A Pannonhalmi borvidék
A Bakony legészakibb nyúlványain a Pannonhalmi - dombság három vonulatának délkeleti, déli és délnyugati lejtőin, a római kor óta termesztenek szőlőt. Egyes felvetések szerint, Anonymus is megemlékezik róla, hogy honfoglaló őseink, virágzó szőlőskerteket találtak a sokorói hegyeken.
Vidékünk történelme, társadalmi és gazdasági fejlődése, jelentősen összefüggött a szőlőtermesztéssel, a szőlő kultúrával. Történelmi tény, hogy Pannonhalma és Sokoró dombságokon, annak környékén, a települések szerkezete is, a történelmi és az akkori társadalmi követelmények alapján, apró kis falvakban jelentek meg.
A Pannonhalma szent hegyén alapított Bencés rend és monostor, melynek építését Géza fejedelem kezdte meg, és Szent István erősített meg oklevelében, birtokával együtt, meghatározta a vidék fejlődését. A honfoglalástól, illetve az államalapítást követő időszakban, fontos helyet foglalt el a földművelés. Bizonyára azokon a királyi adománybirtokokon alapított egyházi kolostorokban élő szerzetesek, akik a kezdeti időszakban, francia, olasz földről kerültek ide, hozták magukkal azt a szőlőművelési kultúrát, amellyel megerősítették az itt kialakított művelési szokásokat, aminek következtében még erőteljesebb és intenzívebb művelés alakulhatott ki. Az 1600 - as évektől elterjedtek a pecsétnyomók, és a községek címerképei, melyekben felfedezhetjük a szőlészetre és borászkodásra utaló jelképeket, melyek az adott településre jellemző gazdálkodási formára engedtek következtetni.
Az 1996 - os évben, mely a Millecentenárium éve volt, a legtöbb település elfogadott és felavatott, újra megszentelt zászlójára került hímzett címerként, így váltak ezek a jelképek, jegyek a mai ember és a szülőfalu igazi jelképévé.
A XII. század végétől egészen a XIX. század végéig, a kisebb - nagyobb történelmi és gazdasági változások közepette élt és virágzott vidékünkön a szőlészet. Leírásokban találkozhatunk azon ténnyel, hogy a szerémi bor, hazánkban a leghíresebb, de kedvelt borok között említik a Győr Vármegyei borokat is. A Győr megye szőlői és borai alatt, egészen a XX. század elejéig a pannonhalmi dombság területén megtermelt szőlőt és bort kell értelmezni.
A XVIII. század elején jelentek meg a szőlőművelés szabályai, a szőlőhegyek védelmét a hegylevelek tartalmazták. A vidék lakosságának jelentős része a falvakhoz tartozó szőlőhegyekben élt, fő megélhetése a bortermelés volt. A szőlődézsma megváltása 1857 - 1871 között megtörtént. A nagybirtokok és az egyház elesve a kilencedtől, és tizedtől, maga is szőlőt telepített. A szőlőművelés évszázados hagyományait ekkor kezdi felváltani a tudatos termesztés. A vidéken még 40 - 50 fajta szőlő található, de megtalálható a mai szőlőfajták közül, az Olasz rizling és a Tramini is. A Győr Vidéki Gazdasági Egyesület 1862 - ben, a már rendezett szőlőtelepítésre előkészített területekre a Rajnai rizling szőlőfajtát ajánlotta.
A XIX. század vége felé Győr megyében 5411 kh szőlőterület volt nyilvántartásban, ebből a pannonhalmi dombság területén 4694 kh, az összes terület 87 % - át tette ki. A filoxéria pusztítása 30 % - os volt ezen a területen. Ennek következtében, kifejlesztették a vadalany klónba oltott szőlőfajtákat, rájöttek hogy az amerikai vadalanyok gyökérzetében nem tesz kárt a filoxéria, így lassan megindult a filoxéria kárt szenvedett területek kiváltása, ekkor terjedtek el elég nagy számban és területen a direkt termő ültetvények.
