Nagymarosi málna

Nagymarosi málna - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

TERMESZTETT, GYŰJTÖGETETT ÉS FELDOLGOZOTT GYÜMÖLCSÖK
NAGYMAROSI MÁLNA
marosi málna, gurulós málna
málna
apró termésű, rendkívül ízletes, intenzív illatú tájfajta.

Az európai piacokon keresett magyar málna (Rubus idaeus L.) hírnevét a Nagymarosi néven ismertté vált fajta kiváló tulajdonságai alapozták meg. Bogyója viszonylag apró (1,8-2 g), gömbölyded, világos piros. Kiváló ízű, intenzív illatú, valamint jól szállítható, "guruló" minőségű. A nagyobb árutermő gyümölcsösök létesítésekor a bővebben termő, nagyobb bogyójú (3,0-3,5 g) fajták, elsősorban a Malling Exploit fokozatosan kiszorították a termesztésből. Az 1980-as évek végétől a Nagymarosi fajtához hasonló, kiváló minőségű, középnagy bogyójú (2,7-3,0 g), bőtermő és rezisztens Fertődi zamatos vált a táj fő fajtájává.

A híres dunakanyari csemegeszőlők szerepének csökkenése és a filoxéravész pusztítása után, a XIX. század végétől egyre nagyobb szerepet kapott a helybeli málnatermesztés, amely hamarosan országosan, majd Közép-Európában is nagy hírűvé vált. A két világháború között tájjellegű, híres termékként mutatták be a marosi málnát a korabeli kertészeti és mezőgazdasági kiállításokon. A történeti kutatások és feldolgozások szerint az a Heincz Antal ültetett először málnát Nagymaroson, aki a filoxéravész után a megújuló agrárvállalkozás fellendítésének úttörője volt.
Nagymaroson a Knewett-féle málnát termesztették először, amelyet Heincz Antal után a Woslauf család is termeszteni kezdett. Ez a korabeli fajta volt az, amelyik olyan jelentős hírnevet szerzett a vidéknek - ugyanis kitűnően adaptálódott a helyi mikroklimatikus és talajadottságokhoz. Ez lett a hűtőtárolás révén az első ún. "gurulós málna".
A málnát nemcsak a Duna menti domboldalakon termesztették, hanem a szemközti szigeten is, a Szentendrei-sziget északi homokterületein.
A leszedett termés szállítása igényelte a legnagyobb figyelmet. A málnát speciális, kis kerek, később ovális, hosszúkás, fűzfavesszőből font kosárkákban szállították, amelyekből kb. 10 db fért el rétegesen egy nagyobb, hasonlóan font kosárba. Ezzel a csomagolásmóddal meg tudták óvni a gyümölcsszemeket a szállítás során. Egy másik módszer szerint a málnát kis farekeszekbe, ún. bundokba rakták, majd ezeket nagy ládákba helyezték. A bund egy léckeretű vázban lévő, kis oldalperemű fatálca volt, amelybe 1-1,5 kg málna fért.
A lovas szekereket speciális lemezrugókkal szerelték fel (ezek voltak az ún. féderes kocsik), hogy a dűlőutak bukkanóin minél kevesebb gyümölcs sérüljön meg. A szépen csomagolt étkezési málnát kofahajókkal szállították délre, elsősorban Budapest piacaira. Az 1930-as években már hordós lémálnát is vásároltak a helyi kereskedők, elsősorban Jung Ferenc.

A termőtáj kialakulásakor a megtermelt gyümölcs nagy részét friss fogyasztásra értékesítették, kisebb részét a konzervipar dolgozta fel. A legnépszerűbb feldolgozott termék a málnaszörp volt.
A mélyhűtés elterjedésével a jó minőségben fagyasztható málnagyümölcs a hazai és külföldi piacokon egyaránt igen népszerűvé vált. Jelenleg a termés nagy részét a termőtájba települt hűtőházak vásárolják fel és értékesítik konzerv- (szörp, ivólé), cukrász- (fagylalt, süteménytöltelék), valamint tejipari (joghurt) feldolgozásra.
&filetext9=A sok kézi munkát igénylő málnatermesztést a családi munkaerőre alapozták. A nagyüzemek megalakulásakor csak annyiban változott a helyzet, hogy a táblába telepített málnát osztották fel a családok között. A széles soros ültetvényekben (2,5 x 0,5 m) a nagyüzem végezte a gépesíthető munkákat, míg a kézi munka a család tagjaira hárult. A gyümölcsöt jelenleg is kizárólag kézzel takarítják be.

A kezdetben a Duna menti domboldalakra korlátozódó termőtáj a későbbiekben a régióval határos Börzsöny lejtőire és a hegységet körülölelő Ipoly folyó völgyére is kiterjedt, így Magyarország legnagyobb málnatermő tájává vált. A felvásárolt termés mennyisége 5-6 ezer tonna évente, ami az ország termésének kb. egyharmada. A szűkebben vett termőtájban is több mint 20 helység határában termesztenek málnát. Az átlagtermés öntözés nélkül 4-6 tonna/hektár. Az érési időszak június végétől július végéig tart. A termés nagy részét a közelben létrejött öt hűtőház és két konzervüzem vásárolja fel.

Pin It
©2021 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés