Hírek, programok
Borászat
Vengéglátóhelyek
Gasztronómia
Kulinária
Receptek
Gasztronómiai fesztiválok
Idegenforgalmi adatbázis
Jeles ünnepeink
Videók
Bor és környéke
Oldaltérkép
 
 
IWIW Facebook Twitter email

 

Kérjük támogassa oldalunkat!

Ha tetszik és hasznosnak ítéli oldalunkat, valamint rendelkezik PayPal számlával, kérjük támogasson bennünket 1000 Ft-tal!


Köszönjük!

Cimkefelhő

by Zaragoza Online

Szeged város története Nyomtat Email
( 0 Votes )

Szeged város története

A város elhelyezkedése

Szeged Dóm

Szeged Csongrád megye székhelye, a Dél-alföldi Régió központja, Péccsel együtt 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa: Dél-kelet Magyarország legnagyobb települése, 163 ezer lakossal. a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál helyezkedik el.

Délkelet-Magyarország központját, Szeged vidékét az E75-ös nemzetközi főút kapcsolja össze a fővárossal - és az európai közlekedési hálózattal -, de főutak vezetnek innen minden égtáj felé. Budapestről jó a vasúti közlekedés is, de érkezhetünk ide vonattal Szolnok, Békéscsaba, Makó és Röszke irányából is.
Az 1920-as trianoni békeszerződés Szeged szomszédságában húzta meg az országhatárt, s ez érzékenyen érintette a város déli és keleti kapcsolatait. 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Tudományegyetem, két évvel később a csanádi püspök is áttette székhelyét Temesvárról.
Először 1931-ben rendezték meg a szabadtéri játékokat, s az első szezont 1933-1939 között további sikeres előadások követték. 1944 után lassan indult a fejlődés. A város határában 1950-ben kilenc önálló tanyaközséget szerveztek, így a 816 négyzetkilométeres szegedi határ 112 négyzetkilométeresre, lakossága pedig kétharmadára csökkent. Szeged 1962. január 1-jén ismét Csongrád megye székhelye lett. Az 1965-től feltárt kőolaj és földgázmezők "égő aranya" nagy lendületet adott a város és a vidék fejlődésének. 1973-ban Algyő, Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé és Gyálarét Szegedhez kapcsolásával létrejött a mai város. Az ősi iparágak (fa-, paprika-, kenderfeldolgozás, konzervgyártás, a szalámigyártás és a kézműipar) mellé újak települtek: textil-, ruha-, kábel-, gumi-, kozmetikai ipar.

Közúton Budapesttől az M5-ös autópályán 165 km távolságra - kényelmes autózással - másfél óra alatt érhető el. Vasúton az elegáns, kényelmes és gyors Inter City járatokkal Budapesttől csak kettő és egynegyed órányira van. A frissen átadott - kis és közepes gépek fogadására alkalmas - repülőtér Magyarország mellett a világ vérkeringésébe is bekapcsolta Szegedet és térségét.

 

Címertörténet

A városok címerét, mintha személyek lennének, úgy kell szemlélni! Szeged címerének középpontjában egy vertikálisan két részre osztott katonai pajzs van. Jobb oldalán kék mezőben két ezüst csík: a Tisza és a Maros folyót szimbolizálja. A baloldalán, fehér mezőben, fekete szín, kiterjesztett szárnyú, "felezett" sas (turul?), az erő, a dinamizmus, szabadon szárnyalás, a szabadság megtestesítője található, ami más értelmezés szerint a német - római császár kétfej sasának fele, kegyúri jelvény, az adományozó császár jelképe. A sas karmai között a kormánypálcát tart. A pajzson, páncélsisak tetején korona utal a szabad királyi városra. Ezek fölé emelkedik az Isten Báránya, mely elveszi a világ bűneit, de egyben értelmezhető úgyis, mint a város polgárait szimbolizálandó: hogy Isten Báránya (Szeged polgára) vagyunk. A címerpajzs jobboldalát kék-arannyal, a bal oldalát vörös-ezüsttel körbefonó ornamentikák ölelik körbe. A keretet zöld babérlevelek adják, melyek körül arany betűkkel olvasható: "Szeged királyi város pecsétje 1200".


Szeged Története

Forrás:www.vendegvaro.hu

Szeged környéke az őskortól lakott hely, az Öthalom területén bukkantak a legrégibb emberi településnyomokra. A II. század közepéről, Ptolemaiosz leírásából ismerjük a település legrégibb nevét: Partiszkon. A későbbi vár helyén római őrállomás vigyázta a tiszai átkelőhelyet, a Maros menti só- és aranyszállítást. A nagyszéksósi hun fejedelmi lelet és számos történeti adat valószínűsíti, hogy Attila székhelye a környéken lehetett.
Szegedet Baján avar kagán csapatai szállták meg 567 után, s a környék egészen a IX. század kezdetéig avar fennhatóság alá tartozott. Az avar kaganátus központja valahol a magyar Alföldön, talán egy ideig Szeged környékén, mindenesetre a Kárpát-medence központjában lehetett. Minden valószínűség szerint az Attila temetéséről szóló legenda az egykori avar kagánok temetkezési szokásaira vonatkozik, ha nem is pontosan úgy, ahogy a monda beszél a Tisza eltereléséről. A környék a fejedelmi törzs szálláshelyéhez tartozott 896 után - a jobb parti, ártéri szigeteket a honfoglalók sűrűn megszállták. A XI. században a település királyi birtok lett. A Maroson úsztatott só, a közlekedés lehetőségei, az uralkodótól nyert kiváltságok a XII. században serkentették Szeged várossá válását.
Neve először 1183-ban szerepel oklevélben: Cigeddin. A tatárjárást követően Szeged e vidék legjelentősebb városa, ekkor kapja kitüntető kiváltságait, s valószínűleg 1260-1280 között új várat építenek itt kőből. A XV. században a török veszély miatt a Hunyadiak támogatásával jelentős hadászati és egyházi központtá fejlődött. Még néhány évtized, s a szabad királyi városok közé sorolja Szegedet II. Ulászló (1498).
A város 1522-ben már az ország egyik legnépesebb települése volt, lakosainak száma több mint 7000. A török hódoltság alatt jelentős erősség lett. A XVIII. század első felében, hosszadalmas birtokperek után Szeged számos környékbeli pusztát megszerzett, így alakult ki hatalmas, 142 ezer kat. hold kiterjedésű határa. A XVIII. század második felében újjászületett a városkép, 1854-ben pedig elkészült a Pest-Szeged közötti vasútvonal, s vasúti híd épült 1858-ra.
Az 1879. március 12-i árvíz pusztítása után, 1880-1883 között Újszegedet egyesítették Szegeddel. Lechner Lajos körutas-sugárutas terve alapján egységes arculatú város épült. Korábban fejlett kézműipara mellett akkor bontakozott ki a gyáripar, különösen a Bakay Nándor alapította kendergyár és Pick Márk szalámigyára fejlődött jelentős üzemmé

 

Várostörténet

Legrégebben (24 ezer éve) már un. mamutvadász törzs jelenléte bizonyítható, de a későbbiekben a jégkorszak zord időjárása nem kedvezett a folyamatos ittléthez.

Kr. e. 6. évezred végétől lakott hely: a folyók öntésvidékéből kiemelkedő "szegek" (szigetek) már letelepedett termelő - földművelő lakosság állattenyésztéssel is foglalkozott.

Kr. e. 3. - 2. évezred a neolitikum vége és a rézkor kiteljesedése. Szeged - szilléri rézkori leletek kereskedelmi kapcsolatokat is feltételeznek az erdélyi rézbányákkal.

Kr. e. 2. - 1. évezred a bronzkor kiteljesedése, dél-délkeleti népcsoportok jelentek meg, majd az un. "okkersíros" kurgánok építői, akik "nagyállattartó" nép hatalmas földpiramisokat ("kunhalmokat") készít.

Kr. e. IX. - VI. század a bronzkor vége, a vaskor elején már írott források alapján tudjuk megnevezni az itt előforduló népeket, pl. a szkítákat. Nekik tulajdonítják a Tisza elnevezést ("tijah" szó jelentése: folyó).

Kr. e. III. - I. század a III. században, a kelták idejében a vas használata terjed el. Fellendül a fegyvergyártás, a népek közötti harci cselekmények megélénkülnek. A Duna - Tisza közén jazig - szarmaták a római birodalom határvédelmét biztosítják.