A direkt termő elterjedése és térhódítása nem tett jót a magyar bortermelésnek, és a régi jó hírnévnek. Ezt felismerve, társadalmilag indult el az az alapvető követelmény, hogy szabályozni kell az egész országra kiterjedően a szőlő és gyümölcsgazdálkodást, valamint magát a bortermelést.Így született meg az 1936. évi V. tc. a Bortörvény, majd az 1938. évi XXXI. tc. A hegyközségekről, a szőlő és gyümölcsgazdálkodásról szóló törvény. A legújabb kori rendtartás, mely az egész országra vonatkozik, az 1994. évi CII. Törvény.
1995. - ben megalakultak a Hegyközségek. A Pannonhalma - Sokoróalja Borvidék eredetileg 11 községből állt, melyeket 7 hegyközségbe soroltak, később még négy település került a Borvidékhez, így ma 15 község tartozik ide. Ezen községek a következők: Nyalka, Pázmándfalu, Győrság, Pannonhalma, Écs, Ravazd, Nyúl, Győrújbarát, Győrszemere, Győr - Ménfőcsanak, Tényő, Felpéc, Kajárpéc, Románd, és Lázi települések. Ezen hegyközségeket a Pannonhalma - Sokoróalja Borvidék Hegyközségi Tanácsa foglalja magába. A Pannonhalma - Sokoróalja Borvidék szőlőtermelői és felvásárlói által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítása, és a borvidéki szőlőtermelés és borászati tevékenység színvonalának emelése, a Borvidéken termelt szőlő és előállított bor piacképességének javítása, a korszerű származás és minőségvédelem megteremtése.
A XIV századtól a XVIII. századig Európa legnagyobb bortermelője Magyarország volt. Egy 1600-as évek elejéről származó összeírás szerint az apátság kilenced, illetve tized utáni jövedelme 2100 akó bor volt – azaz a vidéken több mint 10 ezer akó bor termett, s voltak falvak, ahol egy-egy családra 100-120 akó termés jutott.
Rendelkezünk egy 1712-ből származó, a Szent Márton hegyéhez tartozó szőlőbirtokok gazdáinak kiadott rendtartással is – így például büntetés járt annak, aki az uraság és a hegymester engedélye nélkül, korábban leszedte szőlőjét. A borvidéken tehát nagyon szabályozott termesztés folyt.
Egy a Pannonhalmi-dombságra kiterjedő 1874-es felmérés adatai szerint 4694 kh szőlőt műveltek - a leírás szerint a legtöbbet (1340 kh) Ménfőn. Felpécen 1269, Nagy-Baráton 1094 kh-at jegyeztek.
A filoxériavész (1875) a borvidéken 1500 kh. területet pusztított el, az összterület 30 százalékát, ami országos összehasonlításban nagyon jó arány. Ennek köszönhető, hogy a direkttermő fajták – az Othello kivételével – elterjedése nagyon csekély mértékű lett. A borvidéken élőknek alapvetően nem tetszettek ezek az új fajták, ezért nagy erőfeszítéseket tettek a filoxéria, majd az 1880-as években megjelent gombabetegség, a peronoszpóra legyőzésére. Folyamatos volt a tőkepótlás, de már alkalmazták a szénkénegezést, valamint a bordói levet is annak érdekében, hogy a régi fajtákat megőrizzék, a megszokott minőséget a piacon biztosítani tudják. Ennek ellenére a termőterület 1914-re 1000 kh-ra esett vissza.
A II. világháború után elöregedtek a birtokok, majd a z 1959-ben végrehajtott tsz-esítés után a termőterületeket táblásították. Az akkori állami rendelet 14 borvidéket említ – köztük a pannonhalmit. A nagyüzemi telepítések 1963-ban, Pannonhalmán indultak meg. Elterjedt a Lenz-Moser-féle magasművelés. A nyolcvanas évek végén a borvidéken 958 hektáron folyt nagyüzemi és további 3-400 hektáron háztáji szőlőtermesztés.
