A színház a Heves Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmény, amelynek finanszírozásához Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata is hozzájárul. Tevékenységi területét érintően tehát alapvetően megyei színházról beszélhetünk, ugyanakkor műsorpolitikájával régiós kihatású.
A színház kőszínházi előadásaira évente 12000 bérletet váltanak a régióból, ami azért is figyelemre méltó, mert a városból a főváros könnyen megközelíthető, ezért a budapesti színházi kínálat is elérhető a nézők számára.
A Gárdonyi Géza Színház 2003-ban összesen 276 előadást tartott, melyeknek 86076 látogatója volt.(A színház nagytermi befogadóképessége 400 fő, a nyári színházé 700 fő.)
A jelenlegi igazgató irányítása alatt a színház bekerült az országos vérkeringésbe. A társulat nagysikerű előadásait a fővárosi közönség az évente megrendezendő Vidéki Színházak Találkozóján láthatja. Az elmúlt évben a "Valahol Európában" című produkció meghívást kapott a Pécsi Országos Színházi Találkozóra, ahol díjazott lett. A nyíregyházi Vidor Fesztiválon az Otelló Gyulaházán című előadással szerepelt a társulat, és elhozta a közönségdíjat.
A székhelyen kívüli sikerek is igazolják, hogy a színház valódi kortárs művészeti alkotóműhellyé vált. A szakmai körökben is elismerést élvező vezetői koncepció megfogalmazza, hogy teret kell adni a fiatal tehetségeknek - szerzőknek, színészeknek, rendezőknek - és a kísérleteknek. A művészi koncepció kiteljesítésében partnerül szegődnek az Európa más országaiban élő alkotók, mint pl. az újvidéki Radoslav Milenkovic színész-rendező, Julian Garner norvég író vagy az angol Mike Packer színpadi szerző, akik az elmúlt két évben elsősorban a stúdió színpadon létrehozott előadásokban közreműködtek. A stúdió műsorstruktúrája elsősorban a fiatalabb korosztály és a diákság újszerű színház szemléletéhez áll közel.
A társulat éves munkáját az Évad az évadban című rendezvény foglalja keretbe, amely lehetőséget ad arra, hogy az évközben látott valamennyi előadást egy hét alatt megtekinthessék az érdeklődők az ország valamennyi részéből.
A havonta több bemutatót produkáló színház kétévente az Egri Tavaszi Fesztivál keretében rendezi meg a Nemzetközi Monodráma Fesztivált. Az országban egyedülálló kezdeményezés a színházszerető és szakmai közönség körében is elismerést váltott ki eddig mindkét alkalommal. Az utóbbi fesztiválon a Kolibri, a Katona József, az Árgyélus, a Pécsi Nemzeti, a Tatabányai Jászai Mari és a Budapesti Kamaraszínház mellett fellépett a nyitrai Andrej Bagar, a prágai Divadlo Kolowrat, a lodzi Stefan Jaracz, a Marosvásárhelyi Ariel.

