EGER

Forrás: http://www.eger.hu/

Fontosabb épületek

Líceum Bazilika Érseki Palota Művészetek háza Szent Bernát templom Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom Minaret Minorita templom Dobó tér Kispréposti palota Angolkisasszonyok Nagypréposti Palota Megyeháza Buttler-ház Vár

 

Líceum

A Líceum

A Líceum, mint fogalom a 18. században Magyarországon olyan intézmény-együttest jelentett, ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott. Eredetileg a Líceum épülete a tervezett egri egyetem befogadására készült.

A 18. század közepén alakult kis a város mai jellege. 1705-ben Papneveldét, 1740-ben jogi iskolát, 1754-ben jezsuita gimnáziumot alapítottak. Az „Universitas” gondolata először Barkóczy Ferenc püspökben merült fel, majd miután ő Esztergomba került hercegprímásnak, az építkezési munkálatokat Eszterházy Károly folytatta. Az épület 1765–85 között készült. Az első tervező Gerl Mátyás volt, majd Eszterházy megbízására Fellner Jakab vette át ezt a feladatot. A hatalmas épület szabályos négyszög alaprajzú, nagy belső udvart keretez. A főhomlokzaton a barokk stílusjegyei mellett a copf stílus (XVI. Lajos stílusa) díszítő elemei is megtalálhatók. Az épület főhomlokzatának és két oldalának közepét az első emeleten egy-egy nagyméretű terem foglalja el, amelyek olyan magasak, hogy a második emelet mennyezetéig érnek. A főbejárat felett található a díszterem, amelyet különböző ünnepségek alkalmából nyitnak meg. Korábban az egykori ünnepélyes vitavizsgák helye volt, ahol az egymással szemben lévő két emeleti részen kialakított erkélyről védhették álláspontjukat a vitafelek. Mára kissé megkopott mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák festő készítette. A freskón a négy tervezett egyetemi fakultás szimbolizált bemutatása látható, ezek a jogtudomány, a teológia, az orvosképzés és a természettudományok. Az iskolai ünnepségeken kívül gyakran ad teret különböző konferenciáknak. Az épület északi oldalán található a kápolna, melynek mennyezetére Franz Anton Maulbertsch „Az üdvözültek” című freskóját készítette el.

A déli oldalon az érdeklődők számára nyitott Főegyházmegyei Könyvtár nagy terme található. Eszterházy püspök egyetemi könyvtárnak szánta. Több európai nagyvárosban voltak megbízottai, akik számára könyveket vásároltak. A könyvtárat 1793-ban nyitották meg 20000 kötettel. A gyűjtemény folyamatosan fejlesztik, így jelenleg 162800 kiadványuk van 30 különböző nyelven. Az ősnyomtatványok, kódexek megtekintése mellett a könyvtár berendezése és freskója miatt is érdemes a látogatásra. A copf stílusú tölgyfabútorzatot Lotter Tamás egri asztalos készítette Fellner Jakab tervei szerint. A mennyezeti freskó Kracker János Lukács és segédje (később veje) Zach József munkája. A gótikus templomi környezetben a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését láthatjuk.

Az épület keleti oldalán található toronyban, ahol az ablakokat fekete vasspaletta fedi, 1776-ban nyitott meg a csillagvizsgáló. A kor modern eszközeivel rendezték be. A múzeum nagytermén átlósan áthaladó márványcsíkon jeleníthető meg az egri csillagászati dél. II. József 1784-ben betiltotta az intézmény működését, így az osztrák és angliai műszerek elavultak, nem fejlesztették tovább őket. A lépcsőkön feljebb haladva egy kicsi szobába, a Csillagász melegedőjébe pillanthatunk be, majd még feljebb haladva a teraszon pihenésképpen a kilátásban gyönyörködhet a látgató. A teraszon lévő építmény tetején látható egy kupola, melynek két oldalán hengeres formájú szerkezeteket helyeztek el. Az északi forgó hengerben levő tükör és lencse segítségével az alatta kialakított szinten kicsinyke besötétített szobában egy fehér asztalon megjelenik a város látképe. A camera obscura varázslatos dolog volt 1779-ben, és napjainkban is az. A készülék maga Edinburghból származik, az intézmény első csillagásza, Hell Miksa azért működtette ezt „városnéző eszközt”, hogy a város lakóit és látogatóit szórakoztassa.

