Ha tetszik és hasznosnak ítéli oldalunkat, valamint rendelkezik PayPal számlával, kérjük támogasson bennünket 1000 Ft-tal!
Köszönjük!
Varsányi Pincészet
VARSÁNYI PINCÉSZET
A Varsányi Pincészet 1990-ben alakult (Ker-Coop) szőlőtermelők társulásával. A cél az volt, hogy egy olyan korszerű üzemet hozzanak létre, amely megfelel a mai elvárásoknak. A korszerű gépeket és berendezéseket ötvözték az Egri Borvidék tradicionális eljárásaival. Az évek során az alapvető cél nem módosult, csak kiegészült. A pincészet 2005-ben nevet változtatott, ettől fogva, mint Varsányi Pincészet Kft folytatta tevékenységét a piacon. A korszerű technológia és a tradíció ötvözésébe, így egy újabb fontos cél került, a Családi gazdaság kialakítása.
Riportfilm a Varsányi Pincészetről Varsányi Pincészet szpot Borkóstoló A Varsányi Pincészet is részt vett a 17. Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál Kiállítás és Vásáron
Telefon: 06-30-487-93-52 és 06-36-559-012, fax: 06-36-494-037
Nyitva tartás: H-P 7-15 óráig.
A Debrői Körzet
A Mátrától keletre és a Bükk Hegység lábánál fekszik az Egri Borvidék, amely a határainkon túl is ismert. A magyar borok közül egyik legismertebb bormárka az Egri Bikavér de a Debrői Hárslevelű a Verpeléti Muskotály vagy Egerszóláti Olaszrizling nevek is ismerősen csengenek. A Tarna völgyében elterülő Tófalu, Aldebrő, Feldebrő és Verpelét települések által alkotott "Debrői körzetben" évszázados hagyományok és szorgos kezek munkájának eredménye a jó minőségű szőlő illetve
A Verpeléti pince
A Varsányi Pincészet 1990-ben alakult (Ker-Coop) szőlőtermelők társulásával. A cél az volt, hogy egy olyan korszerű üzemet hozzanak létre, amely megfelel a mai elvárásoknak. A korszerű gépeket és berendezéseket ötvözték az Egri Borvidék tradicionális eljárásaival. Az évek során az alapvető cél nem módosult, csak kiegészült. A pincészet 2005-ben nevet változtatott, ettől fogva, mint Varsányi Pincészet Kft. folytatta tevékenységét a piacon. A névváltoztatást a Varsányi Család többségi tulajdona, és a piacon való személyesebb megjelenés indokolta. 2007-ben a Varsányi lányok is mélyebben bekapcsolódtak a napi folyamatokba, így Judit (pénzügyi vezető), Gabriella (gazdasági adminisztrátor), Katalin (minőségbiztosítási vezető) veszi le a napi terheket Varsányi Lajos (ügyvezető) válláról. A korszerű technológia és a tradíció ötvözésébe, így egy újabb fontos cél került, a Családi gazdaság kialakítása. Verpelét legjobb területeiből készül a Varsányi Selection, mely a Pincészet gasztronómiába sorozata, amely az elmúlt években több hazai és nemzetközi borversenyen szerzett érmet. A Varsányi Család szőlőterületein, terméskorlátozással megtermelt szőlőből készült el a 3 Grácia sorozat, amely a 3 Varsányi lány nevét viseli (Judit, Gabriella, Katalin), amely borokhoz a lányok adják a nevüket, és aláírásukkal garantálják a borok prémium minőségét.
Fél évszázaddal ezelőtt a Chardonnay csak mint egy álmos francia borvidék szőlőfajtája volt ismeretes Azóta meghódította a világot: ahol ismerik és szeretik a bort, a Chardonnay magas. üde savtartalmával ma a fogyasztók egyik kedvence. A világ számos országában termesztik, s így Egerben, a borairól híres magyar városban is otthonra talált. E borban egyaránt megtalálhatja a magyar borászok szakértelmét és a francia bor nemes hagyományait.
Verpeléti Olaszrizling
Járt -e már októberben Eger környékén a szőlőhegyek oldalában? Ha igen, láthatta, ahogy a dalos kedvű szüretelők az utolsó fajtát, az Olaszrizlinget szedik. Ha nem, jóváteheti e vétkes mulasztását, ha megkóstolja e kisünő bort! Férfias, kemény bort rejti e palack, ám a hölgyek kifinomult ízlésének is megfelel, hiszen egyesíti magában a kemény, izgalmas karaktert, ám a határozott ízeket lágy harmóniával forrasztja össze.
Egri Kékfrankos Rosé
Már az egri vár hős katonái 1552-ben, a ostromakor is a környező hegyoldalakban termett kitűnő vörösborokkal oltották szomjukat az ostrom válságos pillanataiban. Eger és a vörösbor azóta is két összefüggő fogalom E palack a Kékfrankos fajta gyors feldolgozásával készült tusé borát rejti, mely bármely étel mellé bátran kínálható, fogyasztható. Javasolt fogyasztási hőmérséklet 12 C
Egri Pinot Noir
A Pinot Noir nagyapáink kék burgundiként, a német nyelvterületen Spátburgundiként ismerték amely a világon legelterjedtebb és legrégebbi szőlőfajta. A gondos szőlőápolást rubinvörös, alkoholban, illatában gazdag borként hálálja meg, amely hosszabb érlelés után 1516 C - on ajánljuk fogyasztásban
EGRI BIKAVÉR
Szép, összetett gyümölcsillattal rendelkező, rubin színű, gazdag, fűszeres ízű bor, lesimult tanninnal. Finom savakkal rendelkezik. Piros ribizlire emlékeztető illata egyesül a fahordós érlelés ászkolási illatával
Muscat ottonel
Élénk, intenzív, szőlővirágos - muskotályos - mézes illat. Finom, szép savszerkezete elegendő a szájban jól érezhető édességhez. Az alacsony alkohol és a szőlőből származó maradék cukortartalom, a borkóstolással csak most ismerkedők számára is kedvesség teszi ezt a könnyű bort.
Egri Kékfrankos (száraz)
A tanninban gazdag karakteres, férfias Kékfrankos jellegzetes illata és a kicsit kesernyés meggyre emlékeztető gyümölcs ízek megtalálhatók ebben a vörösborban, amit a rövid ideig tartó barrique eljárás és a hosszú tölgyfahordós érlelés tett igazán finommá. Ez az ital kellőképpen letisztult, elegáns bor, amelyet sült marhahúsokhoz, vad pörköltekhez és karakteres lágy sajtokhoz fogyasszunk, de remek ajándék ötlet lehet érett férfiak számára, ugyanakkor komoly beszélgetések, tárgyalások társa is lehet.
Egri Kékfrankos (félédes)
A tanninban gazdag karakteres, férfias Kékfrankos jellegzetes illata és a kicsit kesernyés meggyre emlékeztető gyümölcs ízek megtalálhatók ebben a vörösborban, amit a rövid ideig tartó barrique eljárás és a hosszú tölgyfahordós érlelés tett igazán finommá. Ez az ital kellőképpen letisztult, elegáns bor, amelyet sült marhahúsokhoz, vad pörköltekhez és karakteres lágy sajtokhoz fogyasszunk, de remek ajándék ötlet lehet érett férfiak számára, ugyanakkor komoly beszélgetések, tárgyalások társa is lehet.
Sauvignon Blanc
Verpeléti Hárslevelű
Verpeléti Olaszrizling
Észak Magyarországi Zweigelt
Verpeléti Muskotály
Debrői Hárslevelű
Termékek, szolgáltatások:
Bikavér
bor
bor névreszólósítás
bor programajánló
bor reprezentáció
borbemutató
borbemutató szervezés
borbolt
borcímkézés
borkóstolás
borpalackozás
borturizmus
cabernet
cégajándék
chardonnay
Egri Bikavér
fehérbor
hárslevelű
lédig bor
muskotály
olaszrizling
pincelátogatás
pinot noir
üveges bor
vinotéka
vörösbor
zweigelt
Varsányi Pincészet kóstoltató terme és látványpincéje
A kóstoló teremben lehetőség van borbemutatókra, illetve egyéb rendezvényekre.
Borkóstoló
5 bor + borkorcsolya 2000 Ft
5 bor + hidegtál 2500 Ft
5 bor + Magyaros vegyes gulyásleves 2100 Ft
5 bor + Vörösboros lábszárpörkölt krumplis tarhonyával, savanyúság 2500 Ft
5 bor + Menü 3000 Ft
7 bor + borkorcsolya 2200 Ft
7 bor + hidegtál 3000 Ft
7 bor + Magyaros vegyes gulyásleves 2400 Ft
7 bor + Vörösboros lábszárpörkölt krumplis tarhonyával, savanyúság 3000 Ft
7 bor + Menü 3500 Ft
5-ös borkóstoló: Verpeléti Olaszrizling 2007, Debrői Hárslevelű 2004, Varsányi Rosé 2007, Egri Menoir 2007, Egri Bikavér 2005
7-es borkóstoló: Egri Rizlingszilváni 2007, Verpeléti Olaszrizling 2007, Debrői Hárslevelű 2004, Varsányi Rosé 2007, Egri Menoir 2007, Egri Cabernet Sauvignon-Merlot cuvee 2006, Egri Bikavér 2005,
Hidegtál: parasztkolbász, kolozsvári szalonna, füstölt tarja, csemege szalámi, tepertő, piros retek, paradicsom, zöldpaprika, francia saláta, kertész saláta,
A Varsányi Pincészet Kft. jogelődje a Ker-Coop Kft., amelyet tizenhat éve alakítottak olyan szőlőtermelő gazdák, akik az igényes piacokat kiszolgálni képes vállalkozást kívántak létrehozni.
Az azóta eltelt időben végig szerencsésen ötvözték saját szakismeretüket, a hely nagy múltra visszatekintő hagyományait és a rendelkezésre álló korszerű technológiát. A több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő vállalkozást Varsányi Lajos ügyvezető mutatja be olvasóinknak.
A céget a VOSZK verpeléti telephelyének vezető szakemberei alakították. Az időközben megtörtént változások ellenére a tulajdonosi kör továbbra is szakmai befektetőkből áll, azaz, valamennyien gyakorló szőlőtermesztők vagyunk. A kezdetekkor a szövetkezeti jelleg volt a jellemző. Ez akadályozta a működést, sokszor nem lehetett gyors és hatékony döntéseket hozni. 1993-ban fordulóponthoz érkezett a vállalkozás. Pályázat útján egy 80 millió forintos beruházást sikerült megvalósítani, ami egy feldolgozóból, tárolóból és egy kisebb kapacitású palackozóból állt. El kell mondani, hogy a 14 fő tulajdonostárs számomra többségi tulajdont biztosító bizalma nélkül mindez nem valósulhatott volna meg.
Milyen a Varsányi Pincészet piaci helyzete?
A szűkebb térségben meghatározó szerepünk van. A hegyközség területéből évente változó mértékben 300-400 ha ültetvény szőlőtermesztését integráljuk. Az év során a szerződésben meghatározott ápolási műveleteket szolgáltatásként elvégezzük, és ennek költségeit a szüret után az átvett szőlő értékéből levonjuk. A meghatározó szerepet tovább erősíti a palackozó gépsorunk évi 2,5 millió palackos kapacitása, amelynek egy részét bérmunkával kötjük le. Jelentősebb fehér boraink a Debrői Hárslevelű, az Olaszrizling és a Muscat Ottonel. A vörös borok közül az Egri Bikavér, a Kékfrankos-Merlot Rosé és a Cabernet-Merlot Cuvée képvisel nagyobb volument. A borokat fajtától függően egy-két évig fahordóban, majd néhány hónapig palackban érleljük. Értékesítésünk többnyire belföldre irányul. Külföldre főként Lengyelországba, Csehországba, Kanadába és az USA-ba szállítunk. Termékeink minősége egyébként megfelelne más igényes piacokra is, az erős forint viszont megnehezíti a versenyképes ár kialakítását.
Az integrátori tevékenységhez igazodó méretű, 32 ezer hl-es tárolókapacitással rendelkezünk. A magyar statisztika szerint hazánkban 13 ezer nyilvántartott borászat van, és ezek közül, méreteiket tekintve, csupán tizenhétnek a kapacitása haladja meg a 20 ezer hl-t. Ennek ellenére mi a közepes méretű üzemek közé soroljuk magunkat, a néhány 100 ezer hl-es, igazán nagy borászatok mellett.
Az így kialakított stabil háttérrel melyek a pincészet hosszú távú tervei?
Fő erősségünk a megfelelő termesztői tapasztalat és háttér. Ezért mintegy filozófiaként valljuk, hogy a bor minőségét döntően a jó minőségű szőlőtermés határozza meg, a borász pedig a már megtermelt értékeket tudja jobban kiemelni, felszínre hozni.
Úgy találtuk, hogy a tárgyi feltételek és a tulajdonosi viszonyok konszolidációja mellett szükség van még egyéb olyan hosszú távú fejlesztésre, amely megalapozza termékeink minőségét. A Debrői Körzet védett eredetű bora és hungarikuma a Debrői Hárslevelű, amelynek értékesítésétől nagyon sokat várunk. Az Egri Szőlészeti Kutatóintézettel együttműködve tájkísérletben vizsgáljuk a Hárslevelűt. Reméljük, sikerül olyan klónt találni, amely a Debrői Hárslevelű bornak újabb és az eddigieknél is nagyobb sikert biztosít majd.
A 2005. évi értékesítési gondok milyen kihatással voltak a Debrői Hárslevelű szőlő átvételi árára?
Volt időszak, amikor Debrői Körzetben a Hárslevelű szőlő felvásárlási ára az egyéb fehérszőlőfajták átlagárának a kétszerese volt. Ennek hatására az újabb szőlőtelepítésekben megnőtt a Hárslevelű aránya, és ezek az ültetvények az utóbbi években termőre is fordultak. Mindez nyilvánvalóan egy nagyobb kínálathoz és árcsökkenéshez kellett hogy vezessen. Mi úgy látjuk, hogy az ár csökkenő trendjét a szabályozás liberalizálása, a zárjegy megszűnése is elősegítette. Ráadásul teret nyert a piacon a Debrői cuvée bor, ami a kevésbé szabályozott és ellenőrzött olcsóbb alapanyagból is előállítható, ez a fogyasztó számára megtévesztő lehet.Megoldást az jelenthetne, ha a törvényben meghatározott termőhely- és eredetvédelemnek érvényt lehetne szerezni.
A hegyközség szőlőültetvényeinek művelésmódja milyen változásokon ment keresztül, és van-e ennek kihatása a szőlő minőségére?