Agria Játékok

Az Agria Játékok nevet viselő nyári szabadtéri színjátszás városunkban 1975-ben kezdődött. A megye és a város vezetőit, az országos és helyi idegenforgalmi szakembereket régóta foglalkoztatta már az a kérdés, miként lehetne nyaranta Eger múltjához és jelenéhez méltó, országos jelentőségű kulturális programmal fogadni a hozzánk látogató turistákat, vendégeinket. Ebből az igényből született az Agria Játékok alapgondolata, megteremtve ezzel egy hagyománnyá váló, igényes rendezvénysorozatot.A nyári színház művészeti igazgatója és rendezője első alkalommal Romhányi László volt, akinek irányítása alatt a legnevesebb magyar színművészek, rendezők és zeneszerzők teremtettek igazi kulturális pezsgést a városban. Megfordult itt többek között Bessenyei Ferenc, Szemes Mari, Bánffy György, Agárdi Gábor.
A Játékok kezdetben a klasszikusok könnyedebb változataival szórakoztatták a közönséget, majd az évszázad vége felé kedvenc műfajjá vált musical-ek kaptak főszerepet. A mai napig az egyik legnagyobb sikert aratott előadás Webber: József és a színes szélesvásznú álomkabát című művének feldolgozása volt.
Az új évszázad koncepciója követi azt az irányvonalat, hogy a nyári előadásokban jelentős hangsúlyt kapjanak az európai kortárs szerzők, zeneszerzők, ezzel is kifejezve azt a törekvést, hogy az új korban megszülető értékeket elsősorban a kortárs művészeken keresztül lehet a kortárs befogadókhoz eljuttatni.
A nyári színház elsősorban turisztikai programként funkcionál, ezért a bemutatott művek a legszélesebb rétegekhez eljutnak. Az előadások minden tekintetben összművészeti jellegűek, valamennyiben fontos szerepet játszik a zene, a tánc, a koreográfia, a díszlet, jelmez és a látvány. Ezek kohéziójából olyan kortárs művészeti produkciók születnek, amelyek minden tekintetben európai dimenzióba helyezhetők
Az eltelt néhány évben a nyári kínálatban fajsúlyos gyermek-előadások is születtek, amelyek igazolták, hogy a valódi művészeti értékek befogadására a gyermek közönség legalább olyan fogékony, mint a felnőttek. A természet kínálta környezet fokozza a színházi élményt, ezért a gyermekeknek szánt előadások a város legszebb parkjában valósulnak meg.

Harlekin Bábszínház

Az egri bábszínház közel négy évtizedes múltra tekint vissza. Két évtizeden keresztül amatőr társulatként működött, majd 1985-től 1997-ig a Gárdonyi Géza Színház tagozata volt. Ebben az időszakban a művészeti vezetői tevékenységet Demeter Zsuzsa látta el.
A bábszínház elsősorban gyermekszínházi produkciókat készített óvodás és általános iskolás korú gyermekek számára, de alkalmanként felnőtteknek szánt előadásokkal is jelentkezett. Művészeti tevékenységével kivívta a nézők mellett a szakma elismerését, melynek eredményeként 1995-ben a Bábművészek Nemzetközi Szövetsége UNIMA Diplomáját kapta példamutató művészi tevékenységéért és a magyar bábművészet nemzetközi hírnevének növeléséért.
A társulattal a hazai bábművészet legjelesebb alkotói dolgoztak együtt, mint Koós Iván, Kós Lajos, Orosz Klaudia, Székely Andrea. A kortárs zeneszerzők közül Darvas Ferenc, Gulyás László, Gulyás Ferenc, Tolcsvay László és Tolcsvay Béla.
A helyi művészek közül teljesítményével kiemelkedett Lénárt András bábkészítő és bábszínész, aki számos nemzetközi fesztiválon aratott sikert. A művész jelenleg egyszemélyes családi bábszínházával járja a világot.

3300 Eger, Bartók Béla tér 6.
Tel.: 36 310-151
E-mail: hmoharle@hevesmegye.hu
Web: www.harlekin.hu

A Harlekin 1998-tól önálló társulatként működik, a megyei önkormányzat fenntartásában. A működéshez Eger önkormányzata is hozzájárul. A színház munkáját jelenleg Lengyel Pál Blattner-díjas rendező irányítja. Lengyel Pál két éves működése alatt számos új technikával ismertette meg az egri gyermek és felnőtt közönséget. A hagyományos mesefeldolgozások mellett egyre több kísérlet színhelye a bábszínház pódiuma. A szakma figyelmét is felkeltette pl. a Csörömpölők című tárgyanimáció és a Kis kéményseprő című bábopera.
Az előadásokat a gyermekek óvodai vagy iskolai szervezésben, ill. családi programként egyaránt láthatják. Megyei bábszínházként a produkciók eljutnak a régió és a megye valamennyi településére. A "tájolás"-sal a társulat igyekszik valamennyi megkeresésnek eleget tenni.
A szakmailag megújult bábszínház törekvése, hogy Egert a kortárs bábművészet nemzetközi színterévé tegye. A törekvés jegyében első alkalommal rendezi meg a Harlekin a Nemzetközi Kortárs Bábfesztivált 2005-ben. A város támogatja a kezdeményezést, amelynek eredményeként Eger Európa egyik előkelő helyen számon tartott bábos találkozóhelye lehet.
A szakmai megújulás mellett a színház fizikai környezete is megújul: 2005-ben kerül sor a gyermek-szabadidőközponttal együtt használt épület rekonstrukciójára. Ezt követően egy korszerű és technikailag is jól funkcionáló színpadi tér áll rendelkezésre a művészi munkához.