Sajnos az épületből sohasem lett egyetem, ami már az építkezés alatt is sejthető volt Eszterházy számára. Erre uraló jelek voltak, hogy a Markhot Ferenc megyei tisztiorvos által irányított első magyar orvosi iskolától 1772-ben Mária Terézia megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát. Az 1777-es Ratio Educationis 14. paragrafusa pedig kimondta, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, mégpedig a budai. Ekkor kapja meg az egri Universitas a líceum rangot. Mire az épület elkészült, II. József került a trónra. Eszterházy nála is tett kísérletet az egyetemi rang megszerzésére, de hiába. Működött itt teológia, tanítóképző, jogakadémia és rajziskola. Ezek megszűnése után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Főiskolai Karát telepítették ide 1949-ben, amely a következő évben önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté. Ma az építtető Eszterházy Károly püspök nevét viseli a főiskola.

 

Bazilika

A Bazilika

Az egri Bazilika építése Pyrker János Lukács érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Világlátottsága és a művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje fel a Bazilika épületének megtervezésére.
Az építkezés 1831 februárjában kezdődött és 1836 májusában fejeződött be. Ez nagyon komoly teljesítmény volt, ha hazánk más, hasonló nagyságú templomainak építésével vetjük össze ezt az öt esztendőt. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel.
Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalát Marco Casagrande szobrai díszítik: elől a két szent magyar király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál.

A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római "Pantheon" mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: "Jöjjetek, imádjuk az Urat". A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak.
A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott.

A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult, amelyben a szobrászmunkák tételei a leglényegesebbek, és ebben a már említett Marco Casagrande velencei szobrásznak jutott a főszerep. A fő- és mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől származnak, Pyrker saját magánvagyonából fizette ki.
Pyrker János Lukács 1847-ben hunyt el Bécsben. Szívét az altemplomban a kripta központi részén temették el kívánsága szerint, mert mint mondotta: "A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké".
A nagy mecénás érsek halála után a belső díszítőmunkák megszakításokkal, de tovább folytatódtak. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították kis a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát, amely ma is búcsújáró hely.
A bal oldali mellékhajó végződésében 1893-94 között állították fel Szent Mihály, a város és a plébánia egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt.

A szentély és a szószék kialakítására 1904-ben került sor. A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ban készítették.
A kóruson található nagyorgonát 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres.

 

Érseki palota

Érseki Palota

A tér harmadik épülete, melynek azonban a fobejárata a Széchenyi utcáról van, az Érseki Palota. Az épület falainak egyes részei a 16. századból származnak. Elso nagyobb kiépítése Erdody Antal Gábor püspök és Giovanni Battista Carlone építész nevéhez fuzodik, 1715-32 között. Ez a mai épületnél kisebb, de jóval pompásabb lehetett kertekkel, medencékkel és madárházzal. Barkóczy püspökségei idején (18. sz. közepe) készült el a második emelet. További jelentos építések Eszterházy Károly püspöksége idején Fellner Jakab tervei alapján történtek. Majd Pyrker János László érsek kérésére készítették el a déli épületrészeket a Bazilika oldalában, klasszicista stílusban 1844-ig. Az elegáns rácsos vaskaput és a középso épületrész emeleti erkélyrácsát Fazola Lénárd kovácsolta. A déli szárnyban az Érseki Hivatal, az északi szárnyban, a volt gazdasági épületrészben az Érseki Gyujteményi Központ található.

 

Művészetek háza

Művészetek Háza

A Széchenyi utca középső traktusában három jelentős épület alkot ismét jelentős látvány-együttest. A 16. számú ház ma a Művészetek Háza. A homlokzatán levő latin nyelvű felirat "FATI PARTUS" (a Végzet szülötte) korábbi tragikus eseményekre utal a ház történetével kapcsolatban. A 17. századi kisebb lakóház 1800-ban leégett, majd Spetz József gyógyszerész építette újjá. Az újjáépítés során az emeleten tánctermet, kisebb, bérbe adható lakásokat, a földszinten kávéházat alakítottak ki. 1815-ben itt tartották az első színjátszó előadásokat. A vállalkozó szellemű gyógyszerész bevételeit a jezsuitáktól megvásárolt "egri víz" készítésével és forgalmazásával, a gyógynövények nagybani gyűjtésével és értékesítésével növelte. 1827-ben a nagy tűzvészben a ház újra leégett, Spetz ismét újjáépítette, ekkor került az épületre a második emelet és valószínűleg a felirat is. 1833-tól polgári Kaszinó működött benne.