Az idősebb ültetvényekben a minőségi bor alapfeltételeként elkönyvelt, klasszikusan 140 cm magasra nevelt törzsű ernyőművelés az általános. Számottevő még a magas kordonos Moser- és a lengőkaros, ill. egyesfüggöny-művelések aránya. Az újabban telepített ültetvények középmagas, 80 cm-es törzsmagasságú különféle stílusú ernyőművelések. Két megoldást alkalmaznak. Az egyiknél, hasonlóan a klasszikus ernyőműveléshez, a szálvesszőket még teljesen leívelik, a másiknál a meghagyott szálvesszőt vízszintesen a 80 cm magas huzalhoz kötik le. A nyár folyamán az előtörő hajtásokat függőleges helyzetben beigazítják a hajtástartó huzalok közé. Ez utóbbi minőségben, hozamban ugyanazt tudja esetenként többet is -, mint az idősebb magas-kordonos ültetvények. Gyakorlati megfigyelésünk, hogy az erőteljes visszametszés ellenére a tőkék állandó, stabil és jó kondícióban vannak, ami mind a hajtásnövekedésben, mind a termés minőségében, hozamában megmutatkozik. A pincészetünkben ilyen művelésmódban kialakított ültetvénytől azt reméljük, hogy sikeresen be tudjuk vezetni a gépi előmetszést. Az utóbbi évek tanulmányútjain előtérbe kerültek a költség- és munkaidő-takarékos megoldásokra irányuló törekvések. Úgy tűnt, hogy a magas szintű technológiai megoldások mellett más termesztőket is érdekelnek a költségmegtakarítást eredményező fogások. A betakarítás mellett a metszés a legtöbb élőmunkaórát igénylő ápolási művelet, ezen belül is az egymásba fás kacsokkal kapaszkodó vesszőrendszer kibontása jelenti a legtöbb időt. Az ernyőművelésre különösen érvényes, hogy a metszésre fordított idő az egész éves élőmunka-ráfordításban arányában igen magas, ezért a versenyképességünk javítása érdekében folyamatosan keressük az előremutató megoldásokat. A külföldi tapasztalat az, hogy a géppel történő előmetszés után a kézi metszés már könnyebb és gyorsabb.
A Varsányi Pincészet milyen borpiaci változásokat lát, melyek a kitörési lehetőségei?
Mi is érzékeljük a borfogyasztásban bekövetkezett változásokat, ami összességében csökkenő volument jelent. Tovább látszik csökkeni azoknak a száma, akik napi 1-2 litert fogyasztanak, és az asztali minőséget választják. A magasabb értékű minőségi borok fogyasztásában azonban növekedést tapasztalunk. Nálunk egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek azok a tehetősebb fogyasztók, akiknek életvitelükből adódóan csak alkalmi jelleggel van módjuk bort fogyasztani. Ezek az alkalmak általában olyan különlegességgel bírnak, amelyhez előszeretettel választanak bort a magasabb minőséget és értéket képviselő kínálatból. A bor minőségét, a palack megjelenését érintő divatot folyamatosan figyeljük a piacon. Amit ezekből előremutatónak látunk, azt mi is bevezetjük. Adottságaink keretein belül igyekszünk minden évben megújuló minőséget nyújtani a fogyasztók számára. Erre válaszként partnereink gyakran további igényekkel lépnek fel, amit örömmel fogadunk, és mindenképpen kielégítünk, hiszen így a borászatnak lehetősége nyílik egy magasabb értékű bor iránti kereslet kielégítésére.
Varsányi borok a VII. Országos Rozé Borverseny -en
Forrás: Borászat.hu 2005. december 6-án a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskemét - Miklóstelepen került megrendezésre a Miklós Napi VII. Országos Rozé Borverseny.
A borverseny érdekessége, hogy Miklós napján, Miklóstelepen, Miklós nevű borászok értékelik az ország különböző részéről benevezett rozé borokat, siller borokat és rozé pezsgőket.
A versenyen forgalmi, termelői és muzeális borok kategóriájában asztali és tájbor, a meghatározott termőhelyről származó minőségi és különleges minőségű bor, továbbá pezsgő vehetett részt. A borverseny házigazdája az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa volt. A borverseny főszervezői teendőit Kunszeri Miklós OBI főfelügyelője látta el.
A Rozé borversenyre 116 termelő 164 borral, és egy pezsgővel nevezette be.
A bírálatok 20 pontos rendszerben, négy bizottságban történtek.
A borverseny szakmai elnöke Dr. Kállai Miklós egyetemi tanár, a Corvinus Egyetem Borászati Tanszékének vezetője volt.
A benevezett borok közül 17 arany, 40 ezüst és 52 bronzérem született, a többieket oklevéllel jutalmazták.
A csúcsbizottság a Taschner Borház (Sopron) 2005. évi Kékfrakos borát minősítette a legjobbnak.
A Bock Pince Villányi Portugieser rozé bora lett a legszebb színű, a Tüske Pince Szekszárdi Kékfrankos-Merlot bora pedig a legszebb illatú minősítést kapta.
Az alábbi termékek szereztek aranyérmet:
Termelő Évjárat Fajta
Aranyfürt Szövetkezet 2005 Cabernet sauvignon
Bock Pince Kft 2005 Villányi Portugieser
Eurobor Kft 2005 Pinot noir
Eurobor Kft 2005 Kékfrankos
Feind Lajos 2005 Cuvée
Figula Pincészet 2005 Kékfrankos
Gál Szőlőbirtok és Pincészet 2005 Kékfrankos
Garamvári Szőlőbirtok 2005 Cuvée
Kovács Zalán Mihály 2005 Kékfrankos
Kökény és Fia Családi Borászat 2005 Cuveé
Mayer István 2005 Kékfrankos
Szekszárdi Mg. Rt. 2005 Pinot Noir
Taschner Borház 2005 Kékfrankos
Tüske Pince 2005 Kékfrankos-Merlot
Varsányi Pincészet Kft 2005 Cuveé
Varsányi Pincészet Kft 2005 Dorottya Cuveé
Varsányi Pincészet Kft 2005 Pinot noir
Résztvettünk a 2007. XII. Kadarka Nemzetközi Nagydíj rose- és vörösbor versenyen a Kiskőrösi István Borházban.
A "Királyi Borász Gárda" tagjai lett: Varsányi Lajos a Varsányi Pincészettől.
Elnyerésének Borversenye
A borversenyt a Királyi Szakácsok Nyomdokán Hagyományőrző Egyesület és a Magyar Borok Háza rendezte ötödik alkalommal 2007. július 10-én Budapesten.
A versenyre a pincészetek öt kategóriában nevezhettek a legjobb gasztronómiai összhangra törekedve. A pontozás egy 5 pontos bírálati rendszeren alapult, melyben a borok és ételek harmóniáját vették figyelembe:
5 pont Kiváló, különleges, gasztronómiai élményt adó párosítás. 4 pont Jó, harmonikus, élvezetes. 3 pont Közepes, átlagos élményt nyújt. 2 pont Megfelelő, még elfogadható, nem diszharmonikus. 1 pont Nem megfelelő, diszharmonikus , élvezhetetlen. 0 pont Egymást kizáró párosítás.
A borokat a következő királyi étkekkel kóstolta össze a 7 tagú bírálóbizottság:
5. Beatrix királynő kedvére töltött aranyalma mézes dióval, fügével, hecsedlivel, sült tikmony csókkal ékesítve
A Királyi étkekről Varga Károly mesterszakács gondoskodott mindenki nagy megelégedettségére.
