Hírek, programok
Borászat
Vengéglátóhelyek
Gasztronómia
Kulinária
Receptek
Gasztronómiai fesztiválok
Idegenforgalmi adatbázis
Jeles ünnepeink
Videók
Oldaltérkép
 
 
IWIW Facebook Twitter email

Kérjük támogassa oldalunkat!

Ha tetszik és hasznosnak ítéli oldalunkat, valamint rendelkezik PayPal számlával, kérjük támogasson bennünket 1000 Ft-tal!


Köszönjük!
Farsangi népszokások és ételek Nyomtat Email
Farsangi mulatság és a kocsonyaA februárnak kevés előnye van, nem tartozik a legnépszerűbb hónapok közé, mégis szép emlékeket gyűjthetünk be ilyenkor is, mert javában tart a báli szezon, egymást követik a farsangi rendezvények.
De tulajdonképpen mi is a farsang: a szó a német fasen, faseln szóból ered, jelentése: mesélni, pajkosságot űzni. A vígság azon időszakát jelzi, amely a húsvét előtti nagyböjtöt megelőzi. A farsangot rendesen vízkereszttől, azaz január 6-tól hamvazószerdáig, a nagyböjt első napjáig számítjuk. Legjellegzetesebb eseményei az álarcos, jelmezes, batyus és gyermekbálok. Ez az úgynevezett báli szezon, ilyenkor tartják báljaikat a különböző szakmai csoportok: jogászok, orvosok, iparosok.

A farsang hazája Olaszország, leghíresebb a velencei karnevál. Magyarországon a leglátványosabb farsangi alakoskodása a mohácsi busójárás. A busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A maszkos alakoskodás játékai és a felvonulások mellett fontos eseménye a farsangnak az evés-ivás és a mulatozás. Bizonyos húshagyó keddi szokások a farsang, illetve az egész tél elmúltát jelzik, pl.: farsangtemetés. A telet jelképező bábot vízbe fojtották vagy elégették. A farsanghoz számos termékenység és terményvarázsló cselekmény és hiedelem kapcsolódik, pl.: a farsangi mulatságon nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, a húslevesbe ugyanezen célból hosszú laskát kell főzni. Sokfelé húshagyó kedden kell a vetni való kukoricát lemorzsolni, vagy a szőlős négy sarkán egy-egy tőkét megmetszeni.

Hogy valójában mit is fogyasztottak a régi farsangi lakomákon, hogy voltak-e kizárólag erre az ünnepre készített ételek, erről sajnos hiányosak az ismereteink. Az biztos, hogy sokat és sokfélét ettek, hiszen a sok-sok étel elfogyasztásától a következő év bőségét remélték. Az is biztos hogy farsang elengedhetetlen étele hosszú idő óta a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak. Például a Szerémségben azért sütötték minden háznál, hogy a vihar el ne vigye a háztetőt. Az eredeti szalagos farsangi fánk, továbbá a rózsafánk, a forgácsfánk (csöröge) cseh fánk mind-mind a farsangi asztalok kedvelt csemegéje ma is. Azonban ma nem fánkot sütünk, hanem egy másik jellegzetes farsangi ételt, kocsonyát készítünk.

Barta László

 

További cikkek a Barta gasztrofolklor kategóriából

Barta László - Gundel Károly: A vendéglátás művészete - 2. rész 13 október 2011

Barta László előadása Gundel Károly: A vendéglátás művészete című könyvéről 14 december 2010

Egy magyar disznótor 10 november 2010

Fűszerek 25 március 2010

Híres emberek és a gasztronómia 25 március 2010

A só 24 március 2010

A cigány konyha 24 március 2010

Magyar reneszánsz konyha - Mátyás király 24 március 2010

Venesz József - Venesz - díj 24 március 2010

Újházy Ede és az Újházy tyúkhúsleves 24 március 2010

Legnépszerűbb

Szakmai délután a bormarketingről
31/01/2012

Szakmai délután a bormarketingről Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kommunikációs és Reklámklubja valamint a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. Teremtett borvidék? c [ ... ]


Konferencia a gyógyvízről Dél-Alföldön
30/01/2012

Konferencia a gyógyvízről Dél-Alföldön A Rózsa Hungarikum Klaszter szeretné megtalálni a módját, hogyan válhat tíz éven belül kategóriájában az ország egyik legerősebb klaszteré [ ... ]


További cikkeink