Henri de Toulouse-Lautrec francia festő - Fogas roston, zöldséges pennével recept
Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó sajnos nem érhető el.
Köszöntöm Önöket! A közelmúltban indult útjára a Telin TV Receptvarázs című műsora mely minden hétfő este 9 órától látható a Telin Televízióban, havonta két új adással jelentkezünk, ezekben olyan recepteket igyekszünk közreadni melyek könnyen, gyorsan elkészíthetőek és persze egészségesek is, ajánlhatóak a hétköznapokra, de akár az ünnepi asztal büszkeségei is lehetnek. Ezen felül pedig adásaink során játszhatnak is velünk, hogy mi lesz ennek a tétje, az is hamarosan kiderül. Ezúttal határon túli vizekre evezünk és bepillantunk az olasz és egy a francia konyhaművészetbe is. Annyit elárulok, hogy nem éppen a megszokott módon. Frank Sándor Olasz pennét kínál az általa bemutatott főétel köreteként, és egy francia festővel kóborlunk egy kicsit a 19. század végi francia gasztronómia országútján Barta László előadása nyomán. Először azonban készítsünk valami olaszosat Frank Sándorral!
A hal az egyik legegészségesebb táplálékfajta az ember számára, könnyen emészthető, és kiváló fehérjeforrás. Nagyon magas a foszfortartalma, amely elsősorban az idegrendszert stimulálja. Minimális zsírtartalma is jótékony hatású az emberi szervezetre. Az ember által fogyasztott húsféleségek közül vitathatatlanul a hal húsa a legtoxinmentesebb. A hal sokkal egészségesebb táplálékot fogyasztott, bárhol is nevelkedett, mint az üzletekben kapható nagyüzemi szárnyas, vagy sertés. Nyilván kivételek ez alól az olyan ökológiai katasztrófák, mint a tiszai ciánmérgezés volt. Vérük is rendkívül tiszta és salakmentes, hiszen a kopoltyújukon keresztül folyamatosan távoznak az emésztés bomlástermékei, mert a vízből nyert oxigén szinte átmossa a vérüket. Látogassunk most el a Fehértói Halászcsárdába, ahol Frank Sándorral egy édesvízi, fehérhúsú hal az úgynevezett fogas kifilézett, lebőrözött és szeletekre vágott húsából készült ételt sütünk roston. A fogas és a süllő ugyanaz a hal, csak a súlya különbözteti meg az elnevezését. A süllő egy kg alatti, és általában egészben szoktuk megsütni. Az egy kg felettit fogasnak nevezzük, és általában filézve és töltve kerül a fehér asztalra. Ezúttal olaszos köretet készítünk hozzá.
A sütés-főzés egyszerre művészet és erény, a türelem erénye. A türelem minden jó szakács fontos tulajdonsága. S emellett az a képesség, hogy valaki előbb vásároljon, s azután döntsön, mit fog készíteni- a franciák legalábbis ezt teszik. Ez csaknem minden, amire a sütés-főzéshez szükség van. És még valamire – szeretetre. Szeretni kell az ételt, és szeretni kell azokat, akiket az asztalhoz várunk. Ha ez a két követelmény teljesül, akkor lehet valaki művész – Most nem egy világhírű mesterszakácsra gondolok, inkább egy francia festőre, aki testi hibája ellenére teljes odaadással szerette az életet, és művészi tehetségét a gasztronómiában is kamatoztatta. Az igazi bohém, a Moulin Rouge törzsvendége Toulouse-Lautrec még a bordélyházakban is odaállt a tűzhely mellé és elkészítette kedvenc fogását, az olívaoljas örvös galambot.
Remélem, műsorunk felcsigázta érdeklődésüket, az olaszos halétel pedig működésbe hozta gyomornedveiket! A fogast lassan, élvezettel fogyasszák, engedjék, hogy a fűszerek átjárják az ízlelőbimbókat! Adjunk időt a zöldséges pennéhez illő száraz fehérbornak is! Bár a világ üteme egyre gyorsul, ne feledjük minden étkezés ünnepi, ha időt szánunk rá. Legközelebb a csárdák világába látogatunk, és ahogy a betyárok tették, halpaprikással csillapítjuk éhségünket. További ízes szép estét kívánok!