Az idei évben a "Királyi Borász" kitüntető címet Bock József villányi borász érdemelte ki 2002-es évjáratú Royal Cuvée barrique vörösborával, amely a zsűri által adott legmagasabb pontszámot kapta az értékelésben (4,73 pont). A nevezett borok közül az ő bora "passzolt" legjobban az adott ételhez, azaz 3. fogáshoz, melyhez a bort benevezte.
A borverseny díjazott borait a Magyar Borok Háza külön kiállítás keretében mutatja be a bemutatópincéjében. A "Királyi Borász" cím győztesét arany pecsétgyűrűvel és királyi borivó kupával jutalmazza a Királyi Szakácsok Nyomdokán Hagyományőrző Egyesület. A kategória győztesek a "Királyi Borász Gárda" tagjai lettek: Sajgó Krisztina a Tolcsva-Bor -tól és Varsányi Lajos a Varsányi Pincészettől.
A nyertesek lehetőséget kapnak a Nagyszakácsiban 2007. augusztus 2-4. között megrendezésre kerülő Királyi Szakácsok Nyomdokán programsorozat keretén belül, hogy boraikat az ételt készítő királyi szakáccsal együttműködve a Borudvarban a nagyközönségnek is bemutathassák "Egy királyi étel - egy királyi bor" rendszerben.
Ki bort megissza, ura legyen! tartja szólásmondásunk, és nem kétséges, hogy az intelembe foglalt szentencia a többszörös és többek által megélt tapasztalások nyomán tisztult józan tudássá, s mint sok más tapasztalati bölcsesség, ez is generációk hosszú sorának meg-megtántorodásával vált egyre igazabbá.
Kíváncsiság, tudás utáni vágy, megpróbálás, felismert képességeink és felsőbbrendűségünk kibontakozása az ősteremtést leutánzó és folytató alkotásban mindezek elválaszthatatlanok emberi mivoltunktól (1Mózes 12). Amint A szőlőtaposók kezdetű ének dallamára szerzett, dávidi zsoltár is megfogalmazza, éppen ezek által vagyunk csak egy kevéssel kisebbek Istennél (Zsoltárok 8,6); de éppen az ezekben megnyilvánuló istenképűségünk tesz minket, a dicsőséggel és méltósággal megkoronázott, eleven Isten-ikonokat a legtörékenyebbekké minden teremtmény között.
Aki az ősi felismerés nyomán haladva magát és környezetét műveli, borotvaélen jár. Nem ítéltetik eleve elbukásra, sem nem kárhoztatik valami végső lesüllyedésre; de keskeny és veszélyes útján mindig vele jár a kísértés és az elbotlás veszélye. A dicsőséggel és méltósággal megkoronázott ember, ha ember akar lenni, nem kerülheti el az istenképűség kötéltáncát. De amikor a magasságban próbál lépkedni (és itt kell lépkednie, mert egyedül ő a teremtett világ artistája), hinnie, tudnia kell, hogy fentről is függ. Hinnie, tudnia kell, hogy önpusztítás volna leoldoznia magáról azt a szinte láthatatlan szálat, melytől élete függ. A felső, mindig megmentő jellegű rend és útmutatás lehetőségére s ugyanakkor parancsára kell figyelnie és ennek engedelmeskednie, mert ő Atyja és Mestere artistatanítványa.
Az istenképű, magát és környezetét művelő embernek tehát felső és felsőrendű, óvó és megmentő Szövetségese és Mestere van. Ádám és utódainak őstörténete után az elbeszélés új szakasza, Noé története ezt újra hangsúlyozza. Rajta és három fián keresztül van folytonosság az özönvíz előtti és özönvíz utáni új korszak között. Ő a régi korszak igaz, Istennel járó embere, de ugyanakkor az új korszaké is. Ő a családjával együtt megmentett ember. A viszontagságok után megnyugodhat, s mert megmentett, ezért új életet kezd. Az olvasó számára ez megnyugtató. Noé új életvitelét pedig ez jellemzi: földművelésbe kezd, s ezzel egy másik, immár átkozott, azaz tövist és bogáncsot is termő földön az ősi felső rendnek engedelmeskedik: fogta az Úristen az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze. (1Mózes 2,15; 9,20) Szőlőt is ültet. Immár szilárd talajon megtelepedve, biztonságot ígérő egzisztenciát teremtve, megnyugodva, megbékélve és örömök közt lehet élni. Ezt Noé neve és a szőlőültetés is sugallja. Új lehetőség, új föld, új élet a lezárt múlt emberének. Új, földművelő életforma; és új, hozzá illő kihívás újabb veszélyekkel. Mert az igaz és Istennel kötéltáncot járó ember mindig veszélyes magasságban lépdel.
Noé szőlőt is művel az új korszak kezdetén. A szőlőművelés őskezdete és a borkészítés is az ő nyugalom, vigasztalás jelentésű nevéhez kapcsolódik. Noénak három fia született: Sém, Hám és Jáfet. Ők a földet ismét benépesítő nép- és nyelvcsaládok ősatyjai; és itt az Írás azonnal közbeszúr egy olyan lényeges megjegyzést, amivel már felkészíteni akar egy fontos közölnivalóra (1Mózes 9,1819).
Noé tehát az új korszakot nyitó ember és az egész föld lakosságának ősatyja. Így a vele kötött frigy az egész emberiségre vonatkozó szövetség. Az új korszak hajnalán pedig, bár ez számunkra inkább csak különösnek, illetve mellékes közbeszúrásnak vagy éppen kultúrtörténeti adatnak tűnik, igen fontos esemény a szőlőművelés és a borfogyasztás őskezdete. (Noé is a tapasztalás útján juthatott el arra a bölcs felismerésre, hogy ha borát issza, ura kell lennie.)
A borfogyasztásra vonatkozó első bibliai történet tehát az egész emberiségnek üzen. És már itt feldereng az, ami az egyetemes emberiség és a teljes Biblia összefüggésében tény, hogy tudniillik a szeszes ital, a szőlő és a bor már ősidőktől fogva a földi élet, a vidámság és a vigasztalás szimbóluma; másrészt pedig a szőlő és a bor kapcsolatban áll a transzcendens világ valóságának érzékelésével. Noé történetének e különös részlete pedig ezen a két szinten üzen.
De hadd lássuk, milyen bonyodalmak származnak Noé tapasztalatlanságából és lerészegedéséből? A mámorában magából és ruháiból is kivetkőző Noé bódultan feküdt a maga sátrában. Tapasztalatlansága miatt ez ugyan még nem jelentett elbukást, de botránkozás tárgyává lett.
A mezítelen apát Hám látja meg. A közbülső fiú a hamiták, s ezáltal Kánaán lakosságának is ősatyja. A botrány észlelése még csak véletlen szerencsétlenség. Viszont azzal vét, hogy semmit sem tesz: apja meztelenségét csupán elújságolja két testvérének. Nem igyekszik azonnal megszüntetni apja megbotránkoztató mezítelenségét, s így mulasztással vét az atya iránti tisztelet nagyon szigorúan megkövetelt parancsa ellen. Végül Sém és Jáfet hozza helyre a megbotránkoztató dolgot egy számunkra szinte megmosolyognivaló óvatossággal.
