Hírek, programok
Borászat
Vengéglátóhelyek
Gasztronómia
Kulinária
Receptek
Gasztronómiai fesztiválok
Idegenforgalmi adatbázis
Jeles ünnepeink
Videók
Bor és környéke
Vendéglátó marketing
Oldaltérkép
 
 
 Facebook Twitter email

 

 

Kérjük támogassa oldalunkat!

Ha tetszik és hasznosnak ítéli oldalunkat, valamint rendelkezik PayPal számlával, kérjük támogasson bennünket 1000 Ft-tal!


Köszönjük!

Cimkefelhő

by Zaragoza Online

Kecskeméti kajszibarack Nyomtat Email
Kecskeméti kajszibarack - 1.0 out of 5 based on 1 vote
( 1 Vote )

Kecskeméti kajszibarack

kajszibarack

Cimkék: kiskunsági kajszibarack (kajszi, kajszin, sárgabarack)

A hagyományos kajszitermesztés ezen a tájon szőlő között álló fákkal folyt, és csak az 1950-60-as évek nagyüzemi telepítései nyomán vált uralkodóvá a tisztán kajszibarackból álló árugyümölcsös. A gyakori fagykárok miatt a termés szélsőségesen ingadozik.
A régióban több kajszifajtakör (Prunus armeniaca L.) fajtáit termesztik. A hagyományos fő fajtacsoport a középkorai érésű Magyar kajszi (más néven Magyar legjobb vagy Kecskeméti kajszi), amelynek szelektált változatai nagyon hasonló jellegű és értékű gyümölcsöt teremnek. A barackok középnagyok (átlag 45 g), narancssárgák többkevesebb pírral, lédúsak, kiváló zamatúak. Magjuk ehető, édes ízű. A jelenleg ültetett változatok a C. 235 jelű és a Gönci magyar kajszi.
A késői rózsa fajtakörbe tartozó fajták - amiket Kecskemét vidékén nem kajszinak, hanem rózsabaracknak neveznek - későn érő gyümölcsei elég kicsik (átlag 35 g), lapított, kissé száraz húsúak, keserű magbelűek, viszont sötétpiros fedőszínűek, nagyon édesek, kiválóan szállíthatók. Jobb fagytűrésük miatt a Magyar kajszinál sokkal biztonságosabban teremnek. Szaporított változatai a Borsi-féle kései rózsa és a Rózsakajszi C. 1406 (Kőrösi rózsa).
Kis mennyiségben régóta termesztették itt az elsőként érő, apró gyümölcsű Korai piros változatokat, majd az 1960-as évektől egyre több új, nagy gyümölcsű fajtát telepítettek, így a Szegedi mamutot és névváltozatait (Ceglédi óriás, Nagykőrösi óriás), valamint a Ceglédi bíborkajszit. Mindezek azonban fagyérzékenységük miatt nem igazán idevaló fajták. A legutóbbi évtizedekben erősen terjed néhány újabb fajta, így a későn érő francia Bergeron, a magyar nemesítésű, nagy gyümölcsű Mandulakajszi és a Ceglédi arany, a zamatos Pannónia és a korán érő, tetszetős Ceglédi Piroska.
&filetext7=A Duna-Tisza közének homokhátságán a kajszibarack-termesztés egészen 1960-ig szorosan kötődik a szőlőtermesztéshez. Nemcsak a kajszi szó török eredetű, hanem a nemes fajták termesztése is valószínűleg a szultáni khász birtokokon (Kecskemét, Nagykőrös, Kiskunhalas stb.) fejlődött ki a XVI-XVII. században a hódítók közreműködésével. A török kiűzése után benépesedő Kiskunságban gyorsan nőtt a szőlő és vele a kajszi területe, különösen az 1780 és 1810 között kialakult homokveszedelem hatására. Az erdőtelepítések mellett a kétszintes, sűrű szőlő-gyümölcs kertek "építése" volt a futóhomok megkötésének egyik legjobb módja. A Budapest-Kecskemét vasútvonal megépítésével (1853) a vidék kajszibarackja eljutott az osztrák, német, lengyel piacokra, hírneve gyarapodott. Újabb nagy fejlődést váltott ki a filoxéravész (1875), amelynek következtében Kecskemét határában az első világháborúig megkétszereződött a szőlő területe. 1900-ban megépült az Első Kecskeméti Konzervgyár. 1935-ben már mintegy 250 ezer kajszifát számoltak össze a "szőlőhegyekben". Az agilis kecskeméti kereskedőknek is köszönhető, hogy innen szállították ki az ország gyümölcsexportjának egyharmadát, kajszibarackexportjának átlag kétharmadát - nagy mennyiségi ingadozások mellett. A belvizek és a háború pusztításai után, kb. 1950-től, újra erőteljes fejlődésnek indult a szőlő és a kajszi termesztése a régióban. Az 1961-től kialakított szövetkezetekben megkezdődött a nagy gyümölcs- és szőlőtelepítési program, de ekkor már tiszta állományú, zárt ültetvényekkel. A szőlő közötti faállomány 60-65%25-os aránya 25%25-ra csökkent 1972-ig, és mintegy 4100 hektár nagyüzemi kajsziültetvény jött létre Bács-Kiskun megyében. A hatalmas extenzív felület elviselhetetlen termésingadozása súlyos értékesítési válsághoz vezetett 1969-70-ben, ezért megkezdődött az elhibázott ültetvények kivágása. A drasztikus területcsökkentés máig tart.
A kecskeméti kajszibarack elsősorban friss áru, továbbá pálinka, lekvár, illetve dzsem formájában lett híres, de a termesztett fajták zöme rostos ivólé és bébiétel gyártására is nagyon alkalmas. A termés 10-20%25-át külföldre szállítják (Ausztria, Németország, Csehország stb.).
A szárazabb homokok legjobb kajszialanya a tengeribarack magonc, az üdébb, nyirkosabb fekvésekben viszont előszeretettel oltották be kajszival a szilvafajták gyökérsarjait. Így sokszor hosszú életű, egészséges, szilva törzsű kajszifákat nyertek. Ennek korszerűsített formája Papp László szabadalma, a lajosmizsei csüngő koronájú kajszifa, mirobalán alanyon, 140-160 cm magas szilvatörzzsel, többnyire 7 x 4-5 m-re ültetve. A hagyományos kajszimagonc alanyú fákat 7-8 x 5-6 m térállásra ültetik.
A kajszibarack szürete június 20-25. körül kezdődik a korai fajtákkal (Harmat, Korai piros, Ceglédi Piroska), és július 5. és 20. között tetőzik (Magyar kajszi, Ceglédi óriás, Pannónia, Mandulakajszi, Ceglédi arany). A termés betakarítása július utolsó dekádjában zárul (Bergeron, rózsabarackok).
Az átlagosan hárommenetes kézi színelő szedéshez1 többnyire 10 cm-es, papírral bélelt rekeszeket használnak. A kézi vagy gépesített áruvá készítés után a belföldi áru zömét M10 műanyag rekeszekben, az exportárut 6 kg-os kis vagy 10 kg-os hollandi rekeszekben, hullámkarton dobozokban hozzák forgalomba. A piacokon és a zöldségboltokban a zacskós kimérés a jellemző, a nagy élelmiszer-áruházakban növekszik a tálkás és a dobozos kiszerelés aránya.
Bács-Kiskun megye évtizedek óta az ország kajszitermő-kapacitásának kb. negyedét biztosítja, ami 7500 tonna körüli éves össztermést jelent az átlagosan 700 hektárnyi árutermő területről.

Kecskeméti kajszibarack
 

További cikkek a Gyümölcsök kategóriából

Csabagyöngye és Kossuth szőlő 17 január 2010

Szentesi rózsa, nyoszpolya 17 január 2010

Szatymazi őszibarack 17 január 2010

Nyári fontos alma 17 január 2010

Korai körte 17 január 2010

Kecskeméti vajalma 17 január 2010

Keceli meggy 14 január 2010

Duna-Tisza közi csemegeszőlő-fajták 14 január 2010

Csengődi meggy 14 január 2010

Bereczki birs 14 január 2010

Antal Pincészet Baja - Antalvin Kft.

Barátcsuha Borház Balatonakali, Nagy Imre borász. Borkostoló, vendéglátás, étterem, bororzó. Olaszrizling, Rajnai rizling, Szűrkebarát, Muskat ottonel, Rose, Merlot

Béla Borászat Imrehegy. A Béla Borászat minőségi palackozott borai: Riesling, Olaszrizling, Nektár, Cserszegi Fuszeres, Cabernet Cuvée, Kékfrankos, Pinot Noir - Kékfrankos Rose

Gere Tamás és Zsolt pincéje - Villány. Borkostoló, vendéglátás, étterem, bororzó. Borok: Villányi Olaszrizling, Siklósi Hárslevelű, Villányi Rosé, Villányi Kékoportó, Villányi Kékfrankos, Villányi Pint Noir, Villányi Cabernet Sauvignon

Polgár Pincészet, Polgár Zoltán borász, Villány, pincelátogatás, borkóstoló vörösbor, szállás, panzió

A Tolcsva Bor Kft. bemutatkozó oldala. Sajgó Pincészet és Panzió Tolcsva. Boraink: Tokaji Furmint (Félédes, száraz), Tokaji Sárgamuskotály, Tokaji Hárslevelű, Tokaji Szamorodni (Édes, száraz) Tokaji Késői Szüretelésű (Furmint, Sárgamuskotály, Hárslevelű), Tokaji Aszú (3,5,6 puttonyos), Tokaji Aszú Eszencia, Tokaji Eszencia (Nektár)  Borkóstoló, borkostolás, vendéglátás.

Varsányi Pince Verpelét. A Varsányi Pince bemutatkozó oldala. Boraink: Verpeléti Muskotály, Debrői Hárslevelű. Borkóstoló, borkostolás, vendéglátás.

 

Mentés