 

Forrás Gyermek és Ifjúsági Központ

Az intézmény alapvetően a gyermek közművelődés szolgálatában áll, ezért fő profilja az általános iskolás korosztály számára szerveződő programstruktúra kialakítása. Tevékenységében ugyanakkor fontos szerepet tölt be a tehetség-gondozás, melynek eredményeként KreaTeam néven két éve létrejött az Alapfokú Művészeti Iskolák Országos Találkozója.
A rendezvény alapötlete az Ifjú Tehetségek Műhelye Egri Alapfokú Művészeti Iskola vezetőtőjétől, Gyuricza Liliann Nívó-díjas táncpedagógustól származik, aki a szervezésbe bevonta a város gyermek intézményét.
A művészeti nevelés, a gyermekek önkifejezési formáinak, lehetőségeinek segítése mindkét intézmény szakmai koncepciójában kiemelkedő helyet foglal el. A 10-17 éves korosztály személyiségfejlődésében, önkifejezési formáinak, szocializációjának pozitív alakításában kiemelkedő fontosságúnak tartják a művészeti nevelést, ezen belül is az önkifejezésre leginkább lehetőséget és keretet adó színházművészetet. Egyrészt a befogadói oldal aspektusából, másrészt az alkotó módon történő élményhez jutás és élményátadás oldaláról.
E céloktól vezéreltetve tartják fontosnak a szervezők egy olyan országos találkozó működtetését, ahol a teljességre törekvés szándékát szem előtt tartva keresztmetszetet adhatnak a gyermekszínjátszás aktuális helyzetéről, lehetőségeiről; a színházi nevelésben alkalmazott eltérő módszerek által megvalósuló, különböző műfajokban születő produkciók felsorakoztatásával; alkalmat adva a közös műhelymunkára, szakmai beszélgetésre, véleménycserére is. A KreaTeam, mely a kortárs kultúra sajátos vetülete, része az Egri Tavaszi Fesztiválnak.

A gyermek- szabadidőközpontban Venczel Valentin színművész irányításával működik egy ifjúsági színjátszó csoport, amely néhány év alatt kiemelkedő sikereket ért el produkcióival. Első nagyszabású előadásuk az Eger kis csillagai című, zenés történelmi térjáték volt. A mű a Gárdonyi legendán alapul, de egy, a gyermekek szemszögéből megformált története az egri ostromnak. A "kis csillagok" story-t a város megrendelésére Zalán Tibor írta és Huzella Péter zenésítette meg. Az előadás három éven keresztül szerepelt Eger turisztikai kínálatában.

A kis csillagokat követően az ifjakból álló társulat még nagyobb vállalkozásba fogott, és 2004. nyarán Ránki Pomádé király új ruhája című operájának színpadi változatát mutatta be. Örömteli volt, hogy az operaműfaj így továbbra is megjelenhetett a nyári fesztivál kínálatban. A rendező, Venczel Valentin nem csak a jól felkészült, képzett, fiatal, tehetségek számára kívánt bemutatkozási lehetőséget biztosítani, hanem magas szakmai színvonalú szabadtéri előadást akart létrehozni. A kísérlet sikerült! A Pomádéban fellépett Kővári Eszter Sára az Operaház magánénekese, Gregor József operaénekes. A zenei vezető és a karnagy Selmeczi György zeneszerző volt, a díszlettervező Juráj Fábri, a jelmeztervező Nemes Takács Kata. A kiváló művészek fellépése és közreműködése megelőlegezte a sikert, ugyanakkor kiemelkedően figyelemre méltó teljesítményt nyújtottak az egri fiatalok is, akik azóta - rendezőjükkel együtt játszva - a Gárdonyi Géza Színház több előadásában szintén bizonyították színpadra termettségüket.

Elérhetőségeink:

3300 Eger Kossuth L. u. 17. (április 27-től: Bartók Béla tér 6.)
Tel.: 36 517-555
E-mail: forrinf@chello.hu
Web (2006. májustól): www.forras.agria.hu

 

Mozik Egerben

Uránia Filmszínház

Eger, Széchenyi u. 14.
Tel.: 36 516-644

A város 100%-os tulajdonú gazdasági társasága Uránia Filmszínház néven üzemelteti a város moziját, amely elsősorban premier filmeket forgalmaz. A kamarateremben art filmek vetítésére van lehetőség, ahol a főiskola tartja rendszeresen filmklubjait. A mozi folyamatosan szervezi a magyar filmek premier előtti vetítését azzal a céllal, hogy azok minél szélesebb körhöz, elsősorban a diáksághoz eljuthassanak.
Az Agriafilm Kft. és a mellette működő alapítvány a bonyolítója az Egri Filmművészeti Nyári Egyetemnek.
Az idén 30. születésnapját ünnepelte a rendezvény: 1973. július 7-tól Paul Robert nizzai filmklub vezető, Pók Lajos a Vörös Csillag mozi igazgatója és Oláh Tibor debreceni egyetemi tanár, a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) helyi szervezetének támogatásával kezdeményezte a filmművészeti tagozat létrejöttét. Minden év júliusában, augusztusában 7-14 napot töltenek Egerben a magyar szakemberek és a nemzetközi meghívottak (spanyol, francia, olasz, török, görög, osztrák, svájci, nyugatnémet angol, svéd, dán, norvég, finn, lengyel, román, erdélyi, kárpátaljai, csehszlovák, keletnémet jugoszláv, szovjet, bolgár, kanadai, uruguayi, kubai, indiai, tuniszi).
Az 1992-től már az Agria Film Kft. által irányított "egyetem" vezetői mindent megtettek, hogy rang legyen ideutazni az itt bemutatott filmekért.
A szabadegyetemnek vannak központi témái, amelyet az alkotók, a résztvevők és a filmes szakemberek közösen vitatnak meg. A kiállítások, a speciális vetítések, a kerekasztal-beszélgetések nyitottak, azokon bárki érdeklődése szerint részt vehet.
Az egri egyetemen az eltelt harminc év alatt megfordult valamennyi neves hazai filmrendező és operatőr.
A rendezvény nívóját jelzi, hogy annak legfőbb koordinátora Illés György, egri származású operatőr.
Illés György 1914. november 2-án született Egerben. Világosítóként 1935-ben került a filmszakmába, majd segédoperatőrként dolgozott. 1946-ban lett operatőr, kezdetben híradókat és dokumentumfilmeket forgatott. 1949-től játékfilm-operatőr. 1949-től tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Munkássága igen jelentős a magyar film történetében. Nemcsak kiváló filmművész, hanem kiváló pedagógus is. A magyar operatőri gárdának majd minden tagja őt tekinti mesterének. Hasonlóképp a világ számos országában működő, jó néhány magyar operatőr is, akik közül többen világhírű alkotók.
Hosszú pályája során különböző alkatú rendezőkkel dolgozott együtt. Művészi felfogását elsősorban azokkal valósította meg, akik nagyjából hozzá hasonló tapasztalatokból indultak ki: Fábri Zoltán, Máriássy Félix, Makk Károly, Ranódy László, Révész György.
Operatőri munkájában mindig központi jelentőséget tulajdonít az emberi arcnak, a színész arcának. Fényképezte Bajor Gizit, Somlay Artúrt, Csortos Gyulát, Jávor Pált. Sokat dolgozott Latinovits Zoltánnal, akit az egyik legnagyobb színészként tisztel.
Illés György 1949 óta hatvanhat játékfilmet fotografált. Kezdettől fogva abban látta az operatőr művészi szerepének lényegét, hogy a rendezővel együttműködve a forgatókönyv eszméinek és konfliktusainak kifejezését szolgálja a maga eszközeivel.
1991-ben létrehozta a Magyar Operatőrök Társaságát, szervezeti és eszmei keretbe foglalta munkásságukat.
Szeretett szülővárosában, Egerben a Filmművészeti Nyári Egyetemnek állandó vendége, tiszteletbeli örökös rektora, ill. a város díszpolgára.

Művész Mozi

Elérhetőségei:
Eger, Széchenyi u. 16.
Tel.: 36 410-094
E-mail: info@muveszetekhaza.agria.hu
Web: www.muveszetekhaza.agria.hu

A Művészetek Házában működő Művész Mozi 1994. szeptembere óta a város egyik kedvelt helye a filmrajongóknak. A város lakossága szinte egyedülállóan itt találkozhat az új magyar, európai és független amerikai filmekkel. Minden évben láthatóak a Magyar Filmszemlén bemutatott alkotások. A tavaszi hónapokban nemzeti filmhetek zajlanak (angol, francia, lengyel, német). A tematikus sorozatok egy-egy jeles alkotó életművét ölelik fel.
A cél az, hogy elsősorban a hazai és európai filmkultúra támogatása és bemutatása legyen hangsúlyos, ill., hogy a kortárs filmművészet értékei minél szélesebb körben váljanak elérhetővé. A közönség összetétele a középiskolástól a közép-korosztályig terjed.
A Művész Mozi programjainak szervezése a nézők bevonásával történik, akik ötleteikkel olyan mozit alakítanak, amelyet magukénak éreznek.

 

Dobós Filmklub

Több éves hagyománynak örvend a Dobós Filmklub. Ennek keretében olyan filmek láthatók, melyek a mai fiatalok körében népszerűek, sikerfilmnek számítanak, ugyanakkor valamilyen morális, etikai üzenetet is hordoznak magukban. Válogatási szempont, hogy az alkotások szorosan kapcsolódjanak a diákok filmes oktatásához. Az előadások egy része zártkörű, nagyobb hányada minden középiskolás számára nyitott.
A vetítéseken kívül közönségtalálkozókra is sor kerül, ahol a magyar filmélet jeleseit látják vendégül.

 

Kortárs művészetek a Művészetek Házában

Elérhetőségeink:

Eger, Széchenyi u. 16.
Tel.: 36 410-094
E-mail: info@muveszetekhaza.agria.hu
Web: www.muveszetekhaza.agria.hu 

A Művészetek Háza a város 100%-os tulajdonú közhasznú társasága, amely alapvetően városi közművelődési feladatokat lát el. A korábbi évek változásait követően nem korosztályi művelődési intézmény, hanem elsődlegesen a professzionális kultúra közvetítő közege. Fő profilja a kulturális programkínálat kialakítása a legkülönbözőbb művészeti területekről a felnőtt lakosság részére.
A művészetek háza (országos) koncepció lényege, hogy a vidéki városokban legyenek olyan színterek, ahol befogadhatóak az előadó-művészeti és alkotóművészeti események. A kőszínházak mellett ez a forma 7 helyen az országban a művészetek háza, ahol a színművészetet kiegészítve más is megjelenik.
A Ház jelenleg három telephelyen működik:

A negyedik telephely, a Kossuth utcai zsinagóga, jelenleg időszakos kiállításoknak ad helyet, 2006-tól itt működik majd a Kepes Vizuális Központ. Ezt követően Vitkovics Mihály egri költő háza a tervek szerint civil alkotóházzá alakul.
A Művészetek Háza a profilhoz illeszkedően széles spektrumon kínál programokat az itt élőknek, az itt tanuló diákságnak és a városba érkező turistáknak. A befogadó tevékenység az országosan nagy sikerrel zajló koncertek, önálló előadóestek és alternatív színházi produkciók Egerben történő megjelenésére fókuszál.
A "hely szelleme" kötelez a magas színvonalú tevékenységre. A Művészetek Háza fő utcai épületében az 1800-as évek második felében fellépett többek között Déryné is.
A Ház újkori történetében megfordult ezen a helyen az ország valamennyi világhírűvé vált művésze. Csak néhány név példaként: Pege Aladár, Dés László, Presser Gábor, Koncz Zsuzsa; Krétakör, Beregszászi Színház; Bozsik Yvett; Muzsikás Együttes; Esterházy Péter; Janisch Attila, Szabó István stb.

A Művészetek Háza két legjelentősebb rendezvénye a Gyermekbábosok Országos Fesztiválja és a MÁS Nonverbális Fesztivál. Mindkét rendezvény a gyermek korosztály amatőr művészeti tevékenységét hivatott felmutatni. A bábfesztivál egy felmenő rendszerű minősítő verseny döntőjeként fogadja az ország legjobb csoportjait. A több száz gyermek részvételével zajló esemény az eltelt tíz év alatt kivívta a szakma legszélesebb körű elismerését, így a Művészetek Háza megkapta a nemzetközi bábos szervezettől az UNIMA DIPLOMÁT. Mára a rendezvény kiegészült professzionális bábszínházak bemutatóival, ezért a továbblépés a rendezvény egészének kiterjesztése a város valamennyi frekventált helyszínére.
A nonverbális fesztivál célja a fogyatékkal élő és az egészséges gyermekek integrációja a művészeti nevelés segítségével. A rendezvényen a legkülönbözőbb művészeti terápiák eredményei öltenek színpadi formát, ugyanakkor a hagyományos iskolai keretek között működő művészeti csoportok produkciói is láthatók. Az országos seregszemle egyre szélesedik és a közeljövőben nemzetközi méreteket ölt. Az esemény legkedveltebb művészeti ága a pantomim, amelynek legjelesebb hazai képviselője Karsai Gizella minden alkalommal személyesen és csoportjával is jelen van.

A Művészetek Házában működő Művész Mozi 1994. szeptembere óta a város egyik kedvelt helye a filmrajongóknak. A város lakossága szinte egyedülállóan itt találkozhat az új magyar, európai és független amerikai filmekkel. Minden évben láthatóak a Magyar Filmszemlén bemutatott alkotások. A tavaszi hónapokban nemzeti filmhetek zajlanak (angol, francia, lengyel, német) A tematikus sorozatok egy-egy jeles alkotó életművét ölelik fel.
A cél az, hogy elsősorban a hazai és európai filmkultúra támogatása és bemutatása legyen hangsúlyos, ill., hogy a kortárs filmművészet értékei minél szélesebb körben váljanak elérhetővé. A közönség összetétele a középiskolástól a közép-korosztályig terjed.
A Művész Mozi programjainak szervezése a nézők bevonásával történik, akik ötleteikkel olyan mozit alakítanak, amelyet magukénak éreznek.

 

Több éves hagyománynak örvend a Dobós Filmklub. Ennek keretében olyan filmek láthatók, melyek a mai fiatalok körében népszerűek, sikerfilmnek számítanak, ugyanakkor valamilyen morális, etikai üzenetet is hordoznak magukban. Válogatási szempont, hogy az alkotások szorosan kapcsolódjanak a diákok filmes oktatásához. Az előadások egy része zártkörű, nagyobb hányada minden középiskolás számára nyitott.
A vetítéseken kívül közönségtalálkozókra is sor kerül, ahol a magyar filmélet jeleseit látják vendégül.

Kortárs művészetek

A Művészetek Háza átriumában lévő kiállító tér speciális, hiszen a Ház mozgalmas életének része. Nemcsak klasszikus értelemben vett kiállítások rendezésére alkalmas, hanem formabontó performance-ok, a sajátos adottságokat kihasználó térbeli és újszerű kiállítások lebonyolítására is.
A folyosórészben kialakított Kísérleti Galéria bensőséges kiállítási tér, amely alkalmat ad az amatőr, tanuló, kísérletező, a jövő lehetséges nagy művészeinek bemutatkozására.
A Trinitárius templomban létrehozott galéria lehetővé teszi olyan országos jelentőségű tárlatok szervezését, melyek Egerbe hozzák a kortárs képzőművészet legfrissebb eredményeit, bekapcsolva ezzel a várost a hazai képzőművészet vérkeringésébe. A Rossztemplom különleges, nagy falfelületei az országban egyedülálló módon alkalmasak nagyméretű alkotások bemutatására. Itt kiállítani kihívást jelent sok művész számára. A hazai tárlatok (Akvarell Biennálé) mellett jelentős nemzetközi kiállítási események is zajlanak. A legnagyobb hatást és érdeklődést kiváltó esemény a Nemzetközi Fényszimpózium keretében a Nemzetközi Kepes Társaság tagjainak részvételével megvalósuló kinetikus kiállítás.
Az opto-elektronikai forradalom, mely mindennapjainkba is egyre erőteljesebben van jelen, új eszközöket teremt, a hajdan felvetett lehetőségeket új megvilágításba helyezi. A vizuális kultúra érdekében történő hasznosítása megkerülhetetlen kihívás. A dánok az Európai Unió soros elnökeként, mint szerintük a legaktuálisabb képzőművészeti lehetőségre, a fényművészetre építették a legjelentősebb kulturális rendezvényüket az ún. LUX EURPAE 2002-t. Európa fényművészetét reprezentáló munkákkal szőtték be Koppenhága köztereit. A rendezvény súlyát jelzi az is, hogy a dán miniszterelnök nyitotta meg. A Lux Európáról megjelentetett kiadvány bevezető tanulmányának kezdő soraiban az egri fényszimpóziumok egyik kiadványából idéznek. Kitüntetett érdeklődésüket aláhúzza az a tény is, hogy a LUX EUROPAE 2002-t követően az alaptanulmányt író Helge Krarup megtisztelte a 2003-as egri fényszimpóziumot részvételével és előadásaival.

A Vitkovics házban működik a Kepes Vizuális Központ. Januártól decemberig rajz-vizuális órákat, kézműves foglalkozásokat szerveznek itt gyermekek részére, kb. 100 csoportnak. Ezeken az órákon sajátíthatják el a legkülönfélébb technikákat a gyerekek, melyekre iskolai oktatás keretében nincs lehetőségük. Igen népszerűek a gyerekek részére szervezett nyári kézműves alkotótáborok.
A ház udvara különleges adottságai folytán alkalmas nyári szabadtéri kiállítások szervezésére, tárlatok rendezésére.
A Vitkovics ház, mint múzeumi kiállítóhely jelenleg otthont ad a Kepes gyűjteménynek Kepes Vizuális Központ néven. A központ sajátos lehetőségeivel és szolgáltatásaival országos viszonylatban is tovább tudja gazdagítani azt a palettát, ami a magyarországi vizuális oktatásban, illetve vizuális műhely lehetőségekben jelenleg rendelkezésünkre áll. Ennek a hozzájárulásnak legkarakterisztikusabb része a fényművészet.

 

A fényművészetnek van egy kevésbé tudatosított, kiemelkedő nemzetközi értékekkel rendelkező, sajátos magyar múltja Moholy Nagytól, László Sándoron, Schöfferen, Kepesen keresztül a máig. Ebbe a sorba illeszkednek be az utolsó évtizedek hazai kutatásai és az egri fényszimpóziumok.

Köztudott, hogy az utolsó évtizedek opto-elektronikai forradalma új lehetőségekkel gazdagította a vizualitást. Ezeknek a lehetőségeknek művészi meghódítása részben megtörtént, másrészt folyamatban van a komputertől a lézeren át a holográfiáig. Ebbe a teremtő-felfedező-oktató-ismeretterjesztő munkát egyaránt magába foglaló folyamatba kapcsolódik be a Kepes Vizuális Központ.

A jövőben átadásra kerülő új Kepes Vizuális Központ szellemi hierarchiájában a meghatározó interdiszciplinaritás mellett a fényművészetnek még nagyobb központi szereppel kell bírnia. Ez a kepesi szellemből következik, ill., a tíz év óta rendszeresen megrendezett fényszimpóziumok után, immár a sajátos egri hagyományokból is fakad. A fényművészettel összefüggésben a kísérleti fotó intenzívebb felkarolása szintén cél, ugyanis Kepes György a XX. század egyik legjelentősebb fotósa is volt. Jelenlegi követői a fiatal fotográfusokból álló TEKODÉMA csoport tagjai, akik országosan a legtehetségesebb kísérleti fotósok közé tartoznak

 

Kepes György

A művész, aki Selypen született az 1980-as végén Eger városnak adományozta képeinek egy jelentős részét.
Kepes György a két világháború közötti progresszív fiatalok (Hegedűs Béla, Korniss Dezső, Schubert Ernő, Trauner Sándor, Veszelszky Béla, Vajda Lajos) csoportjához tartozott. A Képzőművészeti Főiskolán Csók István tanítványa volt. Kepes nem fogadta el a hivatalos művészet konzervatív, neobarokkos irányát, új, a kor társadalmának kérdéseire megfelelőbb kifejezési formákkal válaszolni képes művészetet szeretett volna teremteni.
Az avantgárd-művészet eszmével 1928-tól Kassák Lajos Munkakörében ismerkedett meg. Kassák személyisége mellett erősen hatottak rá az orosz avantgárd-művészet eredményei, majd a Bauhaus eszmék.
1930-ban Moholy-Nagy László hívására Berlinbe ment, ahol személyesen is megismerkedett az orosz Dovzsenkóval, Dziga Vertovval és a Moholy-Nagy környezetében megforduló Bauhaus eszméket hirdető művészekkel. E találkozásoknak és a pezsgő berlini művészeti életnek köszönhetően Kepes felhagyott a festészettel és társadalmilag hatékonyabb, új médiumok felé fordult. Filmterveket, forgatókönyveket készített és a fotóhasználat újfajta lehetőségeit kutatta.
Berlinben máig tartó barátságot kötött Rudolf Arnheimmel, a Gestaltpszichológia egyik későbbi megteremtőjével, akinek első könyvét Kepes tervezte. Alkalmazott-grafikai munkákból tartotta el magát ebben az időben. 1936-ban Moholy-Nagy Lászlót követte Londonba, ahol megismerkedett feleségével, Juliet Kepes grafikusművésszel. 1937-ben a Moholy-Nagy igazgatta chicagói Új Bauhaus tanára lett, ahol a szín és fény tanszak vezetőjeként dolgozott. Kepes György jelentős szerepet játszott a Bauhaus eszmék államokbeli elterjesztésében, azok új társadalmi környezetben történő továbbélésének biztosításában.
1937-től folyamatosan művészeti iskolákban tanított. Először az Új Bauhausban, 1939-től a School of Designban, 1945-től az MIT (Massachusetts Institute of Technology) építészeti tanszakán, 1967-től a Center for Advanced Visual Studies alapító igazgatójaként, 1974-es nyugdíjba vonulásáig.
A különféle médiumokkal folytatott kísérletei, alkotói eredményei nem választhatók el oktatási programjaitól, a művészeti iskolákban kifejtett tevékenységétől. A legjelentősebb talán az egész Kepes életműben a fény-kurzus, mint tanítási program és a fénykísérletek eredményei, mint művek (festmények, fotók, fotogramok); majd két nagy kiállítás, a Fény és forma és a Fény mint kreatív médium című bemutatók és az ezekhez készült elméleti írások. Később a nagy írásos műben, az ún. Fény-könyvben összesítette eredményeit. 1937-től1974-ig a vizuális nevelés területén végzett kiemelkedő elméleti és gyakorlati munkát. Ezt igazolják az irányítása mellett készített magas színvonalú hallgatói műhelymunkák is.
Kepes olyan nagy építészekkel dolgozott együtt, mint Walter Gropius, Luigi Nervi, Pietro Belluschi és Carl Koch. Üvegablakokat, mozaikokat, tűzzománc faliképeket, festett fémszobrokat, fényfalakat, programozott kinetikus műveket készített szerte a világban. Az általa alapított Center for Advanced Visual Studi-ban olyan munkacsoportot alakított, ahol különféle művészeti ágak művelői - természettudósok, képzőművészek, mérnökök, technikusok, zenészek, videoművészek - közös munkával dolgoztak ki környezetalakító, ökológiai léptékű műalkotásokat.
Kepes György élete végéig hitt abban, hogy a művészet segítségével az ipari civilizáció, mint a modern ember valós környezete, az elidegenedés világa helyett a kívánt urbanizált és humanizált természetté válik.
A kepesi gondolatok teljesen összhangban vannak az Európa Kulturális Fővárosa projekt szellemiségével, filozófiájával, ezért a pályázati koncepció alapja a Kepes tanítások kiterjesztése a város egészére: "egyszerre kell rendelkeznünk a tudós agyával, a festő szemével és a költő szívével", amikor a város további fejlesztésében gondolkodunk.

Web: www.muveszetekhaza.agria.hu/kepes/kepes.html