Mi az elbeszélésből azonnal az individuális erkölcsi tanulságot vonnánk le: a tapasztalatlan borivó bonyodalmakba keveredik, és bonyodalmakat okoz; a részegség káros, és a borivásra is a józan mértéktartás szabálya érvényes. De ez az elbeszélés még csak expozíció, bevezető a továbbiakban olvasható áldás-, illetve átokmondáshoz: Sém és Jáfet áldott, és uralomra, magasabb méltóságra érdemes; Hám, a hamiták és kánaániak ősatyja viszont szolga legyen (1Mózes 9,2527), tudniillik mulasztása miatt. Noé verssé csiszolódott mondásai rangsorba állítják a népcsoportokat. Mint láttuk, a bibliai író már előbb megjegyezte, hogy Hám a kánaániak ősatyja. Így a későbbi kor írója, aki mögött már ott áll a Kánaán földjén való letelepedés történelme és annak mindenféle jelenbéli kísértése is, nem tud eltekinteni a maga és az előtte élt generációk tapasztalataitól. (Egy történet újabb elbeszélése során valójában sohasem tudjuk mellőzni jelenünk tapasztalatait és felismeréseit.) Tehát a kései író a maga felülről kapott, szent meggyőződése s a maga jelenének tapasztalata alapján beszél el újra egy ősi regét. A régmúlt olyan történetére tekint, ami az áthagyományozás által mindenki előtt ismeretes, s azt a maga sajátos szemléletével és tanítási módjával, mert tanítani akar, jövendöléssé formálja kortársai számára. Miért? Azért is, mert a tradíciót kötelező módon át kell adni. Alap ez a jelenhez és a jövendőhöz. De legfőképpen azért, mert kortársai előtt köztudomásúak és nyilvánvalók a kánaáni pogány kultusz borgőzös orgiái, melyekben a bálványoknak hódolók a bor mámorában vélték megtapasztalni az istenséggel való közösséget.
Így Noé megdöbbentő, manapság kollektív bűnösséget kimondó és durva diszkriminációként hangzó átka, illetve a két másik népcsoport ősatyjának megáldása tulajdonképpen olyan mondás, melyet a szent író egy szűkebb körre, a felső Kijelentést nyert közösség helyzetére aktualizált. Sém sátra szimbólum: az új kezdet, a letelepedett Izrael földje (vö. 1Mózes 11,10 és köv.). Hám leszármazottjai, Kánaán őslakossága és annak maradéka pedig, amint ezt a történelem is tanúsítja Izrael előtt, megcsappant és szolgasorsra jutott; de azért szól az intelem Izraelhez , mert féktelen orgiáival nemcsak tévelygett, hanem saját vesztét is okozta: a kultusszá emelt orgiák miatt megszűnt ura lenni borának és önmagának. Az aktualizálás Izraelt akarja óvni a hasonló lecsúszástól, mert a letelepedett szőlőt is termel, és a kísértések ostroma alatt áll. (A Kánaánba küldött kémek hatalmas szőlőfürttel tértek vissza.)
A szőlő és a bor ősidőktől fogva a földi élet, a vidámság és a vigasztalás szimbóluma; de ugyanakkor ősidőktől fogva kapcsolódik a transzcendens világ valóságának megtapasztalásához. Ezek tények, a Szentírás pedig nem vitatja ezeket, viszont szigorúan elhatárolódik attól, hogy a transzcendens világgal való kapcsolat a bor mámorában valósuljon meg pogány módon. Ezt az ősrégi pogány felfogást őrizte meg a Bírák könyvébe foglalt Jótám meséje, az óhéber elbeszélő költészet egyik legszebb emléke (9,1213).
Majd a szőlőnek mondták a fák: Jöjj te, és légy királyunk! De azt mondta nékik a szőlő: Talán elvesztettem mustomat, amely örömre derít isteneket és embereket, hogy menjek hajladozni a fák fölött?
A részegség megítélése a Bibliában nem a puszta tapasztalati bölcsesség és nem a puszta erkölcsi norma alapján történik. (A bibliai erkölcs alapja mindig a Tízparancsolat preambuluma: Én az Úr vagyok, a te Istened. A megkövetelt magatartásformák mindig Isten milyenségéből, szentségéből és Úr voltából következnek; és ez csak a rabszolgatartó rendszer felől érthető igazán, ugyanis a Biblia akkor csak ezzel a szemléltetéssel tehette érthetővé a maga üzenetét.) A Biblia mindig-mindig Isten elvárása és a pogány életvitel összefüggésében látja a részegséget. A szent írók, legyenek azok akár ószövetségiek, akár újszövetségiek (Lukács 21,34; Róma 13,13; Galata 5,21; Efézus 5,18; 1Korinthus 11,21; 1Péter 4,3), mindig a felülről nyert Kijelentés alapján állnak, és egymással bámulatos összhangban, s ugyanakkor csodálnivaló következetességgel figyelmeztetnek: Isten életet, vidámságot és vigasztalást akar adni a maga képére formált gyermekének; a saját képére formált embernek pedig az ő felső, kizárólagos, mindig megmentő jellegű rendje és útmutatására kell figyelnie és ennek engedelmeskednie.
A Biblia nem határolódik el a bortól. Sőt, úgy beszél róla, mint ami a gabona és az olaj mellett Isten áldása. Nyelvezetében állandósult kifejezés, hogy Isten megadja és megáldja a gabonát, a bort és az olajt (5Mózes 7,13; 11,14; 18,14; Jeremiás 31,12; Jóel 2,24; 4,18). Ha az emberek maguk szőlője és fügefája alatt lakhatnak, ez a biztonságos létet jelenti (1Királyok 5,5), és büntetés alatt vannak, ha nem művelhetik szőlőjüket, és nem ihatják annak borát (Ézsaiás 5,10; Mikeás 6,15). A szőlőtaposók víg csujogatása békéről tanúskodik, és csapás az, ha nem hallható (Ézsaiás 16,10; Jer 25,30; 48,33). A bornak ott kell lennie az ünnepi terítéken, és hozzátartozik az útravalóhoz is (1Mózes 27,25; Bírák 19,19; 1Sámuel 25,35; 2Sámuel 13,28; 1Krónikák 12,19 és köv.; Ézsaiás 5,12; Lukács 10,34; János 2,111).
Az Isten által jónak ítélt bor felvidámítja az embert, derűsebbé teszi gondolatait (Zsoltárok 104,15), s a szerelmes együttlétből sem hiányzik (Énekek éneke 8,2). A Prédikátor szerzője, a bölcs tanító is él vele, de úgy, hogy eszét ivás közben is a bölcsesség vezesse (Prédikátor 2,3). A Példabeszédek könyve nem fél kimondani, s verssé fabrikálja (31,67), noha számol a mértéktelen italozás felettébb káros voltával:
Adjatok szeszes italt a veszendőnek, és bort az elkeseredett embernek. Igyék, hogy megfeledkezzék szegénységéről, és ne gondoljon tovább nyomorúságára.
Ezért a Példabeszédek tanítója egyben féltő szeretettel is óvja gyermekét és tanítványát, amikor a részeges szájába adott keservvel így oktatja (23, 1921. 2633):
Hallgass rám, fiam, légy bölcs, és irányítsd szíved a helyes útra! Ne tarts a bor mellett dőzsölőkkel, se a falánk húsevőkkel! Mert a dőzsölő és a falánk elszegényedik, és rongyokba öltöztet a sok alvás. Kinek jaj? Kinek fáj? Kivel veszekednek? Kinek van gondja? Kit vernek véresre hiába? Kinek zavaros a szeme? Azoknak, akik bor mellett mulatnak, és a fűszeres bort kóstolgatni járnak. Ne nézd a bort, hogyan vöröslik, hogyan gyöngyözik a pohárban. Bizony simán lecsúszik az! De végül megcsíp, mint a kígyó, megmar, mint a vipera. Szemed zavaros dolgokat lát, te magad pedig össze-vissza beszélsz. És olyan leszel, mint aki tenger közepén fekszik, vagy mint aki az árbockosárban fekszik. Ütöttek engem, de nem fájt, vertek, de nem tudtam róla! Amint fölébredek, folytatom, ugyanezt keresem.
A részegség és az ital rabsága torzzá teszi az Isten képére teremtett embert, s ezt a Biblia akár naturalisztikus képekkel is nyomatékosítja: a részeg beletámolyog okádékába (Ézsaiás 19,14). A Talmud által rögzített régi hagyomány arról beszél, hogy a hegy levében négy állat tulajdonsága rejtőzik, ugyanis a Sátán négy állat vérével öntözte meg tövét. Így aztán a részegségnek is négy fokozata van: aki többet iszik a kelleténél, előbb a disznóra hasonlít. Ha ezután is folytatja az ivást, hasonló lesz a dühöngő oroszlánhoz. A következő lépésben megszeppen, és magába zárkózik, akárcsak a nyúl; és végül majomként viselkedik (Midrás Tánchumá, Noách, 13).
A részegség különösen súlyos bűn azon személyek esetében, akik vezetői megbízatást kaptak. A papi szolgálat alatt tilos volt mámorosnak lenni (3MóŹzes 10,9; Ez 44,21). A pap és a próféta meghazudtolja speciálisan odaszentelt mivoltát és olyanná lesz, mint a pogány eksztatikusok, holott a bálványozás ilyen gyakorlataitól teljesen el kellene határolódnia (Ézsaiás 28,1. 3. 78; és ez a követelmény tovább élt az Újszövetségben is: 1Timóteus 3,3.8; Titusz 1,7):
Jaj a büszke koszorúnak, melyet Efraim részegei viselnek, és a hervadó virágnak, amely ékesen díszíti őket, akik bortól mámorosak a termékeny völgyre néző hegycsúcson! Lábbal tiporják majd Efraim részegeinek büszke koszorúját Papok és próféták tántorognak az italtól, megzavarodtak a bortól! Támolyognak az ital miatt, tántorognak, amikor látomásuk van, ingadoznak, amikor döntést hoznak. Minden asztal tele van undok hányással, nincs sehol tiszta hely!
A részegség lármássá, csúfolódóvá és háborgóvá tesz (Példabeszédek 20,1), együtt jár a tobzódással, feslettséggel és irigységgel (Róma 13,13), kicsapongásra, bujálkodásra és fajtalanságra vezet (Efézus 5,18; 1Mózes 19,33), és a tolvajokkal, ragadozókkal és telhetetlenekkel együtt Isten országának örökségétől is megfoszt (1Korinthus 6,10).
A borhoz kapcsolódó bibliai hasonlatok és metaforák kettős szerepűek. Pozitív értelemben utalhatnak az áldásra és kegyelemre (Példabeszédek 9,2.5; Ézsaiás 55,1), de bódító hatása miatt Isten büntető haragjának kiáradása olyan, mint az átkos részegség (Zsoltárok 60,5; 75,9; Jeremiás 13, 1214; 25,15; 51,7; Jelenések 14,10; 16,19).
A bortól és egyéb szeszes italoktól való teljes tartózkodás inkább csak elszigetelt és sajátos jelenség az Ószövetség korában. Ez része volt a különös megbízatást kapott karizmatikusok, nazírok törvényének (4Mózes 6,34; Bír 13,14), s később Keresztelő Jánosnak is (Lk 1,15; Mt 11,18). Az izraeliták között lakó rékábiták alkoholmentes életmódja a nomád életvitel tradíciójához való következetes ragaszkodás jele volt (Jeremiás 35).
A borfogyasztásra is kiterjedő aszketikusabb magatartásforma a hellenista korban kezdett előretörni, nyilván az egyre erősödő hellén hatások ellensúlyozására. De az aszketizmus felé való hajlás jelei ekkor már a pogány hellén világ kebelében is megmutatkoztak. Ez látható például a pitagoreusok köreiben.
Jézus kortársa, a hellenista zsidó Alexandriai Philón például már úgy ír Mózesről, mint aki főpap is, aki számára az aszkézis a legfontosabb és nélkülözhetetlenül szükséges az erény. Ennélfogva annyira szerette Istent, mint kevesen mások, és Isten is szerette őt; s mert áthatotta az égi szerelem, kiváltképpen tisztelte a mindenség Urát és viszont, az is tisztelte őt. A bölcshöz illő tisztelet: szolgálni az igazi létezőt a papság feladata pedig Isten szolgálata. Erre a megtiszteltetésre lett méltó tehát, melynél nagyobb jó nincs a kinyilatkoztatás útján, a szent szolgálat minden részletéről felvilágosítást kapott. Előbb azonban mind testét, mind lelkét meg kellett tisztítania, tartózkodva minden szenvedélytől, sőt, érintetlenül őrizve meg magát mindentől, ami halandó természetű: ételtől, italtól, valamint a nemi kapcsolattól. Bár ez utóbbival már régóta nem gondolt, jóformán azóta, hogy először kezdett prófétálni, és esett átszellemült állapotba.
Philón De vita contemplativa (Az elmélkedő életmódról) című könyve, mely egy Alexandria melletti, zsidó aszketikus remetetelep életvitelét ismerteti, részletes és korhű rajzot mellékel e therapeutáknak nevezett aszkétákról szóló tudósításához. A therapeuták egyáltalán nem fogyasztottak bort, noha a korabeli, úgynevezett lakomákhoz, szimpóziumokhoz hasonló, kultikus együttléteket ők is rendszeresen gyakorolták. Különös ez éppen egy zsidó, kegyességi irányzatban, amely nyilvánvalóan ószövetségi tradíciókra építette a maga életvitelét, főleg akkor, ha szemünk előtt tartjuk azt is, hogy a bor hozzátartozott az ószövetségi áldozatokhoz és az áldozati lakomákhoz is (2Mózes 29,40 és köv.; 4Mózes 15,5; 28,7. 9. 14; 1Sámuel 1,9. 14). Később a pászkabárány elfogyasztásakor is éltek vele, amint ez Jézus utolsó vacsoráján is történt, és úgy, amint azt a keresztyénség is átörökítette az úrvacsora szertartásában.
