Fejezetek a gasztronómia történetéből

Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa gasztronómiával kapcso-latos előadásaiban a magyar ill. a nemzetközi gasztronómia történetével, érdekességeivel, jellegze-tességeivel foglalkozik. Az előadások megtekinthetőek videón, de írott formában is rendelkezésükre áll. Tovább az Algyői Halászcsárda honlapjára!!!

Halászlé Futár Eredeti, szegedi filézett ponty halászlére éhezett? Lepje meg magát, családját, vendégeit igazi szegedi halászlével. Akár az ország egész területére házhoz szállítjuk különféle szegedi halászlé különlegességeinket. Részletekért hívja a 06-20/3333-257 -es telefonszámot, vagy látogassa meg honlapunkat: www.algyoihalaszcsarda.hu

Az Ön weboldala hanyadik a Google-ben?

Húsvéti népszokások, hagyományok, receptek, locsolóversek

Húsvéti népszokások videó!

Húsvéti videó receptek:

Kalácstésztába csomagolt kötözött sonka főtt tojással töltve

Pácolt nyúlgerinc karamellizált gyümölcsökkel

Húsvéti Báránycombfilé friss zöldségekkel

Húsvéti Griil báránycomb filé grillezett zöldségekkel

Húsvéti Bárány kotlett rozmaringos puliszkával

Húsvéti Egészben sült bárány

Mézes sörrel kenegetett báránycsülök sült zöldségekkel

Kemencében sült báránycsülök zöldségágyon megsütve, fahéjas aszalt szilvával és kolbászos nudlival

 

A húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. E népszokások jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkeztét ünneplik. Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása. A böjt alatt régen főleg kenyeret, száraz növényi étkeket ettek. A hosszú böjti időszakot kisebb ünnepek tagolják. A magyar néphagyományban a közbeeső vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap.
Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. A barkaszentelés a keresztény és a "pogány" szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van.
A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat követik. Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. A böjt régen hamvazószerdán kezdődött, mely onnan kapta nevét, hogy ekkor a templomban megszentelik az előző évi barka hamuját, megkenik vele a hívők homlokát, elhárítva a bajokat. Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik.
Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik, melynek napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. E napon a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosása (a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. (Királyok, nemesek is így cselekedtek sok országban e napon.) Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a tojások gyűjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek, amikor visszatérnek.
Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja - gyászünnep.
Az emberek a helységek szélén lévő kálvária - dombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját.
A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este "visszajönnek" a harangok is Rómából. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. Ismert mondóka: "Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált." A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelűző szereppel bírt. Friss folyóvíz kellett hozzá, s a következő mondóka: "Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!" E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás. Van olyan vidék, ahol e napon kenyeret sütnek, melyet vagy megőriznek a következő nagypénzekig, vagy odaadják az első koldusnak. Sok helyen igen elterjedt a forró húsvéti kalács, melyet főleg az utcai árusoktól veszik. A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap a másik őselem, a tűz ünnepe. Este a templomban az új tüzet ünneplik, melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg. Sok helyen szokás ilyenkor új ruhát felvenni, vagy legalább kalapot, kesztyűt.
A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik.
A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.
Húsvét másnapját magyarország egyes vidékein vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket.
A locsolás ma is elterjedt szokás, igaz némikép szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben.

Barta László

Húsvéti receptek:

Sonkafőzés

A sonkát langyos vízben mossuk meg, majd áztassuk be fél-egy napra és egy nagy edényben annyi hideg vízben tegyük fel főni, hogy a víz teljesen ellepje. Kb. annyi órán keresztül főzzük ahány kiló a nyers sonka. Mikor megpuhult, elzárjuk a tűzhelyt és a saját levében hagyjuk kihűlni. Leöntjük a levét, majd a sonkát hideg helyre tesszük. A főzőlevét felhasználhatjuk levesek‚ főzelékek ízesítéséhez, de főzhetünk benne kemény tojást is, mely különleges ízt ad neki.

Tárkonyos bárányleves

 
Az apróra vágott bárányhúst, forrásban lévő tárkonyecetes vízben leforrázzuk, lehűtjük, lecsepegtetjük.

Hozzávalók, 4 személyre:
25 dkg bárány színhús, 40 dkg leves zöldség, 1 gerezd fokhagyma, 1 fej vöröshagyma, 1db citrom, tárkonylevél, tárkonyecet, 1 l csontleves, 1dl tejszín, 1 pohár tejföl,, liszt, 50 g vaj, só, őrölt fehér bors.

Az elkészítés módja:
A finomra vágott vöröshagymát vajon üvegesre pároljuk, hozzátesszük az apró kockára vágott bárányhúst, sárgarépát, gyökeret és a finomra vágott tárkonylevelet. Sóval, borssal fűszerezzük és az egészet átpároljuk, csontlével, felengedjük, készre főzzük.. Tejfölös habarást készítünk, és behabarjuk a levest. Kevés tárkonyecettel, citromlével utánaízesítjük és jól kiforraljuk. Hozzáöntjük a tejszínt, de forralni már nem szabad, és tálalásig melegen tartjuk.

