Csabagyöngye és Kossuth szőlő
Szőlő
A Csaba gyöngye elnevezése országonként és termőterületenként is változik: Bizer iz Csabe, Cabski Biser, Cabaky cabanka, Csaba szőlő, Gyöngyszőlő, Julijski muszkat, Muscat Perle von Csaba, Pearl of Csaba, Perl d'o Kozaba, perl d'o Szabe, perl von Csaba, perla Csabanszka, Perla di Csaba, perle de Csaba, Vengerskii muscatnii ranü, Zemcsug Szaba. A Kossuth szőlő társnevei: Kossuth (helytelenül Kossuth Lajos) és Stark szőlője
Békés megye, Békéscsaba környéke
Mindkét fajta muskotályos ízű, és a legtöbb szőlőfajta előtt, július végén vagy augusztus elején érik. A Csaba gyöngye a világ legkorábban érő fajtái közé tartozik.
A tiszántúli csemegeszőlők (Vitis vinifera L.) rövid tenyészidejükről és igen korai érésükről híresek. A Csaba gyöngye (1. kép) már július végén vagy augusztus elején, a Kossuth szőlő (2. kép) pedig három héttel később, augusztus végén érik. A Csaba gyöngye kisebb fürtű, kisebb, gömbölyű, muskotályos bogyójú, míg a Kossuth szőlő nagyobb fürtű, nagyobb, ovális és muskotályos bogyójú. Tetszetősebb fürtjei jól szállíthatóak.
Az egyik legjobb hírű és nagy sikerű magyar csemegeszőlő a Csaba gyöngye. Koraiságával, ízével az utóbbi évszázadban a leginkább közismert lett külföldön is. Békéscsaba, a búzatermelő "Viharsarok" nem tartozott ugyan a híres magyar történelmi borvidékek közé, ennek ellenére ez a szőlőfajta innen indult hódító útjára. A város gazdálkodói, kertművelő és szőlőtermelő gazdái fajtagyűjtemények alapításával, kiállításokkal, terménybemutatókkal bizonyították érdeklődésüket és elkötelezettségüket a kertkultúra iránt. Stark Adolf (1834- 1910), a város vaskereskedője 1869-ben telepítette első szőlőjét, ahol hamarosan fajtagyűjteményt alakított ki. Birtokát 16 kat. hold nagyságúra bővítve évente 20 ezer kg csemegeszőlőt termelt eladásra. Az 1880-as évek végétől folytatott kísérletezései során a különböző elvetett szőlőmagokból szelektálással válogatta ki a legerősebb, legkorábban érő fajtákat, amelyeket aztán állandó figyelem mellett nagyobb felületen telepített. Már 1889-ben Starkot név szerint olyan szőlőtermesztő gazdaként említették, aki a királyné számára saját termesztésű szőlőt küldött.
A XIX. század végén, részben a filoxéravész utáni nagy szőlőrekonstrukcióban az immúnis (75%25 kvarctartalmú homok) talajok értéke megnőtt, és az Alföldön óriási mértékben telepítettek szőlőt. Az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara 1880-1900 között többször jelentette, hogy a csabai, gyomai, szarvasi gazdák felkarolták a csemegeszőlő-termesztést, sőt egyes gazdák már külföldre is szállítottak termésükből, 1897-ben Békéscsabáról 250 mázsát vittek a határon túlra, 1900-ban már Ausztriába és Németországba is eladtak jelentősebb mennyiséget. Csak Oroszországba 400 mázsát vittek.
A Csaba gyöngye-magonc klónszelekciója is erre az időre tehető. 1901 őszén már korlátoltan kapható volt, igen magas áron. A Stark-féle szőlőtelep is egyre híresebb lett, amit a különböző szakmai elismerések is mutattak. Stark Adolf legkorábbi elismerése a Bécsben, 1873-ban megrendezett világkiállítás aranyérme volt, amelyet az idők során számos újabb elismerés követett: 1876-ban az Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás (Szeged) bronzérmét, 1878-ban a Terménykiállítás (Békéscsaba) ezüstérmét nyerte el, 1885-ben az Országos Általános Kiállításon (Budapest) pedig 90. tételként feltüntették az ún. "Stark magoncza kék" fajtát, a kiállított 228, többségében csemegeszőlőből. Későbbi kitűntetései: az 1894. évi szentpétervári kiállítás bronzérme, majd az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállítás millenniumi nagy érme, az 1897. évi Kertészeti Kiállítás (Hamburg) ezüstérme. Megkapta a Ferenc József király és császár uralkodása 50. évfordulójára kiadott emlékérmét is. A XIX. század végén már 217 fajta szőlejét ajánlotta a katalógusában. 1903-1905-re bővültek eredményei, 299 fajtát sorolt fel saját gyűjteményében. 1904-ben a Gyümölcskertész című szaklapban írta le az általa szelektált fajtákat. A Csaba gyöngye sikerét mutatja, hogy az 1930-as években már Franciaországban és a francia gyarmatokon is elterjedt a fajta használata. De ekkor már ismerték Oroszországban és Amerikában is. Sikerét és termesztési értékét jelzi, hogy a szőlőnemesítők később is felhasználták fajon belüli és fajok közötti keresztezéses nemesítésben, a kiváló szőlőfajták előállításához.
A tiszántúli csemegeszőlők másik jelentős fajtája, a Kossuth szőlő szintén Stark Adolf nevéhez fűződik. Ez azonban nem éri el a Chasselas minőségét. A fajta keletkezése az 1880-as évek legvégére tehető. 1903-1905-ből származó "Szőlő-Cathalogus" szerint a 23. sorszám alatt szerepelt a Kossuth fajta, a megjegyzési rovatban pedig az, hogy "saját keltezésű Madl. Angevine magjából". Ez a nagy hírű fajta finom zamatú, tetszetős csemegeszőlő, ami valószínűleg a Madeleine angevine, a Muscat Lierval és a Duc of Buccleuch természetes kereszteződéséből származott.
Magyarországon gyakran fordul elő, de külföldön is nagyban termesztik.
Termékenysége miatt Afrikában a Csaba gyöngye elé helyezik, bár érésideje a Csaba gyöngye után két héttel, augusztus végén következik be. A Kossuth szőlő is nagymértékben hozzájárult Stark elismeréseihez, kitüntetéseihez.
&filetext8=A tiszántúli csemegeszőlők elsősorban friss fogyasztásra alkalmasak, de sok helyütt muskotályos bor alapanyagának is termelik. A korai szőlőfajták előállításához a nemesítésben sikerrel használják.
A Csaba gyöngye sűrű lombú, ezért gondos zöldmunkát igényel. Zsendüléskor termését hálóval kell védeni a darazsaktól. Érdemes a virágzástól a zsendülésig öntözni, mert akkor fürtjei és bogyói nagyobbak lesznek. A Kossuth szőlő homoktalajon jól termeszthető.
A Csaba gyöngye termésmennyisége kb. 8000 tonna/év, a termelők száma mintegy 5 nagyüzem és 50 ezer család. Az árusítás ideje július vége-augusztus eleje, a Dél-alföld és a nagyobb városok piacain. Államilag minősített fajta. A Kossuth szőlő termésmennyisége kb. 1850 kg/év, a termelők száma közel 120 család. Az árusítás ideje augusztus második fele, helye Békéscsaba és a dél-alföldi városok.
Nem minősített fajta.