De hadd tekintsünk bele Philón pogány lakomákat bíráló leírásába, mert ez egyúttal jól tükrözi a Jézus korabeli pogányság feslettségét, lakomás dáridóit, s azt is, hogy a kialakuló keresztyénség milyen méretű erkölcsi süllyedések között nyújtott tiszta és mérsékelt életmódot:
(5.) De szólni kívánnék [a therapeuták] közös gyülekezéseiről is, továbbá a lakomáikon való vidámabb időtöltésről, szembeállítva ez utóbbit mások lakomáival. Egyesek ugyanis, amikor valami erős italt fogyasztanak, dobogtatnak, és fékezhetetlen kutyák módjára dühöngnek. Mintha csak nem is bort innának, hanem valami ajzó- és bódító szert, netalán valami hevesebb, a józan elmét eksztázisba hajtó mágikus szert. Egymás ellen törve marakodnak, és orrot, fület, ujjat s a test egyéb tagjait harapdálják, miként ezek a Küklopsznak és Odüsszeusz társainak mondájában is valóságos falatoknak bizonyulnak. A költő azt mondja ezzel: embereket ettek meg. Ezek viszont még a Küklopsznál is kegyetlenebbül marakodnak. Némelyik ugyanis ellenségeskedést gyanítva áll bosszút. Mások, noha jó ismerősök és barátok, sőt, megtörténik, hogy még rokonok is, noha egy asztalról sóznak, és egy asztalközösséget alkotnak, megbékélés helyett kibékíthetetlenséget tanúsítanak. Azokhoz hasonlóan viselkednek, akik versenyküzdelemre állnak, és meghamisítják a testgyakorlást; mint ahogy a jó pénzt szokás hamisítani. Ezek a szerencsétlenek az atléták ellenpéldái; mert csak ilyeneknek nevezhetők. Mert az atléták józanságot tanúsítanak a versenypályákon a görög világ nézői előtt, s ezt a győzelemért és az [olimpiai nyertesek] koszorúiért teszik nagy jártassággal. De meghazudtolják ezt a versenynap elteltével, az éjszaka leple alatt tartott lakomáikon: lerészegednek, ittasan garázdálkodnak, a bor hatása alatt otrombán és fondorlattal sértegetik egymást, s emellett megvető gőggel tettlegességig elmenő, durva bántalmazásokkal is illetik az alulmaradtakat. Ha pedig játékvezető sincs jelen, hogy közbelépve szétválasztaná őket, még nagyobb erővel törnek egymásra, el odáig, hogy gyilkolni vagy éppen meghalni is képesek; mert kisebb ütést nem akarnak elszenvedni annál, mint amekkorát a másikra mértek. Ezek az őrültek azt sem ismerik fel, hogy a bort amint a komikus költő mondja úgy merészelik inni, hogy nemcsak felebarátjaik, hanem a maguk rontására is törnek. Így aztán, akik röviddel azelőtt épségben és barátokként mennek a lakomákra, kicsivel később ellenségekként távoznak és sebesült testrészekkel, noha előbb egymás védelmére kelnek és igazságot szolgáltatnak, kötözgetnek és gyógyítgatnak, s egymástól kérnek segítséget.
Mások pedig, akik magukat a mértéktartóbb lakomázók közé sorolják, vízzel fel nem hígított bort isznak, s mintha csak mandragórát innának, odáig jutnak, míg végül öklendeznek, maguk elé ejtik bal könyöküket, és nyakukat rézsút fordítva okádják le a serlegeket, majd pedig mély álomba merülnek. Semmit sem látnak, semmit sem hallanak, mint akiknek egyetlen időtöltésre van érzékük: a legaljasabb rabszolgaélvezetre. De olyanokat is ismerek, akik miután egy kicsit megittasodtak, de még nem részegedtek le teljesen, abban az igyekezetükben, hogy még máskor is ihassanak, előre beosztják a pénzt. Egyik részét az éppen esedékes vigadozásra fordítják, a másik rész pedig egy remélt, jövendőbeli lerészegedésre marad. Ezt az életmódot folytatva család nélkül és hontalanul töltik napjaikat. Szülők, feleség és gyermekek ellenségei; de ellenségei a szülőföldnek is, sőt önmaguknak is ellenségei. Mert a könnyelmű és kicsapongó életvitel alattomosan leselkedik mindenkire.
(6.) A lakomák megrendezése felől pedig bárki tanúsíthatná, hogy ez mostanság mindenütt az itáliai fényűzés és tobzódás igénye szerint lett divatossá. Ezt buzgón leutánozták a görögök és a barbárok is, miközben sokkal inkább a pompázásra rendezkednek be, mint magára a lakmározásra. Három és ennél több személyes, teknőc- vagy elefántcsontból és értékesebb fákból készült asztalok, amelyeknek legtöbbjét drágakövekkel ékesítették; bíboros kerevetek aranyszálas szövéssel; másokat pedig mindenféle, szemet kápráztató színnel festettek be; felsorakoztatott más-más formájú serlegek sokasága, vagyis ivókürtök, valamint csészék és kelyhek, és sokféle más ivóedény, mesteremberek aprólékosan kidolgozott s a lehető legművészibb domborműveivel.
A felszolgálásra alkalmas rabszolgák a legformásabbak és minden tekintetben a legszebbek. Nem is annyira a szolgálat miatt rendelik oda őket, mint inkább arra, hogy gyönyörködtessék a bámulók szemét. Némelyikük bort töltöget, mivelhogy még gyermek. A serdülő ifjak vizet hordanak, mosdatnak és felmosnak; ők törölgetik és festik az arcokat, hajat fésülgetve fonogatnak. Ugyanis hosszú hajat viselnek, vagy pedig egyáltalán nem nyiratkoznak; vagy csupán a homlokfürtjeik végét vágatják vissza, olyan formán, hogy azok körvonalat kövessenek. Leheletfinom szövésű és patyolatfehér tunikákat öltenek magukra. Elülső részük térden alul ér, hátsó részük pedig a térdhajlatnál kicsivel lejjebb. Amikor pedig kétrét fogják ezeket a tunika összefogásának módja szerint, mindkét rész sűrű ráncokban hull alá a kebel egyik és másik oldalán, s kiszélesedik a csípő felett. Mások pedig ülnek. Ezek virágzó ifjak, akik még növesztik első szakállukat, s akik nemrég pederaszták enyelgőtársai lettek. Őket igen nagy gonddal készítik fel a legnehezebb szolgálatra: hogy amennyire csak tőlük telik, megbizonyítsák a gazda vendégszeretetét a mulatozók irányában, akikkel nekik kell foglalkozniuk; de igazukat is kinyilvánítsák, amikor a gazda megsérti őket. Emellett gondoskodniuk kell afelől is, hogy a sokféle sütemény, nyalánkság és csemege, melyet a sütőmesterek és szakácsok nagy igényességgel készítenek elő, tisztességes kinézetű legyen, s ne kóstolgassák azokat, csupán ízesítésük alatt, amikor is ez elengedhetetlen. Ide-oda forgolódnak, szemük azon van, hogy az eledel kiadós és bőséges legyen, és megszagolják, hogy milyen illatot árasztanak. Mikor aztán mindkettő, a látvány és az illat is tökéletessé lesz, evésre ösztönöznek nem keveset magasztalva a fényűző gazdát.
Legalább hét, sőt ennél több asztalt hordanak be, amelyek telis-tele vannak mindenfélével, amit csak föld, tenger s folyóvíz, meg levegő terem. Minden szárazföldi, vízi és szárnyasféle válogatott és kövér. Fűszerezésük és elkészítésük mind-mind különböző. Hogy pedig semmi fajtája ne hiányozzék azoknak, amelyek a természetben léteznek, ezenfelül még gyümölcsökkel roskadásig telerakott asztalokat hordanak be, külön a lakmározáshoz és külön az úgynevezett csemegézésre. Némelyiküket aztán üresen hordják ki a jelenlevők telhetetlensége miatt, akik vöcsök módjára nyelnek, habzsolnak annyira, hogy mohón lerágják még a csontokat is; a félig elfogyasztott eledel pedig elrondítva és szétmarcangolva ott marad. Mikor aztán teljesen kimerülnek, s hasukat úgy megtömték, hogy csakugyan torkig vannak, kívánni pedig képtelenek, abbahagyják az étkezést.
De mit is kell nyújtani ezeket? A mértéktartóbbak közül már sokan elítélték az effajta ismételten feltörő érzéki vágyakat. Lebecsülésük csak haszonnal jár. Bárcsak lenne kívánatosabb akár a legátkosabb éhezés és szomjazás is, mint az ilyen dáridókon felpazarolt eledeleknek és italoknak a bősége!
