos fórumokon a leghíresebb külföldi ichthyológusok véleményével érveltek: „A fogas csak a Balatoné.”
A nemzetközi tudomány elismeri a Balaton süllőjének különlegességeit, de a rendszertan mégsem sorolja önálló csoportba a fogast. Mint a táj annyi más szépsége, a színek, a vulkáni eredetű hegyek vagy borok, úgy a fogas is a tavat Balatonná avató sajátosságok egyike.
A Balatoni fogas nagyon kedvelt, keresett halféle, amelyet sütve fogyasztanak, és balatoni borokat isznak hozzá.
A Balatoni fogas a 60ezer hektáros Balatonban él. Halászati idénye a késő ősz, amikor lehűl a víz, és ez egészen lefagyásig tart. Március 1. és április 30. között tilos halászni. A kifogható mérethatár 30 cm. A Balatonon alkalmazott halászati technológiákkal fogható, nevezetesen egyformán előkerül az eresztőhálóból, az állított nagy hálóból vagy a vontatott, ún. trawlerből. Az eredet igazolására bevezették a kopoltyúba helyezett fémplombát, amely egyedülálló a halak kereskedelmében.
A termelés évente 180-200 tonna, amelynek nagy részét az egyedi halászok fogják.
A halászati joggal bíró Balatoni Halászati Rt. 10 tonnát zsákmányol évente.
Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés