Náray Erika
Csuha Lajos
Székhelyi József
Esterházy Péter
Havas Henrik
Nagy Bandó András
Rókusfalvy Pál
Ihos József
Benke Laci bácsi
Partneroldalak
bor.lap.hu
konyha.lap.hu
borasz.lap.hu
etel.lap.hu
vendeglatas.lap.hu
ital.lap.hu
recept.lap.hu
A borászat első oldala
Borkollégium
Illés Panzió - Stüszi Vadász Étterem - Szeged
Abigél Hotel Kübekháza
Bock Wine Cellar, Pension and Restaurant
Algyői Halászcsárda
Fehértói Halászcsárda és Panzió Szeged
Riportfilmek különleges emberekről
Baji Miklós Zoltán
Rátgéber László
GASZTRO-FOLKLÓR
|
Halászlé Futár
Eredeti, szegedi filézett ponty halászlére éhezett? Lepje meg magát, családját, vendégeit igazi szegedi halászlével. Akár az ország egész területére házhoz szállítjuk különféle szegedi halászlé különlegességeinket. Részletekért hívja a 06-20/3333-257 -es telefonszámot, vagy látogassa meg honlapunkat: www.algyoihalaszcsarda.hu |
Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa gasztronómiával kapcsolatos előadásaiban a magyar ill. a nemzetközi gasztronómia történetével, érdekességeivel, jellegze-tességeivel foglalkozik. Az előadások megtekinthetőek videón, de írott formában is rendelkezésükre áll.
- A fröccs
- Mikszáth Kálmán
- Móra Ferenc
- A Paprika I.
- A Paprika II.
- Szüreti szokások
- Lautrec
- Picasso
- Renoir
- A Spárga
- Csárda
- Disznótor
- Gulyás
- Kávéház
- Márton-napi libator
- Karácsonyi szokások
- Füstölés
- Blaha Lujza
- Húsvét
- A leves I.
- Krúdy Gyula
- Farsang
- A hal
- Tiszai halászat
- Cigányzene
- Cigány konyha
- Gundel János
- Gundel Károly
- Zsidó konyha
- Örmény ételek
- Erdélyi ételek
- A tarhonya
- Petőfi Sándor
- Jókai Mór
- A kenyér
- Fűszerek I.
- Fűszerek II.
- Újházy Ede
- Venesz József
- Reneszánsz konyha
- A só
Látogassa meg az Algyői Halászcsárda honlapját!
AMIT A FRÖCCSRŐL TUDNI AKARSZEgy mondás szerint, aki a borba vizet tölt az egyéb galádságokra is képes. Ennek ellenére kis hazánkban komoly hagyománya van a fröccsözésnek. Dédszüleink a nyári hőség idején még vermelt jéggel hűtött spriccert ittak. A millennium után az előző századfordulón kezdődött a divatja a fröccsnek ivásban és a vendéglátóhelyi kínálatban egyaránt. A köznyelv és az irodalmi művek is hamar megkedvelték a „fröccs”, „fröccsözni” szót, amely Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Bródy Sándor és Hunyady Sándor számtalan művében gyakorta fordul elő. Fokozatosan szokta meg a szót és az italt a nagyközönség. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
MIKSZÁTH AZ ÍZEK BIRODALMÁBANAz olvasóközönség Mikszáth Kálmánt, mint a vendéglátás krónikását általában a pénzügyminiszter reggelijéről, és a parlamenti étkezésekről írott soraiból ismeri. Azt már csak kevesebben tudják, hogy a tizenkilencedik század hetvenes éveiben itt tartózkodása, újságírói pályája idején gyűjtötte egybe és adta közre Szeged korabeli vendéglátóhelyeinek érdekességeit. Tőle ismerjük többek között az akkori „Fekete Sas”, az „Arany Páva”, a „Hét Választófejedelem”, a „Próféta” és sok kisebb vendéglátóhely sikertörténetét. Így az „Arany Oroszlán” volt Szeged Pilvaxa. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
MÓRA FERENC ÉS A GASZTRONÓMIANagyjaink közül alig akad olyan, aki közömbös lett volna kora gasztronómiája, vendéglátási kultúrája iránt. A mai adásban Móra Ferencről, szeged nagy fiáról szeretnék megosztani Önökkel néhány gondolatot. Nem tisztem írói kvalitásait, sem múzeumigazgatói tevékenységét méltatni. Csupán a gasztronómiához való viszonyáról, valamint feleségének szakácskönyvéről szeretnék beszélni. Máig érdekes vélemény olvasható Mórának a „Daru utcától a Móra Ferenc utcáig” című könyvében a mindenkor közönségsikert arató kiadványokról. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