Az Újszövetség tanítása az ószövetségi, kiegyensúlyozott állásfoglalást követte a borfogyasztás tekintetében. Jézust ugyan meg-megvádolták s megbélyegezték azok, akiknek szemét szúrta nyílt közösségvállalása: Íme a falánk és részeges ember, a vámszedők és bűnösök barátja! (Máté 11,19) De Jézus, akárcsak kortársai, az ószövetségi hagyományokat követte, melyek szerint a bor a békesség, az öröm, az ünnepi közösség, a majdani mennyei lakoma, Isten országának szimbóluma. (A hithű zsidók közt mindmáig él az a gyakorlat, hogy míg a hétköznapi étkezést mindig kenyér megszegése nyitja, addig az ünnepeken és szombatnapon, amely a majdani mennyei tökéletes és teljes, örömteli és üdvözült együttlét periodikus előképe, a kenyér (kalács) megszegését a boráldás, a kiddus előzi meg. A házigazda magasba emeli a borral telt serleget, hálát ad Istennek: így köszönti az ünnepet. Mivel a 23. zsoltár csordultig tele pohárral szimbolizálja Isten gazdag áldását, az ünnepi serlegnek teli kell lennie, s ebből a család minden tagja iszik egy keveset. A Talmud így rendelkezik: a bor kiemelt jelentőségű, ezért áldása is különbözzék. Berachot 35/a.
A józan és mérsékelt zsidó felfogást jól tükrözi a következő hagyomány is: 70-ben, amikor Titus elpusztította a jeruzsálemi Szentélyt, sokan kétségbeestek. A farizeusok elhatározták, hogy többé nem fogyasztanak sem húst, sem pedig bort. Jósua rabbi elment hozzájuk, és megkérdezte tőlük:
Fiaim, miért nem esztek húst, miért nem isztok bort? Tudhatnád, mester válaszolták , hogy a Szentély elpusztult, megszűnt az áldozatok bemutatása. Nem ehetünk húst, ha többé nem mutathatunk be égőáldozatot az Örökkévaló oltárán. És vége minden örömünknek, mert nem ihatunk bort sem, hiszen végleg megszűnt az italáldozat.
Akkor kenyeret sem ehettek többé válaszolt a rabbi , hiszen a Szentélyben megszűnt a lisztáldozat is. Vizet sem ihattok ezután, mert nem lehet többé vízmerítő ünnep sem. Hanem tanuljátok meg végre: soha nem szabad olyan rendeletet hoznotok, amelyet a közösség többsége nem lesz képes megtartani. Baba Batra 80/b).
A kenyér és bor, s ezeknek ünnepi bősége a Messiásra emlékeztetett. Jézus kánai borcsodája egyértelműen messiási jel volt. Annak jele, amit az első három evangélista ezzel a kijelentéssel is nyomatékosít: elközeledett a mennyek országa. Hasonló üzenete volt kenyérsokasításnak is. Ezért János evangéliuma szerint rögtön messiáskirállyá akarták kikiáltani (6,15). Az utolsó vacsora alkalmával pedig, a hagyományos szertartás szerint vette a poharat, s a bornak újabb szimbolikus jelentést adott. Megáldotta, és Isten új szövetségének jelképévé tette, a helyettes áldozat, felmentés és új életlehetőség örök jelévé; és megígérte, hogy az Atya országában együtt fog örvendezni mindazokkal, akik részesednek belőle (Mt 26,26 és köv., illetve a többi hasonló párhuzam). Kezében a bor a nekünk hűségszövetséget esküdő Immánuel titokzatos önközlésének lett jele. Nemes cseppjeiben a hit titkának valóságát ízlelhetjük. A keresztyénség pedig, miként a zsidóság is, a mennyei öröm előképét látta nemcsak az ünnepi szent kenyérmegtörésben és boráldásban, hanem minden asztal mellett, melyre kenyér és bor került. A Biblia és az arra épülő keresztyén hagyomány tehát nemcsak kultikusan szent kenyérről és borról tud, hanem mindenkor megszentelendő kenyérről és borról. Mert az ember istenképűségét helyreállító és szövetséges Isten mindig gyermeke felett őrködik.
A dicsőséggel és méltósággal megkoronázott ember, ha ember akar lenni, nem kerülheti el az istenképűség kötéltáncát. De amikor a magasságban próbál lépkedni (és itt kell lépkednie, mert egyedül ő a teremtett világ artistája), hinnie, tudnia kell, hogy fentrőlis függ. Hinnie, tudnia kell, hogy önpusztítás volna leoldoznia magáról azt a szinte láthatatlan szálat, melytől élete függ. A felső, mindig megmentő jellegű rend és útmutatás lehetőségére s ugyanakkor parancsára kell figyelnie és ennek engedelmeskednie a kultikus szempontból ugyan közönséges, de Isten és az ember áldásától mennyeien gyöngyöző, nemesen illatozó bor mellett is. Mert a bor szent és profán szimbólumként is áldó, gondviselő, megmentő és örökké éltető Istenére emlékezteti.
1-ör. A kóstolás amenyire lehet délelőtt történjék, míg a szájíz az evés által nincs felingerelve ivásra, vagy míg a szájíz nem izgatott.
2-or. A dohányzást s szivarozást a kóstolás alkalmával mellőzni kell, mert néha a dohányzás az ivásra nagyobb vágyat ébreszt, s az ily vágy mellett a bor jobban esik s az íze csalóbb, de a dohányzás a szájízt el is tompítja, s így a bor íze nehezebben ítélhető meg.
3-or. Ha többféle bort kóstol az ember, szükséges száját gyakran vízzel kiöblíteni, nehogy az előbb kóstolt bor utóíze a később kóstoltnak ízére hathasson.
4-er. A kóstolásnál a bort előbb a pohárban meg kell mozgatni, vagy öntés után rögtön az orrhoz vinni, hogy szaglás által is lehessen az illatról (bouquet) ítéletet hozni.
5-ör. Nem szabad a bort hamar lenyelni, (sőt lenyelni nem is szükséges okvetlen), hanem a szájban meg kell egy kevéssé forgatni, s különösen szükséges, hogy a szájba vett mennyiséget a nyelvtövével a szájpadláshoz, s illetőleg az orrlyukakhoz, s a nyeldeklő vitorláihoz nyomattassék, mert itt összpontosulnak az ízlelő érzékek.
6-or. Tudni kell, hogy a borban természete s fajához képest micsoda jellemet s tulajdonságot keres az ember.
Elérhetőség Varsányi Pincészet (Ker-Coop Borászati Kft.) 3351, Verpelét, Dózsa út 3/1. Tel: 36-559-012 és 36-559-013. Fax: 36-494-037 E-mail:
Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
A Varsányi Pincészet 1990-ben alakult (Ker-Coop) szőlőtermelők társulásával. A cél az volt, hogy egy olyan korszerű üzemet hozzanak létre, amely megfelel a mai elvárásoknak. A korszerű gépeket és berendezéseket ötvözték az Egri Borvidék tradicionális eljárásaival. Az évek során az alapvető cél nem módosult, csak kiegészült. A pincészet 2005-ben nevet változtatott, ettől fogva, mint Varsányi Pincészet Kft folytatta tevékenységét a piacon. A korszerű technológia és a tradíció ötvözésébe, így egy újabb fontos cél került, a Családi gazdaság kialakítása.
Varsányi Pincészet (Ker-Coop Borászati Kft.) 3351, Verpelét, Dózsa út 3/1.
Tel.: 36-559-012, 36-559-013.
Fax: 36-494-037
E-mail:
Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