2. század közepén Ptolemaiosztól tudjuk, e hely első névszerinti említését, mint Partiscus. A gepida - hun, majd rövid ideig újfent gepida, s az őket meghódító avarok több mint kétszáz évig uralták a tájat. Az avarok bukását Nagy Károly frank és a Keletről előnyomuló Krum, bolgár kán okozták.

A IX. század végén érkező magyarok egy meggyengült avar - bolgár népcsoportot találtak itt. A honfoglaló magyarjaink Szeged közelében - a mai Ópusztaszeren - tartották meg gyűlésüket, ahol felosztották - Anonymus szerint - az ország területét egymás között. Ezt a vidéket Ond vezér birtokolta.

1183-ban fordul elő a város nevének első említése írott forrásban, melyben III. Béla király a nyitrai egyháznak három só szállító hajót enged át, melyek Aradon vagy Szegeden ("Cigeddin") állomásozhatnak.

A város fénykorát az Anjou királyok idején élte; virágzó kereskedelmi központtá fejlődött. A török előrenyomulása kapcsán megnőtt a vár védelmi szerepe, s az 1394-ben az itt tartózkodó Zsigmond Szegedet jelölte ki a török ellen irányuló hadak gyülekezőhelyéül.

1444-ben itt kötötték meg a "Szegedi békét", melyet néhány nappal később megszegve, I. Ulászló király a török ellen indult. Ugyancsak városunkban szerveződik az a keresztes sereg, amely Kapisztránói Szent János vezérletével 1456-ban Nándorfehérvár felmentésére indul.

Mátyás király 1458-tól több alkalommal és hosszabb ideig is Szegeden tartózkodott. Jelentős kiváltságokat, pl. vámfizetés alóli mentességet, legeltetési jogokat adott, országgyűléseket tartott.

1514-ben a város legszegényebb jobbágyrétege Dózsa György seregébe állt. Két forrás is tanúskodik arról, hogy a legyőzött parasztvezér fejét levágták, és azt Szegedre küldték, Pálfy Balázs szegedi bíró lett volna Dózsa György nevelője. Más forrás (Szerémi György) szerint elrettentés okán küldte Szapolyai János Dózsa fejét Szegedre. Juhász Gyula képzeletében született meg Pálfy bíró Piros(ka) lánya, aki, mint menyasszony szerepel a "Dózsa feje" c. versében.

1543 februárjában a budai beglerbég magához hívatta a város vezetőit és lefejeztette őket. A török megszállás 1686-ig tartott, 143 évig megszakítás nélkül.

A Rákóczi szabadságharc elején 1704-ben vették ostrom alá a kuruc seregek a szegedi várat. A fejedelem augusztus 20-án érkezett meg, de nem sokkal később, kellő tüzérség hiányában, feladta az ostromot.

1719. május 21-én megerősíti Szeged kiváltságait, s kihirdeti szabad királyi város státuszát. Ma e napot ünnepli a város, mint "Szeged napját" minden év május 20-a táján, mely látványos rendezvénysorozat turisztikai attrakció is.

1723. október 6-án tartották Szegeden Csongrád megye alakuló ülését. A megye földbirtokos ura Károlyi Sándor 1730-ban szegvári kastélyát ajánlotta fel megyeház céljaira. Több évtized után 1767-ben került a megyei igazgatás Szegvárra. 111 év után (1878) Szentes, majd 1950-től Hódmezővásárhely, 1962. január 1-től lett Szeged megyeszékhely.

1728. július 23-án 13 embert égettek meg boszorkány módra, a "Boszorkány szigeten", a mai Máglyasor nevű utca tájékán. A gonosz tettet az váltotta ki, hogy az aszály és annak következményei miatt (éhínség, járványok) zúgolódó néptömeget csak azzal tudták leszerelni, hogy elhitették velük a város akkori vezetői, hogy amíg közöttük élnek a bűnös, az ördöggel cimboráló stigmák, addig nem is lesz ez másként: a Jó Isten nem szereti népét, s így bünteti.

A modernkor, a technika kora, elterjedtek a gépek: az ember egyre drasztikusabban avatkozott bele a természet rendjébe. Minél több védett földterületet szeretett volna, hogy nyugodtan vethessen, arathasson, s elvette azt a folyótól. Az időszakosan elöntött terület és a folyó közé gátat épített. Azóta a megzabolázott Tisza, szabadságától megfosztva, megregulázva folydogál, szerényen, csendesen az év nagy részében. Azonban évente egyszer, olykor kétszer is megfékezhetetlen fenevaddá bőszül, és vissza akarja szerezni azokat a területeit, melyeket egykoron elvettek tőle. Az ember ilyenkor kétségbeesetten védekezik, újabb földtömegeket hord a gátak mellé erősítésnek, a gátak tetejére, hogy át ne csapjon a víz. A játszma kétesélyes: van, amikor nem az ember győz!

Így volt ez 1879. március 12-én hajnalban, amikor egy távoli gát átszakadása Szeged teljes pusztulását hozta. A tragédia után összefogott az ország, és összefogtak a világ népei és megsegítették Szegedet az újjáépítésben. Ennek a nemzetközi összefogásnak, és a városukat szerető szegediek akaratának a gyümölcse a mai modern város létrejötte. Szeged a körútjaival, sugárútjaival, elegáns palotáival a legszebb és legrendezettebb magyar város! Ha térképére tekintenek, látják ezt a szabályos - vonalzóval és körzővel - szerkesztett alaprajzot. Az utcanevek vizsgálatánál, pedig azt, hogy a nagykörút szakaszai viselik Róma, Brüsszel, Berlin, Párizs, London, Moszkva, Bécs nevét. Az világ népeinek adománya, a fővárosokban indított gyűjtőakciókon keresztül jutottak el hozzánk. A király a tragédia napjaiban is járt Szegeden. Együttérzését az a vigasztaló kijelentése is tükrözi, amely a városházánk főlépcsőházának színes ablaküvegén is olvasható: "Szeged szebb lesz, mint volt!"

Szeged újkora

Szeged mérnöki rajzasztalon - az árvízi katasztrófa után - újjászületett legmodernebb magyar város széles sugárútjaival, körútjaival, felújított és nagyvonalú, "Európa Nostra" díjas belvárosával, eklektikus - szecessziós palotáival az első pillanatban elbűvöli vendégeit, a turistákat.

Szeged gazdasági fejlődésével a szellemi élet is lépést tartott. Kiváló polgárai révén vált egyre ismertebbé az országban, a világban.
Nagy szülöttei között kiemelkedik Dugonics András, az első magyar nyelven írott regény szerzője. A piarista paptanár, polihisztor, aki lefordította latinból magyarra a matematikai tankönyveket, bizonyítván azt, hogy magyar nyelvünk alkalmas a matematika elvont igazságainak a kifejezésére, így megalkotta a matematikatudomány terminus technicusait.
Juhász Gyula költő verseiben rendszeresen téma a folyó és a város. Egész életét szentelte szeretett Tiszájának és Szegedjének.

Dankó Pista, aki népszerűsége révén már nem is igazán szegedi, hiszen teljesen részévé vált az egyetemes magyar és roma kultúrának, annak ellenére, hogy fiatalon halt meg, igazi nagy tervei megvalósításának az elején, mégis teljes az ő életműve. Zenéjét, nótáit ma is gyönyörködve hallgatjuk. Lángoló szerelme a kék szemű, szőke magyar lánnyal a hűség, a rajongás és a házastársi szeretet örök példaképe.
A város neves szülöttei mellett néhány olyan nevet is meg kell említeni, akik rövidebb - hosszabb ideig éltek Szegeden, s úgy megszerették a várost, hogy később is nosztalgiázva, szeretettel, meleg szívvel gondoltak vissza.
A sort Mikszáth Kálmán nyitja. Mennyit emlegette később nosztalgiázva, visszavágyva a Szegeden töltött éveket! Tömörkény István, Móra Ferenc, Babits Mihály, József Attila, Radnóti Miklós, Szent - Györgyi Albert, Sík Sándor, Baka Mihály, stb. Ők voltak a szegedi szellemiség frissítői, éltetői, az évszázadok során szépen kiteljesedő szegedi kultúra meghatározói.
Szeged ma a magyar egyetemes tudomány városa! 2010-ben méltán lesz Péccsel együtt Európa Kulturális Fővárosa!