A rendszerváltás után alkotott, 1990-es FM-rendelet önálló borvidékké tette a tájegységet, amelyhez Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd és Tényő települések I. és II. osztályú határrészeit sorolták. 1993 végéig a borvidék szőlő kataszteri felmérése is befejeződött. Abban az esztendőben 1080 hektár szőlőültetvény volt a borvidéken, ami 1998-ra 750 hektárra csökkent. 1997 októberében a hegyközségek nyilvántartása szerint 630 hektárnyi terület volt az ellenőrzésük alatt.
A borvidéken akkor összesen 7 hegyközség működött – melyeknek Győrszemerén, Győrújbaráton, Nyúlon, Pannonhalmán, Pázmándfalun, Tényőn és Kajárpécen voltak a központjaik. Ez a felosztás egészen 2008-ig állt fenn.
Az egyesülési szerződéssel a borvidék teljesítette azt a törvényi előírást, amely szerint a hegyközségnek legalább az 500 hektáros nagyságot el kell érnie.
A szerződő felek egyetértettek abban, hogy az egységes borvidéki szervezet hatékonyabb érdekképviseleti munkára lehet képes, ami megmutatkozhat a szabályozások érvényesítésében éppúgy, mint a pályázatok során, vagy akár a turisztika, s a marketing terén.
Az egyesülési szerződés részvevői:
- a Baráti Hegyközség részéről (elnök: Babarczi László, hegybíró: Szebényi Gábor) 69 fő
- a Győrszemerei Hegyközségből (elnök: Nagy Géza, hegybíró: Szakonyi Gyula) 108 fő
- a Nyúli Hegyközség részéről (elnök: Soós Lajos, hegybíró: Hangyál Balázs) 185 fő
- a Pannonhalma és Vidéke Hegyközség részéről (elnök: dr. Vaszari László, hegybíró: Balogh Mihály) 126 fő
- a Győrság-Pázmándfalu Hegyközség részéről (elnök: Horváth László, hegybíró: Balogh Mihály) 275 fő
- a Tényői Hegyközség részéről (elnök: Pécsinger János, hegybíró: Gruber János) 22 fő
- a Kajárpéc-Törésvár Hegyközségből pedig (elnök: Barthalos István, hegybíró: Szebényi Gábor) 178 fő
A megállapodás értelmében a hegyközségi tagok az új hegyközségnek automatikusan tagjai lettek. Az új hegyközség vezetésébe minden résztvevő hegyközség, illetve a tagtelepülések 1-1 tagot delegálhattak és delegálhatnak.
A borvidék geológiája, talaja, éghajlata
A borvidék Győr-Moson-Sopron megye déli részén helyezkedik el. A Bakonyhoz sorolják, de attól a Bernát-patak tektonikus völgye elválasztja.
A pannóniai rétegekből a kéregmozgások hatására a Pannonhalmi-vonulat, a Ravazd-csanaki vonulat és a Sokoró kiemelkedett. Legmagasabb pontja - ami egyben az egész borvidéké is - a Nyúli-hegy 317 méter magas. A Pannonhalmi-vonulat (keleti vonulat) kiemelkedő magaslatokkal és közbeeső völgyekkel tarkított, különféle fekvésekben gazdag, hullámzó láncolat.
A borvidék legjellemzőbb talajképző alapkőzete a lösz. A DK-ÉNY-i vonulatokat mély vízmosások szabdalják. A borvidék talajadottságai változatosak. Az alapkőzeteken barna erdőtalajok, illetve kisebb arányban barnaföldek alakultak ki.
A borvidék klímája kedvező. Az évi középhőmérséklet 10 C°. A fényellátottság közepes, az évi napfénytartam 2000 óra körül alakul. Az évi csapadékösszeg sokéves adatok alapján 600-650 mm között várható. A csapadékeloszlás viszonylag szerencsésnek mondható.
- A Pannonhalma - Sokoróalja Borvidék hegyközségi tevékenységeinek összehangolása
- A borvidéki rendtartás meghatározása
- A Hegyközségek által szolgáltatott adatok rendszerezése, összesítése és továbbítása a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához
- A Hegyközségi Tanács tagjainak tájékoztatása a gazdasági együttműködési és a piaci lehetőségekről
- Borvidéki származás és minőségvédelem ügyeinek intézése
- A Borvidék termelőinek képviselete, az őket érintő védjegyoltalommal kapcsolatos ügyekben
- A hegyközségi közigazgatási ügyeiben hozott határozatai ellen benyújtott fellebbezések elbírálása
- A Hegyközségi Tanács külön jogszabályban meghatározott módon részt vesz a szőlő - és borgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok betartásának ellenőrzésében
- Elsőfokon eljár a különleges minőségű borok származási bizonyítványának kiadásával kapcsolatos ügyekben
- Elvégzi a hegyközségi rendtartások szakmai szempontból történő felülvizsgálatát
- Őrzi és ápolja a Borvidék szőlőtermesztési és borászati hagyományait
- Továbbképzéseket szervez a hegyközségi tagok részére, illetve összehangolja a Hegyközségek ilyen irányú tevékenységét
- Elősegíti a borvidéki bor idegenforgalom (borturizmus) fellendülését
- Borvidéki borversenyeket, valamint borbemutatókat szervez. Borvidéki borversenyeket évente május 19-én (Ivó) nap környékén rendezi meg
- Évente értékeli a Borvidék termelőinek tevékenységét, és elismerésben részesíti a kiemelkedő termelőket
- Célul tűzi ki a Borvidéki Borok Házának létrehozását
Borvidék összes területe: 548 ha
- termőültetvény: 516 ha
- ebből fehér szőlő: 505 ha
- kék szőlő: 8 ha
- csemege szőlő: 3 ha
- termőre fordulásra váró ültetvény: 31,4 ha
- Olasz rizling 149 ha
- Rizlingszilváni 63 ha
- Királyleányka 42 ha
- Ezerfürtű 38 ha
- Chardonnay 37 ha
- Rajnai Rizling 29 ha
- Tramini 24 ha
- Irsai Olivér 23 ha
- Cserszegi fűszeres 19 ha
- Ottonel muskotály 13 ha
Dr. Janky Ferenc
Németh Csaba
Borászatok
Babarczi Szőlőbirtok és Pince | |
Cím: 9081,Győrújbarát, Mátyás Krt. 33. Telefon: +36 96 456 734, +36 30 96 96 856, idegen nyelven: +36 70 409 29 74 Fax: +36 96 456 734 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Honlap: www.babarczipince.hu |
Borbirodalom Pannonhalma Borpince | |
Cím:9090 Pannonhalma, Szabadság tér 27. Telefon: +36 96 471 730, +36 30 459 25 09 Fax: +36 96 470 561 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Honlap: www.borbirodalom.hu |
Deé Családi Pincészet | |
Cím: Győrújbarát Óvoda út 12. 9081 Telefon: +36 96 355 375, +36 30 400 38 92, +36 30 489 55 84 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Honlap: http://www.deepinceszet.hu AKCIÓ: karácsonyi akciónk keretében BORBÉRLETET vásárlóinknak 10 % kedvezményt biztosítunk. |
Hadarics Sándor | |
Cím: 9091 Ravazd, Országút 135. Telefon: +36 96 474 142, +36 30 994 08 64 |
Hangyál Pincészet | |
Cím: 9082 Nyúl, Akácos u. 12. (Héma-dűlőben) Telefon: +36 20 4950 904 és +36 96 364 065 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Honlap: www.hangyal.hu |
Kiskulacs Pince | |
Cím: 9082 Nyúl, Benti dűlő Telefon: +36 96 364 335 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
Klauz István | |
Cím: 9081 Győrújbarát, Veres P. u. 11 Telefon: +36 96 456 736 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
Nagy Géza | |
Cím: 9024 Győr, Örkény u. 17. (pince:Győrszemere, Kutyor) Telefon: 20/933-8864 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
Nagy Zoltán | |
Cím: 9083 Écs, Fő u. 86 (pince: Écs, Kossuth u. 69/a) Telefon: +36 96 473 114, pince: +36 96 473 146 |
Oláh István | |
Cím: 9028 Győr, Szőnyi u. 9. (pince: Felpéc, Rádó-dűlő) Telefon: +36 30 298 39 77 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
Oláh Lajos | |
Cím: 9082 Nyúl, Sport u. 10. Telefon: +36 96 364 409, +36 30 317 49 44 |
Ópince Pázmándhegy Kft | |
Cím: 9085 Pázmándfalu Hegy 60. Telefon: +36 96 470 833 Fax: +36 96 470 833 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
Pannonhalmi Apátsági Pincészet | |
Cím: 9090 Pannonhalma, Vár 1. Telefon: +36 96 570 171 Fax: +36 96 570 176 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Honlap: www.apatsagipinceszet.hu |
Pannon-Borház - Vaszary Pincészet | |
Telefon: +36 96 557 050 Fax: +36 96 557 051 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Honlap: www.pannonborhaz.hu |
Pécsinger János | |
Cím: 9012 Győr, Ormos u. 14. Telefon: +36 96 449 707, +36 20 980 93 54 |
Sárkánylyuk pince | |
Cím: Nyúl, Szurdik Telefon: +36 20 373 50 30, +36 96 364 219 |
Silvanius Bt. Pincészete | |
Cím: 9081 Győrújbarát, Erzsébet u. 22. Telefon: +36 96 355 527 Fax: +36 96 355 527 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
Soós Pincészet | |
Cím: 9082 Nyúl, Kápolna u. 41 Telefon: +36 96 540 052 06 30 640 90 75 Fax: +36 96 540 052 E-mail:Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
Szelényi Ernő | |
Cím: 9024 Győr, Pátzay P. u. 24. (pince: Nyúl, Öreg-hegy, Márton-tanya) Telefon: +36 20 454 55 36 |
Szemenyei Gyula pincészete | |
Cím: 9082 Nyúl, Szabadság u. 20 Telefon: +36 20 931 65 58 |
Szél Fiai Fogadó és Cellárium | |
Cím: 9082 Nyúl, Vaskapu út 71 Telefon: +36 96 540 015 vagy 540 016 Fax: +36 96 540 015 vagy 540 016 E-mail cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Honlap: www.winecellarinn.hu |
Tar Attila | |
Cím: 9012 Győr-Ménfőcsanak, Sokorópátkai u. 15. Telefon: +36 96 449 921, +36 20 980 93 55 |
Szőlő és Bor
Olaszrizling | |
A borvidék legnagyobb részesdéssel bíró fajtája. A termőterület csaknem 30 százalékát az olaszrizling és klónjai foglalják el. Az olaszrizling francia fajta. Tőkéje középerős, vagy gyenge, sűrű vesszejű. Hajtásrendszere csüngő, ezért függönyművelésre is alkalmas. Ellenálló képessége a peronoszpórával, a lisztharmattal, a szürkerothadással szemben gyenge, sok gondozást igényel. Fagytűrő képessége jó. Október második felében szüretelhető. Bora tüzes, lágy karakterű, fajtajelleges. |
Rajnai rizling | |
A Rajna mellékéről származó szőlőfajta tőkéje erős növekedésű, közepes számú, mereven álló vesszőt nevel. Jó a téltűrő képessége, a talajra kevésbé igényes. Október közepén szedhető, a közepes termés eléréséhez 10-12 rügy/m2 terhelés szükséges. Bora finom illatú és savú, testes, gazdag zamatú. Kiegyenlítetten jó minőséget ad, ezért kedvelt a borvidéken. Részesedése mintegy 4 százalék. |
Rizlingszilváni | |
A Rajnai és a Zöldszilváni kereszteződéséből jött létre. A tőkéje erős növekedésű, kevés számú, mereven álló vesszőt növeszt. Optimális terhelése 6-8 rügy/m2. Szeptember második felében már szüretelhető. Bora finom illatú és zamatokban gazdag. A tájegységen a részesedése mintegy 14 százalék. |