A PAPRIKA TÖRTÉNETE 1.Láng Görgyöt faggatta egy angol vendége a magyar konyha titkairól. Ezt válaszolta: édes hagyma, nemes paprika, vajpuha szalonna, sűrű tejföl és ezer év tapasztalat. Emeljük ki ezek közül a paprikát, a hazai gasztronómia büszkeségét, amelynek nimbuszát az utóbbi időben igencsak sikerült megtépázni. Nem lehet véletlen, hogy a paprika lett a legjellegzetesebb magyar fűszer. A paprika a magyar konyhaművészet számára nemcsak egy fűszer a sok közül, hanem különleges, páratlan aromájával, szép színével elengedhetetlen része. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
A PAPRIKA TÖRTÉNETE 2.A fűszerpaprika egynyári növény, magassága többnyire úgy fél méter és hetvenöt centiméter közé esik. Termése tíz-tizenöt centi hosszú, és három-öt centi átmérőjű, színe zöld, érett korában azonban bepirosodik. A capsicum a burgonyafélék családjába tartozik, vagyis rokonságban áll a dohánnyal és a paradicsomfélékkel – mellesleg mindhárom növény Amerikából került át kontinensünkre. Hazánkban fő termőterülete Kalocsa és Szeged környéke. Ahhoz nem fér kétség, hogy először Magyarországon használták a pirospaprikát tiszta formájában anélkül, hogy más anyagot vegyítettek volna hozzá. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
SZÜRETI SZOKÁSOK ÉS ÉTELEKAz ősz, többek között a szüret ideje. Dalok, mesék, népszokások, babonák színes szövevénye övezi a magyar szőlőt, a magyar bort. A tizenhatodik és tizenhetedik században igazi sátoros ünnepnek számított a szüret, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Ezekben az időkben még a bíróságok is felfüggesztették a működésüket. A szüretelés kezdete a régi tapasztalatok szerint Terézia, Orsolya vagy Simon, Júdás napjához volt kötve, vagyis a magyar szőlővidékek többségében legkorábban október második felében kezdődött a szüret. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
LAUTREC ÉS AZ ÉDES ÉLETBizonyára feltűnt a Törzsasztal nézőinek, hogy különféle festmények vagy azok részletei láthatóak a műsorban. Ha jobban megfigyeljük, ezek a képek, mind-mind Francia impresszionista művészek alkotásai. Gondoltam egy merészet - én ugye előadásaimban csak a magyar gasztronómiával foglalkoztam eddig- pedig ezeknek a művészeknek is lehetnek konyhaművészeti kapcsolódásai. És az ember, ha keres, talál. A 19.század harmadik harmada, Párizs, Montmartre, Moulin Rouge, képzőművészek, költők, zeneszerzők mindenféle bohém népek. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
PABLO RUIZ PICASSOMa a XX. század egyik legmeghatározóbb művészének Pablo Ruiznak, a gasztronómiájához való kötődését próbálom a magam szerény eszközeivel górcső alá venni. Ruiz úr 1881. október 25-én született az andalúziai Malagában, előbb az Atlanti-óceán parti La Coruna-ba, majd Barcelonába költözik a család. Pablo egy ideig Madriában is élt, de soha nem tudta megszokni. Ruiz úr édesanyja vezetéknevével - így talán ismerősebbnek hangzik - Picasso néven szignálja képeit. Az első legendás hely, amely irányt szab Picasso karrierjének, Barcelonában nyílt meg 1897. június 12-én. A cégéren ez áll, Els Quatre-Gats (A négy macska). Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
PIERRE-AGUSTE RENOIRA művészek gyakran adják tanújelét annak, hogy jártasak a konyhaművészetben is. Mint ahogy a mesterszakácsokban ott bujkál a képzőművészi tehetség, gondoljunk csak egy szépen megtálalt ételkölteményre, nem is beszélve a szakácsversenyek remekműveiről. Ma megpróbálom önöket bevezetni az egyik legnagyobb impresszionista festőművész, Pierre-Auguste Renoir konyhájába, persze csak képletesen. Renoir keveset evett és természeténél fogva inkább az egészséges, egyszerű ételek híve volt. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről?
