Húsvéti népszokások, ételek - Kalács tésztába csomagolt kötözött sonka főtt tojással töltve recept
Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó sajnos nem érhető el.
Köszöntöm Önöket! A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a napot, hogy újra erőre kapjon. A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelelően ebben az időszakban az evés-ivás, a mulatozás szinte kötelező. A táncmulatságok mellett különböző játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. Aki pedig pártában maradt, azt ebben az időszakban különösen durva, vénlánycsúfolókkal gúnyolták. Az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt, ilyenkor a legények egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé letették, hogy reggel, amikor az illető hölgy ki akart jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját.
A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. Egy legenda szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a sírt őrző katonák. A húsvét hétfői locsolkodásról megoszlanak a vélemények. Van, aki locsolkodik és van, aki nem. Van, aki hagyja és van, aki nem. Szerintem nekünk egy szavunk sem lehet. Régen a locsolkodással egyenértékű szokás volt a vesszőzés. Sibának nevezték az általában fűzfavesszőből font vékony korbácsot, amellyel a legények megcsapkodták a lányokat. A vesszőre ezután a lányok szalagot kötöttek és a fiúkat borral vendégelték meg. Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa meséli el, hogyan készültek régen a feltámadás ünnepére.
A hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig tartó időszak a böjt időszaka. Ilyenkor tilos a mulatozás, és a húsételek fogyasztása. A konyhában is mások a teendők. A nagyböjti étrendekben sűrűn szerepel a bab, az olajos káposzta, az aszalt gyümölcsök, főzelékfélék. Valamint a különböző hal- és tojásételek, kalácsok. A húsvéti böjtnek nem csupán szellemi, hanem egészségügyi előnyei is vannak. Nem hiába tavasszal van a Nagyböjt, hiszen ilyenkor éled újjá a természet, ilyenkor van a szervezetünknek is szüksége megtisztulásra. Egy tavaszi méregtelenítés igazán jót tesz a testünknek – legyen az egy hónapos, egy hetes vagy három napos program, de a rendszeres heti egyszeri alkalom is sokat segít. A böjt alatt ne együnk húst, vagy ha rövid böjtöt tartunk, akkor semmi állati eredetű ételt sem. Sokak számára megnyugtatató lehet, hogy a hagyomány szerint már húsvét vasárnap este lehet enni sonkát. Frank Sándor mesterszakács pedig különleges módon készíti el a kötözött sonkát, kalács tésztába csomagolja, és főtt tojással tölti meg.
Emlékeznek ki az a magyar színész, akiről fröccsöt neveztek el? Ittak már bort kovászos uborka jégbehűtött levével? Nos igen, ez nem más, mint az Újházy fröccs! És ki ne ismerné az Újházy Edéről elnevezett tyúkhúslevest! Nagy Endre, író így fogalmazott készítésének titkáról: Vén kakasok kellenek ehhez a leveshez, amelynek megkeményedett izmaiba szerelmi viharok íze-sava gyülemlik össze. Három napig egyfolytában kell főniök, amíg belemállnak a levesbe, és eggyé főnek a zöldséggel, főként a legendás jelentőségű zellerrel. Ígérem a főmenü elkészítése nem telik majd 3 napba! Almás sajtos jércemellet tálalunk következő műsorunkban. Köszönöm, hogy velünk tartottak! További ízes szép estét kívánok!