Tramini | |
A dél-tiroli Tramin községből eredeztetik és borvidékünkön a múlt század közepén jelent meg. Kis tőkeformájú, keveset termő fajta, de szálvesszős művelésben kielégítő mennyiségre képes. Szeptember második felétől október elejéig szedhető. Cukortermelése kiváló. Bora lágy karakterű, de fűszeres zamatú. Részesedése megközelítően 8 százalék. |
Chardonay | |
A világ legismertebb, a borvidéken is kedvelt fajtája. Tőkéje erős, aránylag nagyszámú, félmerev vesszőt nevel. Javasolt terhelése 10-12 rügy/m2. Korán fakad és szeptember végén - október elején érik. Nagyon jól palackozható bort ad, amely kemény karakterű, fűszeres és "hosszú" illatú. |
Királyleányka | |
A Kövérszőlő és a Leányka természetes kereszteződéséből keletkezett. Erős tőkéjű, nagy lombozatot nevel. Megfelelő minőséget 7-8 rügy/m2 mellet lehet elérni vele. Szeptember második felében szüretelhető. A borvidéken Nyúl, Pannonhalma és Tényő gazdái termesztik előszeretettel. A borvidéken mintegy 7 százalékos arányban van jelen. |
Szürkebarát | |
A francia eredetű fajta középerős tőkével rendelkezik, amelyen viszonylag vékony, ritkás vesszőzet fejlődik. Fürtje kicsi, hengeres, nagyon tömött. Korán fakad és megfelelő (10-12 rügy/n2) mellett szeptember végén – október elején kiváló minőségű, testes, harmonikus bort adó fürtöket szüretelhetünk róla. |
Cserszegi fűszeres | |
Magyar borszőlő. Bakonyi Károly állította elő az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével. Fürtje középesen nagy, kúpos, gyengén vállas, közepesen tömött vagy laza. Bogyói húspirosak, héjuk vékony. Érési ideje: szeptember vége. Tőkéje közepes növekedésű, jó termőképességű. Cukortermelése közepes vagy jó. Fagytűrése kiemelkedően jó. Peronoszpóra-érzékenysége számos vinifer-alfajtáénál kisebb, rothadás-ellenállósága is jelentős. Bora illatos, jellegzetesen fűszeres zamatú, kemény. |
Leányka | |
Az erdélyi eredetű szőlőfajta tőkéje erőteljes fejlődésű. Nagyszámú vastag és világosbarna vesszőt nevel. Fürtje: kicsi, vállas, tömött. Érése szeptember közepén esedékes. Bora fajtajelleges illatú és zamatú, alkoholban gazdag, tüzes, de lágy. |
Zefír | |
A Zefír két ősi magyar fajta, a Hárslevelű és Leányka keresztezéséből jött létre, amelyekhez jól társul a fehérboroknak kedvező pannonhalmi termőtáj. Bora jellegzetes, intenzíven muskotályos, feketeribiszkére emlékeztető illatú, finom zamatú, lágy karakterű . |
Irsai Olivér | |
1930-ban nemesítette Kocsis Pál Magyarországon a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér fajtákból. Tőkéje erős növekedésű, vesszője sima. Fürtjei közepes nagyságúak, kúp alakúak. Nehezen rothad. Korán érik, már augusztus közepétől szüretelik. Íze kitűnő, muskotályos zamatú. Bora zöldes-sárgás színű, erősen muskotályos ízű, lágy savakkal. |
Sauvignon Blanc | |
A Sauvignon Blanc egy nagyon elterjedt és közkedvelt szőlőfajta, a világ szinte valamennyi bortermelő országában fellelhető. Száramazási helye Franciaország, a Loire-völgye. Tőkéje erős növekedésű, nagyszámú, erős vesszőt nevel. Fürtjei kicsik, tömöttek. Bora bár könnyű, zamatos, fajtajelleges, illatos, kemény karakterű. |