|
A SPÁRGAEgy találós kérdéssel kezdeném. Íngyötrő tornagyakorlat, kötöző anyag, amely különösen hasznos csomagfeladásnál és egészséges, finom táplálék. Mi lehet a közös bennük? Nos elárulom nem a tigrisbukfenc, nem is a madzag amiről beszélünk, hanem a spárga. Sokan úgy vélik, hogy a világot a szerelem mozgatja, a művészet édesíti meg -és azok az ételek teszik kellemessé, amelyeket öröm látni és élvezet elfogyasztani. A spárga szinte egyedülálló abban a tekintetben, hogy egy tökéletes táplálék minden jó tulajdonságával rendelkezik és a fáraók kora óta királyok és közemberek kedvence egyaránt. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
A CSÁRDÁK TÖRTÉNETECsárda! a Gasztronómiai lexikon szűkszavúan ennyit ír róla: egy-egy vidék hangulatát tükröző speciális vendéglő. Étel választéka szűkebb, mint a vendéglőké, de karakteres (hal, vad, birka, csülök) és ehhez igazodik szűkebb italválasztéka is. Ennél azért többet lehet tudni róla. A csárdák a vasút előtti Magyarország kedvelt, jellegzetes és a határainkon túl is ismert vendéglátóhelyei voltak. közismertté a 18.század végétől váltak. Népdalokban, betyárnótákban éppúgy fölemlegetődnek, mint a pusztai történetekben, kalandos leírásokban. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
EGY MAGYAR DISZNÓTORHótakaró alatt szunnyad az ősszel földbe vetett mag, kihalt, néptelen a táj, téli álmát alussza a természet. De figyeljünk csak, a hajnali ködben mintha fénycsíkok bodorodnának az ég felé, s embereket látnánk a szabad tűz körül tevékenykedni. Csak a táj alszik, az emberek számára ezekben a kemény téli hetekben jött el az ideje az év egyik legnagyobb és legszínesebb, élvezetekben leggazdagabb eseményének: a disznótornak. Cikkemben most egy szeged környéki disznótorra invitálom az olvasót. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
A MAGYAR GULYÁSMi is a gulyás? A mi fogalmaink szerint bő lére eresztett marhapörkölt burgonyával és csipetkével. Tulajdonképpen egy tartalmas leves. A gasztronómiai lexikon mintegy ötvenféle gulyást ír le. Többek között: Alföldi, Bécsi, Betyár, Béka, Csórgó, Hal, Ürü, Svejk, Székely, ami nem székely és még kevésbé gulyás, znaimi, stb. Bizonyára nagyon régi étel. Talán már ették a Honfoglalás korában is. Pásztorok tápláléka volt egykor - mint a neve is mutatja - írja Draveczky Balázs a "Történetek terített asztalokról és környékükről" című könyvében. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
A RÉGMÚLT KÁVÉHÁZAIÍróink, költőink, művészeink társasági életének kedvelt helye, sok esetben alkotóműhelye is volt a kávéház. "A kávéházban fény volt és meleg, s ha környezetünk gyertyavilágos sötétségéből oda beléptünk, akkor úgy éreztük, mégsem vagyunk annyira elhagyatottak. Ott voltak barátaink és ott volt minden nemzedékünk." Írta a századfordulón Füst Milán, amikor Budapestet a kávéházak városának is nevezték. Joggal, hiszen több mint 550 kávéház működött akkor a fővárosban. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
MÁRTON-NAPI LIBATORMárton nap, lúd, újbor, mi köti össze ezeket a látszólag teljesen különböző fogalmakat? Erre próbálok ma szerény tudásom szerint némi magyarázatot adni. Szent Márton Gallia nemzeti szentje, Pannóniában Sabaria városában született 316-ban vagy 317-ben. A középkor legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott. Emlékét helységnevek, imák és oltárképek egyaránt őrzik. A krónikák szerint Szent Márton napja a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás leróvásának napja volt. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
KARÁCSONYI NÉPSZOKÁSOKMi jut eszébe az embernek a karácsony szó hallatán. Szeretet, család, ajándékok, hó, hideg és persze evés, ivás. A karácsony Jézus Krisztus születésének ünnepe, nem áll egymagában a téli ünnepek között, egész ünnepsor épül köré. Az ünnepkör kezdete november végére, december elejére esik, neve advent, mely az eljövetelt, az Úrra való várakozást jelenti. Négy ünnepi vasárnap, s egyéb ünnepnapok, szentek névnapjai tartoznak bele. Ilyenkor adventi koszorút szoktak készíteni, amelyet négy szál gyertya díszít. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
A FÜSTÖLÉS TÖRTÉNETEVéget ért a disznóvágás, sonkák, oldalasok, szalonnák, kolbászok, májasok, disznósajtok további sorsukra várnak. A mai, mélyhűtővel ellátott világban nem okoz gondot a húsok eltarthatósága. De vajon amikor még nem volt hűtőszekrény, hogyan tartósították a disznóvágás termékeit. Az egyik legegyszerűbb mód, hogy a húst megsütik, majd olvasztott zsírral leöntik, így a levegőtől elzárva hónapokig eláll. Ilyen módon lehet a kolbászt is „konzerválni”. Sajnos ezzel a módszerrel már nemigen lehet találkozni, de állíthatom, hogy rendkívül finom, ám fogyókúrázni nem lehet vele. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
LÁTOGATÁS BLAHA LUJZA KONYHÁJÁBAEzúttal megpróbálom Önöket elvinni a XIX. század vége, a XX. század eleje legnagyobb színésznőjének, a nemzet csalogányának, Blaha Lujzának a házába. Ki is volt ő? Színészcsaládból származott, édesapja Reindl Sándor a szabadságharcban is szerepet vállalt – a feljegyzések szerint bátorságáról és elszántságáról híres vörössipkás őrmester volt. Mint vándorszínész hagyta ott a világot jelentő deszkákat és az életet. Halála után az ugyancsak színésznő édesanyára hárult kislánya további sorsának irányítása és neveltetése. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOKA Húsvét, a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. A húsvétot a negyvennapos nagyböjt előzi meg, amelyet Jézus ugyanennyi napig tartó böjtölésének és kínszenvedésének emlékére, hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartottak meg. A nagyböjt utolsó hete, más néven a nagy hét, Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának ünnepe.A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakaszai alatt fogyasztott ételféleségek. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
A LEVESEK 1. RÉSZA leves a főétkezésnél csaknem minden nép konyháján elmaradhatatlan - rendszerint kezdő - étel. Ne beszéljünk most az ázsiai konyháról. Nálunk Európában a déli, egyes népeknél pedig az esti főétkezések nélkülözhetetlen bevezetője. Igen kedvező a leves hatása az emésztésre, mert előkészíti a gyomrot az étkezésre és fokozza az étvágyat. A napokban Váncsa István, a népszerű publicista szakácskönyvét forgattam, és rendkívül eredeti, szellemes gondolatokat találtam a témáról. Tovább.... |
Mi a véleménye a receptről? |
KRÚDY GYULA ÉS A GASZTRONÓMIAKrúdy meglehetősen extravagáns életet élt. Este hét órakor kelt fel, nyolckor reggelizett a New York kávéházban, majd gyalogosan átsétált a Tabánba, ahol barátai és hívei várták. A mindenkori pesti polgármesterek is állandó konflist biztosítottak az író számára, amely mindenhová követte őt, s ha elfáradt felült rá. A tabáni kocsma volt a törzshelye, amely a mély pincéhez volt címezve Krúdy kizárólag pörköltet evett fehér kenyérbéllel és vörösbort ivott hozzá. Az asztalánál sem irodalomról, sem politikáról, sem művészetekről nem lehetett beszélgetni, csak nőkről, de azokról bármit és bármennyit. Tovább.... |
|
FARSANGI NÉPSZOKÁSOK ÉS ÉTELEKTulajdonképpen mi is a farsang: a szó a német fasen, faseln szóból ered, jelentése: mesélni, pajkosságot űzni. A vígság azon időszakát jelzi, amely a húsvét előtti nagyböjtöt megelőzi. A farsangot rendesen vízkereszttől, azaz január 6-tól hamvazószerdáig, a nagyböjt első napjáig számítjuk. Legjellegzetesebb eseményei az álarcos, jelmezes, batyus és gyermekbálok. Ez az úgynevezett báli szezon, ilyenkor tartják báljaikat a különböző szakmai csoportok: jogászok, orvosok, iparosok. Tovább.... |
|
A HALÉTELEKRŐLSokan sokfélét megírtak már eleink egyik fő ételéről, a halról és a halfogyasztásról. Tudjuk például, hogy a távoli rokonaink Északnyugat-Szibériában a rénszarvason és a halon kívül egyebet nem is esznek szinte a mai napig. Főrendjeink és a mindennapok embere évszázadok óta egyformán kedvelte, de mind a mai napig is kedveli a halat. Főve, sütve, füstölve és a jó ég tudná felsorolni hány és milyen formában kínáltak és ettek halat, a király asztalainál, az udvarházakban, kolostorokban, városi polgárházakban, jobbágykonyhákon, út menti vendégfogadókban és vásári sokadalmakban egyaránt. Tovább.... |
|
TISZAI HALÁSZATA valamikori hal-és rákfogás a ma élő ember számára már csak mese. Ki hinné ma, amiről régi halász és vadász szakkönyvek, útleírások, regények szólnak, hogy hajdanán az emberek az ivóvizet a folyókból merítették, főztek a Balaton vízében és az ívási időszakban kézzel fogták a halat. A tiszai halászatnak a mai napig komoly hagyományai vannak. Hajdanában a mesterség apáról fiúra szállt. A gyerekek már kiskorukban megismerkedtek a halászat mesterségével, halászinasnak, halhasítónak szegődtek, és hajnaltól napestig dolgoztak. Tovább.... |
|
A CIGÁNYZENÉRŐLRégi vendéglátások, lakomák, de szállodák, fogadók, éttermek, kávéházak, vendéglők, csárdák elmaradhatatlan szereplői voltak a híres prímások, neves cigányzenekarok. Régi emlékek között böngészve érdekes nevekre, hangulatos történetekre bukkanhatunk a régmúlt eseményei között. A legrégebbi időkből Bihari János és Cinka Panna neve merül fel az emlékezés homályából. A kiegyezés korának volt nagyhírű prímása Szegeden Erdélyi Náci, aki Gárdonyinak és Mikszáthnak a barátságát is bírta. Tovább.... |
|
GUNDEL JÁNOS ÉS A GASZTRONÓMIAGundel János az elsők között jutott arra a gondolatra, hogy az internacionális konyha szelíden pikáns ízvilágával enyhítse a magyar konyha fűszeresen karakteres ízeit. Ki is volt Gundel János? Gundel János 1844-ben született a bajorországi Ansbagban, 13 éves korában került Pestre, mint pikolófiú kezdte a pályafutását. Közben szorgalmasan járt a pincériskolába, és 18 éves korára már fizetőpincér volt. Ezután több pesti vendéglőben dolgozott, elsajátította a magyar mellett az olasz és a francia nyelvet is, valamit természetesen beszélt németül. Elsajátította a szakma csínját bínját, és 25 éves korában, miután megnősült önállósította magát, megvette a Bécsi Sörházat Pesten a Király utcában. Tovább.... |
|
GUNDEL KÁROLY ÉS A GASZTRONÓMIA„Nem is úgy érzem magam, mint vendéglős, aki pénzért ételt és italt árul, hanem mint vendéglátó magyar házigazda, akinek házát megtisztelik vendégei látogatásukkal” – vallott egyszer így Gundel Károly. Gyönyörű ars poetica, egyszerű, becsületes, szerény, végtelenül család, hivatás és vendégszerető vendéglős volt. 1883. szeptember 23-án született Budapesten, édesapja Gundel János. A Budapesti Kereskedelmi Akadémián tanult, a vakáció hónapjait arra használta fel, hogy Németországban, Franciaországban, Svájcban és Ausztriában nyelveket tanuljon, valamint a szakmát tanulmányozza. Tovább.... |
|
A ZSIDÓ KONYHA ÉRDEKESSÉGEIA zsidó konyha tartalmazza talán a legtöbb előírást az ételek elkészítésére és tálalására vonatkozóan. Éppen ebben rejlik különlegessége. A zsidók számára fogyasztható, azaz kóser ételek eredete az ókori Izraelig nyúlik vissza és sajátosságai a Biblia számos vallási előírásában, gyökereznek. A zsidó étkezési törvények nem csak a test étrendjét szabályozzák, hanem a lélek épülését is szolgálják. Az előírások többségét Mózes ötödik könyve tartalmazza, és ezekhez a vallásos zsidó családok ma is ragaszkodnak. Tovább.... |
|
AZ ERDÉLYI - ÖRMÉNY ÉTELEKRegényes hangulatokat kelt bennünk az örmény népnév: a Kaukázus és az Ararát mesék ködfelhőivel körülvett bérceit, drága kenetekkel, gyönyörűséges szőnyegekkel, izgató fűszerekkel megrakott karavánokat idézi és különös édességeket, mennyei ízük és tömény zamatuk összhangban van azoknak a dobozoknak és kendőknek pompázatos díszítésével, amelyekben hordozzák őket. De, hogy jön a távoli Örményország és az ő gasztronómiai kultúrájuk ide? A kulcsszó Erdély, amely befogadott sokféle népet, zsidókat, szászokat, Flandria vihar-dagály által földönfutóvá lett lakóinak százait, vagy a svájci anabaptista üldözötteket. Tovább.... |
|
ERDÉLY KÜLÖNLEGES ÉTELEITransilvania, Zilbenburger, Dacia, Erdély ugyanazt a tájat jelenti. Magyar, román, szász, örmény, zsidó úgy élt itt együtt évszázadokon át, hogy mindegyik gazdagította a másikat, és mindegyik gazdagodott a másikból. Erdély földjének és a rajta élő népeknek sajátos egyéniségük van. Az erdélyi tájakon lakó népekben a történelem közös egyéniséget alakított ki, de közelről nézve végtelenül változatos ez az arc tájegységenkint, népcsoportonkint, sőt falvanként is. Tovább... |
|
A TARHONYA A MAGYAR KONYHÁBANTarhonya - milyen szépen hangzik ez a szó. Nagysága, színe, elnevezése, de felhasználása is helyenként változik. Általában több tojásból, megfelelő finomságú lisztből, sóval és vízzel gyúrják, mint a közönséges tésztát. Ezután az úgynevezett tarhonyarostán átdörzsölik, és nagyság szerint osztályozzák. A tarhonya elnevezést már egy 16. sz-i kézzel írott szakácskönyvben is megtaláljuk. A kutatók véleménye különböző az eredetéről. Egyesek oszmán-török eredetű jövevénynek tartják, míg mások a perzsa „tarkhane” megfelelőjét látják benne. Ez eredetileg egy darás levesféle, melyet savanyú tejjel készítenek. A délszláv népeknél -melyek hosszú ideig török befolyás alatt éltek-„tarana” néven emlegettek hasonló ételfélét. Tovább... |
|
PETŐFI SÁNDOR, A MÁRCIUSI IFJAK VEZÉREValamennyi írónk, költőnk közül Petőfi Sándor életrajza a leginkább ismert. A márciusi ifjak vezéreként a március 15–e hőseként majd az 1848–49 –es szabadság küzdelem mártírjaként a nemzeti legendárium egyik központi alakja lett. |
|
JÓKAI MÓR ÉS A GASZTRONÓMIAKevesen tudják, hogy a nagy Jókai életműben komoly gasztronómia történeti írások, összeállítások, forrás-közlések is találhatók. Egyet nem tett a nagy mesemondó: ételrecept írásra nem vállalkozott. Visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a fehér asztal kellemességeinek köszönhette azt is, hogy nem lett ügyvéd. Történt, hogy Jókai fiatalkorában a jó nevű „Nagy Komló” Vendéglő tulajdonosa kárpótlási pert indított a bérlője ellen, aki kocsmáros volt. A tulajdonos serfőzéssel foglalkozott és azzal vádolta bérlőjét, hogy édes ételeket ad a vendégeknek. Arra inkább bort kívánnak, mint sört. Így a tulajdonos gyártmánya nem fogy eléggé. Jókai lett a kocsmáros ügyvédje. Tovább... |
|
A KENYÉR SZEREPE A GASZTRONÓMIÁBANPanem et circenses – ezekkel a szavakkal követeltek kenyeret és cirkuszi játékokat az ókori Róma polgárai. A kenyér ma is az emberiség legfőbb tápláléka. A világ minden részében honos, de minőségre és milyenségre nézve, -bár mindenütt növényi alapanyagból- készül, igen különböző. A kenyeret gabonaneműekből sütik, mégpedig elsősorban búzából és rozsból, valamint árpából, zabból, kukoricából. Kenyeret az emberiség ősi idők óta készít. A gabonaszemeket kezdetben kövek között megtörték, és vízzel feleresztve megfőzték, majd forró köveken vagy parázsban megsütötték. Eleinte sótalan kenyeret ettek. Mózes a húsvéti bárány elfogyasztásához megtiltotta a sózott kenyér használatát. Tovább... |
|
FŰSZERTÖRTÉNET 1. RÉSZHalászlé paprika nélkül, kolbász fokhagyma nélkül, fasírt bors nélkül, vagy egy mezei krumpli főzelék babérlevél nélkül – ugye nehéz elképzelni. A felhasznált fűszerek mennyisége a mai élelmiszeradagunkhoz képest meglehetősen kevés, kulináris szempontból mégis nagy jelentőséggel bírnak. Ételeink fűszerek nélkül egyhangúak és ízetlenek lennének. A fűszerek azonban nemcsak étkezési szempontból fontosak. Egyetlen élelmiszer sem volt olyan hatással az emberiség történelmére, mint ételeink ízesítői. Mióta fűszerezzük ételeinket? Tovább... |
|
FŰSZERTÖRTÉNET 2. RÉSZBorsfajták: Amit mindenki ismer, a Fekete bors, tulajdonképpen zölden szüretelt bors, amelyet a begyűjtés után napon szárítanak, ennek hatására megfeketedik és megkeményedik. Milyen ételekhez használjuk? Rövid a válasz, szinte mindenhez, kivéve talán az édességeket, de a mai kísérletező gasztronómiában, már erre sem mernék megesküdni. Fehérbors: Erre a borsfajtára az a jellemző, hogy a héját lehántolják, ezáltal egy enyhébb ízű fűszerhez jutunk, mellyel salátákat, világos színű mártásokat, halakat ízesíthetünk. Tovább... |
|
ÚJHÁZY EDE ÉS AZ ÚJHÁZY TYÚKHÚSLEVESEsküvői ebédek, lakodalmak kedvelt első fogása az Újházy tyúkhúsleves. De mitől, mi okból Újházy ez a leves? A válasz egyszerű: a névadó Újházy Ede a századelő neves színésze. Magas, nehéz testű ember volt. Aránylag kurta, befelé görbülő lábszárakkal, amilyennek Mátyás királyt írták le egykoron. Széles harcsabajuszos, mély és dörmögő hangú. A megszólalása színpadon és az életben mindig eseményszámba ment. Orvoscsemete volt, édesapja Debrecenben főorvosként a színészeket is gyógyította. Tovább... |
|
VENESZ JÓZSEF - VENESZ-DÍJMi az a Venesz-díj, és hogyan lehet valaki ennek az elismerésnek a birtokosa? |
|
MAGYAR RENESZÁNSZ KONYHAAz idén ünnepeljük Hunyadi Mátyás az „igazságos” trónralépésének 550. évfordulóját. Ez a történelmi esemény adta az apropóját az Oktatási és Kulturális Minisztérium által szervezett és koordinált „2008 a reneszánsz éve Magyarországon” című programsorozatnak. A magam szerény eszközeivel megpróbálom Önöket elvinni Mátyás király udvarának konyhájába, és igyekszem egy kis ízelítőt adni a reneszánsz gasztronómiából. Mátyás az igazságos – talán még ma is a legismertebb magyar uralkodó – olyan történelmi személyiség, aki évszázadok múltán is ott él a magyar emberek emlékezetében, számtalan monda, mese és legenda őrzi emlékét. Tovább... |
|
A CIGÁNY KONYHAA romák eredetéről a köztudatban romantikus elképzelések éltek. Olyan hiedelmek is napvilágot láttak, mely szerint a fáraó népeként Egyiptomból származnak. Ezzel szemben az igazság az, hogy a romák őshazájának helye az indiai szubkontinens észak-nyugati területe, Pandzsab. Érdekes a szóösszetétel jelentése: pandzs: öt, ab: folyó. Valóban, ha a térképre nézünk, e területen öt folyó vidékét találjuk, az Indust és annak mellékfolyóit. Megjegyzem, hogy a mai beszélt magyarországi cigány nyelvjárásokban az ötös számot pandzs-nak mondják. Lassú, de folyamatos elvándorlásuk az V. században kezdődött. Tovább... |
|
A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT ÉTELÍZESÍTŐ, A SÓEgy mesével kezdeném. Volt egy öreg király, és annak három lánya. Egyszer a király megkérdezte a lányait, hogy mennyire szeretik őt. Az egyik azt mondta, úgy szeretlek, mint galamb a tiszta búzát, a másik, mint a nyári forróságban a hűs szellőt. A harmadik leány így felelt: Úgy szeretem édesapámat, mint emberek a sót. A király éktelen haragra gerjedt. Mit beszélsz te haszontalan, takarodj még az országomból is. De ahogy a mesében lenni szokott, a kitagadott királyleányt elvette feleségül a szomszédos ország fiatal királya. A fiatalasszony sokat szomorkodott, férje megkérdezte, mi bántja. Ő elmondta, mi a bánata. No, megleckéztetjük mi azt a szívtelen apádat – mondta az ifjú király, és meghívta az öreg uralkodót vendégségbe, de a szakácsoknak kiadta, hogy egyetlen ételbe sem tehetnek sót. Tovább... |
|