Húsvéti sült báránycomb

Hozzávalók:
4 főre, kb. 1 kg csontos báránycomb, 6 gerezd fokhagyma, őrölt bors, 1 csomó petrezselyemzöld, 5 szál kakukkfű, 3 szál rozmaring

Elkészítés:
Bőrözzük le a báránycombot, majd töröljük szárazra. Hámozzunk meg 6 gerezd fokhagymát, és nyomjuk át fokhagyma nyomón. A fűszernövényeket mossuk meg, rázzuk szárazra, a felét teritsük szét erős alufólián.
Fokhagymás olajjal dörzsöljük be a combot, fektesük az alufóliára és szórjuk rá ízlés szerint egyenletesen a felsorolt fűszereket. Csavarjuk az alufóliába a combot. 1 napig hűvös helyen, hagyjuk pácolódni.
Másnap a fűszernövényeket távólitsuk el róla. A vajat keverjük habosra, fokhagymanyomon nyomjuk át a maradék fokhagymát, és keverjük össze. A comb minden oldalát sózzuk be, helyezzük sütőrácsra. kenjük be a fokhagymás vajjal. 250 °C fokra, előmelegített sütőbe tegyük be. A hőfokot csökkentsük 200°C fokra és 50-60 percig süssük. A combot vágjuk vékony szeletekre, és ízlés szerinti köretekkel tálaljuk.

 

Locsoló versek

 

Locsoló vers 1.

Az én locsolómra
két tojás van festve !
Ha én ezzel meglocsollak,
Elmehetsz majd GYES-re !

 

Locsoló vers 2.

Zöld erdőben jártam,
Unikumot láttam!
Ha nem kapok belőle,
Nem locsolok jövőre!

 

Locsoló vers 3.

Zúg a traktor szánt az eke
Elvtársnő megöntözhetlek-e?

 

Locsoló vers  4.

Én kicsike vagyok,
verset mondani nem tudok,
majd jönnek a nagyok,
majd mondanak azok!

 

Locsoló vers 5.

Zöld erdőben jártam,
Kék ibolyát láttam,
El akart hervadni,
Szabad-e locsolni?

 

Locsoló vers 6.

Zöld erdőben jártam,
Barna medvét láttam.
Szereti a mézet,
Add ide a pénzed!"

 

Locsoló vers 7.

Kelj fel párnádról szép ibolyavirág,
Tekints ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek gyorsan a harmat friss illatával,
Teljen a talicskám sok szép piros tolással!

 

Locsoló versek  8.

Falu végén templom,
Locsoljak-e, nem'tom!

 

Locsoló versek 9.

Illatos fű, moha, páfrány,
Meglocsollak, Házisárkány!

 

Locsoló versek 10.

Én vagyok a török
Locsolkodni jövök
Ha nem kapok piros tojást
Mindent összetörök

 

Locsoló versek 11.

Bőrből van a locsolóm,
Nem kölni van benne,
Ha én azt most elővenném,
Nagy röhögés lenne!

 

Locsoló versek 12.

Locsoláskor arról szól a fáma,
Hogy minden leány örüljön máma.
Az örömöt én is csak növelni jöttem,
Mint megannyian előttem, s mögöttem.
Az életről szólnak e napok,
De életvizet sajna, sehol sem kapok.
Vettem hát kristályvizet, s hoztam azt magammal,
Gondolom ezt itt sem fogadják haraggal.
Ennek tehát illata nincsen,
De tiszta szívvel adom, ez minden.
Versem végéről nem feledhetem a kérdést,
de ide az bizony nem rímel,
Így hát külön teszem fel:
Szabad-e locsolni?

 

Locsoló versek 13.

Zöld erdőben jártam,
hol sok furcsa dolgot láttam.
Voltak ott illatfelhőben lebegő leányok,
No meg nyulak által hozott piros tojások.
Sok legény kezében kölnivízzel szaladt,
S ki túl gyorsan,
Annak nadrágjában csak törött tojás maradt.
Én nem vagyok sietős, s furcsa bár a világ,
Előttem mégis itt van egy csodás virág.
Locsolással vetnék gátat a múlandóságnak,
Ha ez tettem megfelelne eme szép leánynak.

 

Locsoló versek 14.

Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál!
Kerek erdon jártam, piros tojást láttam,
Bárány húzta rengo kocsin mindjárt ide szálltam.
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom!
Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!

 

Locsoló versek 15.

Én kis kertész legény vagyok,
Rózsavízzel locsolkodok.
Úgy locsolom a lányokat,
Mint kertész a virágokat.

 

Locsoló versek 16.

Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár a puszi!

 

Locsoló versek 17.

Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.
Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!