Pinot Noir | |
Burgundiából származó kék szőlő, melynek bora nagy népszerűségnek örvend az igényes borok kedvelőinek körében. Magyarországon kékburgundiként is ismerik. A borvidéken elsősorban a főapátság pincészete jeleskedik elterjesztésében. Szeptember végén, október elején szüretelhető, közepes termőlépességű. Bora szép rubinvörös színű, finom zamatú, gazdag csersavtartalmú, kissé kemény. |
Zweigelt | |
Származási helye: Ausztria. Tőkéje közepes növekedésű, ritka vesszőzetű. Fürtjei általában nagyok, vállasak, nagyon tömöttek. Kissé rothad, fagytűrése viszont jó. Szeptember második felében érik. Ausztriában ma reneszánszát éli, de nálunk is egyre népszerűbb, hiszen megfelelő terméskorlátozással, gondozással bora nagyon jó minőségű, csersavban gazdag, harmonikus lehet. |
Kékfrankos | |
Közép-Európa és hazánk elterjedt borszőlőfajtája. Minden vonatkozásában a legmegbízhatóbb fajták egyike. Tőkéje gyors növésű. Fürtje közepes nagyságú, közepesen tömött, rövid nyelű. Bogyói közepesek, vastag héjúak, kissé hamvasak. Jól termő, szeptemberben szüretelhető, de leszedésével nem kell sietni, mert nehezen rothad. Bora tanninban gazdag, testes, színanyagokban gazdag, kissé fanyar ( sav- és csersavdús ), fűszeres karakterű. |
Merlot | |
A francia származású kékszőlő tőkéje középerős, mereven álló vesszőzetű. Magyarországon az 1960-as évektől kezdték termeszteni. Rothadásra érzékeny és fagyérzékeny, ezért sík vidéken termesztése nem ajánlott. A fürtök többnyire kicsik, vállasak, laza szerkezetűek. A termés szeptember végére érik be, akkor szüretelhető. A bora általában mélyvörös színű, telt, bársonyos ízű. Jellegzetes aromájú, száraz, minőségi bort ad. |
Cabernet Sauvignon | |
Franciaországi eredetű, világszerte ismert fajta. Tőkéje gyenge növekedésű, mereven álló vesszőzetű. Fürtje általában kicsik, vállasak, közepesen tömöttek vagy lazák. Időnként rosszul termékenyül, fürtjeiben olykor apró, fejletlen zöld bogyók maradnak. Zamatokban gazdag, mély-rubinvörös, telt, fajtajelleges, cserzőanyagokban gazdag, fanyarkás bora a borversenyek egyik legelismertebb, sikereket halmozó fajtája. Alkoholtartalma a testesség követelménye miatt 12% alatt nem lehet. A jó évjáratok nagyon hosszú idő alatt fejlődnek ki. |
Cabernet Franc | |
Az egyik legkiválóbb vörösbort adó szőlőfajta. Ugyancsak franciaországi eredetű, a bordeaux-i borvidékről származik, annak egyik fő fajtája, világszerte ismert. Középérésű, október elején átlagosan 18 cukorfokkal szüretelhető. A fagyot viszonylag jól tűri. Termése nem rothad, így a szüretet későbbre is lehet halasztani és akár 20-21 cukorfokkal is be lehet takarítani. Terméshozama közepes. A bora kiváló minőségű, mély rubinvörös színű, telt, extraktdús, kellemes fanyarsággal és finom zamattal. Cserzőanyagokban gazdag, kifejezetten fajtajelleges és könnyen felismerhető. |
Turán | |
Magyar fajta, mely többszörös keresztezés eredményeként jött létre. Évjárattól függetlenül nagyon mély színű, csersavtartalma magas, tanninja finoman bársonyos. Még késői szüret esetén is jól érezhető benne a Kékmedoctól származó virág- vagy mézillat. Érezhetően finom zamatát a Csaba gyöngyétől és a Kékmedoctól örökölte. Harmonikus vagy lágy, gyors érésű, javítja a házasított vörösborok minőségét. |