Szeged város története
 

További cikkek a Szeged kategóriából

Galéria Szegedi Szabadtéri Játékok 2008. Puccini: Turandot opera 19 május 2010

Galéria Szegedi Szabadtéri Játékok 2008. Szakcsi-Müller PSZ-Kerényi MG: SZENTIVÁNÉJI ÁLOM worldmusical - ősbemutató! 19 május 2010

Galéria Szegedi Szabadtéri Játékok 2008. Szarka Tamás - Zsuráfszky Zoltán: BENYOVSZKY XXIII. Nemzetközi Néptáncfesztivál 19 május 2010

Galéria Szegedi Szabadtéri Játékok Szeged Kálmán Imre: Marica grófnő (operett) 2007. 19 május 2010

Galéria Szegedi Szabadtéri Játékok 2007. A. L. Webber: Macskák (musical) 19 május 2010

Galéria Szegedi Szabadtéri Játékok 2008. Szörényi-Bródi István a király 19 május 2010

A Szegedi Vadaspark 19 május 2010

Szent-Györgyi Albert és Szeged 19 május 2010

Sport és szabadidő Szeged 19 május 2010

REÖK - (Regionális Összművészeti Központ) Szeged 19 május 2010

Koch Borászat Borota - Koch Csaba borász

Antal Pincészet Baja - Antalvin Kft.

Bock Pince és Panzió. Bock József villányi borász pincészete és panziója. Látogassa meg a Bock Pince honlapját! A Bock Pincészet borai: Villányi Olaszrizling, Villányi Rajnai Rizling, Villányi Hárslevelű, Göntéri Hárslevelű Édes (töppedt szőlőből), Villányi Chardonnay, Villányi Chardonnay Barrique, Villányi Rosé, Villányi Portugieser, Villányi Kékfrankos, Villányi Ermitage Cuvée, Villányi Merlot, Villányi Cabernet Franc, Villányi Cabernet Sauvignon, Bock Royal Cuvée, Bock Cuvée, Villányi Cabernet Sauvignon Barrique Selection, Villányi Pinot Noir Barrique Selection, Merlot Barrique Selection, Bock Syrah, Villányi Capella Cuvée. Borkóstoló, vendéglátás.

Barátcsuha Borház Balatonakali, Nagy Imre borász. Borkostoló, vendéglátás, étterem, bororzó. Olaszrizling, Rajnai rizling, Szűrkebarát, Muskat ottonel, Rose, Merlot

Béla Borászat Imrehegy. A Béla Borászat minőségi palackozott borai: Riesling, Olaszrizling, Nektár, Cserszegi Fuszeres, Cabernet Cuvée, Kékfrankos, Pinot Noir - Kékfrankos Rose

Gere Tamás és Zsolt pincéje - Villány. Borkostoló, vendéglátás, étterem, bororzó. Borok: Villányi Olaszrizling, Siklósi Hárslevelű, Villányi Rosé, Villányi Kékoportó, Villányi Kékfrankos, Villányi Pint Noir, Villányi Cabernet Sauvignon

Polgár Pincészet, Polgár Zoltán borász, Villány, pincelátogatás, borkóstoló vörösbor, szállás, panzió

Törzsasztal.Tiffán Ede Villány borász, borászat, bor, borkóstoló, vendéglátás, borturizmus, Borok: Jammertal Cuvée 2004, Mondivin Cabernet Franc 2001/2002, Pinot Noir 2002, Tiffán Cabernet Sauvignon&Franc 2002, Tiffán Cuvée Carissimae 2003, Pinot Noir 2004, Grand Selection 2000, Villányi Portugieser2004/2005, Villányi Olaszrizling 2005, Villányi Jammertal Cuvée 2004, RITKA ÉS KÜLÖNLEGES BOROK, MUZEÁLIS BOROK

A Tolcsva Bor Kft. bemutatkozó oldala. Sajgó Pincészet és Panzió Tolcsva. Boraink: Tokaji Furmint (Félédes, száraz), Tokaji Sárgamuskotály, Tokaji Hárslevelű, Tokaji Szamorodni (Édes, száraz) Tokaji Késői Szüretelésű (Furmint, Sárgamuskotály, Hárslevelű), Tokaji Aszú (3,5,6 puttonyos), Tokaji Aszú Eszencia, Tokaji Eszencia (Nektár)  Borkóstoló, borkostolás, vendéglátás.

Varsányi Pince Verpelét. A Varsányi Pince bemutatkozó oldala. Boraink: Verpeléti Muskotály, Debrői Hárslevelű. Borkóstoló, borkostolás, vendéglátás.