 

Szent Bernát templom

A Művészetek Házával szemben látható a barokk Szent Bernát templom és a ciszterci rendház, amely ma a Gárdony Géza Ciszterci Gimnáziumnak és Kollégiumnak ad otthont. A sors ezt a templomot sem kímélte. A jezsuita rend 1644-ben jelent meg Egerben. Először egy mecsetben prédikáltak, majd megépítették rendházukat 1700-27 között. Templomukat, amelynek alapkövét már 1700-ben elhelyezték, csak 1730-as évek elején tudták elkezdeni. Az építkezést 1743-ig Pethő István jezsuita építész tervei szerint sikerült befejezni. A belső díszítés hosszú időt vett igénybe, kb. 1772-ig tartott. 1773-ban a jezsuita rendet II. József a birodalmán belül feloszlatta, és később a templomot a rendházzal a ciszterciek kapták meg. A templom kincseit Budára szállították, majd az 1800-as tűzvészben a templom leégett, és földrengések is gyengítették szerkezetét. Toronysisakját 1885-ben újították fel, majd 1888-ban restaurálták a templomot. A rendházat 1900-1902 között Alpár Ignác tervei alapján átépítették. További földrengés, villámcsapás is szaporította a fejújítási, átalakítási munkálatokat. A templom homlokzatán levő rokokó falfülkében négy jezsuita szent látható: Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Kosztka Szent Szaniszló és Régis Szent Ferenc. Az oldalajtón belépve az előcsarnokba érkezik a látogató, melyet rokokó kovácsoltvas rács választ el a templomtértől. A templombelső illeszkedik a jezsuiták által szigorúan előírt rendszerhez. A teret és a Széchenyi utca sétáló szakaszát északon a jezsuiták 1754-ben alapított gimnáziuma zárja le. A 19. század első felétől a főreál gimnázium volt, majd 1891-től Dobó István Gimnázium néven ismert.

A Széchenyi (egykor Szt. Miklós, majd Rác) utcát a Rác templom és a Vitkovics Ház együttese zárja le. Egy kőből készült barokk kapun keresztül közelítjük meg a parókia épületét. Ez a plébániaház ma Vitkovics Házként ismert. A barokk manzárd-tetős épületet 1760-ban építették. Vitkovics Mihály neves költő, aki a magyar és szerb nyelven is maradandót alkotott, itt született 1778-ban. Ma a Vitkovics emlékszobát és Kepes György fényművész állandó kiállítását tekinthetjük meg benne. A ház előtti kertben található Popovics Zoltán szobrászművész néhány
A parókia mögött egy fedett műemlék lépcsősor (1789-ből) vezet fel arra a dombra, ahol a Szent Miklós-templom áll. A lépcsősor felújításra szorul.

Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom

A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra.
A templomba a déli oldalon kialakított barokk kapun keresztül lehet belépni, melyet Adami János készített. A külsejében hasonló egri barokk templomokhoz képest meglepő a templom belső kialakítása, amennyiben még nem járt görögkeleti templomban a látogató. A templom fődísze az 1789-91 között Jankovics Miklós által faragott és Anton Kuchelmeiser bécsi festő által megfestett ikonosztázion 60 táblaképével. Mérete 10 x 12,5 méter. Az ikonosztáz ajtain betekintve láthatjuk a szentélyt és a baldachinos oltárt. Az ikonosztázon kívüli megemelt helyről hangzott el az igehirdetés. A templomba egy szószéket is beépítettek, bár ezt sohasem használták. A templom középső részén a férfiak állva vehettek részt a szertartáson, csak az idősek és betegek részére készítették az oldalfalak mentén elhelyezkedő gyönyöru vörösfenyő padokat. A nők részét magas támlás padsor választotta el a férfiakétól. A férfikórus egy kívülről megközelíthető lépcsősoron keresztül jutott fel a karzatra. Az akár 2-3 órányira elhúzódó miséket az ő énekhangjuk színesítette. A női részben egy kicsi házi kiállítás a templom történetét és 18. századi orosz ikonok gyujteményét mutatja be.
(A jelenlegi templom építését megelőző időszakról annyit, hogy a görögök, szerbek a török hódoltság idején már itt vannak Egerben, és számuk a török uralom megszunése után jelentősen emelkedett. A 17. században kapták meg az Ágoston-rendiek középkori Szent Miklós templomát, melyet 1729-32 között részben újjáépítettek, majd hosszas egyezkedés után harangtornyot építettek hozzá 1753-ban. A városban élő gazdag görög kereskedők nagyobb, szebb templomot szerettek volna építeni, de kívánságukat a püspök elutasította.)

 

Minaret

Minaret

Összefutó kis utcák kereszteződésében áll a Minaret. Európának ezen a részén elég ritka látványosság. A törökök a középkori Szent Katalin kápolna felhasználásával építették meg itt egyik imahelyüket, a Ketkhuta dzsámit és mellette a minaretet, melynek teraszáról a müezzin naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. A 91 éves török uralom alatt a városban több minaretből volt hallható a müezzin éneke. Ez a minaret valószínűleg az utolsó volt a török építkezések során. Ez Európában a legészakibb minaret, ami ebből az időszakból származik. A törökök első minaretjeiket 4 vagy 6 szögű alapra építették, ennél a biztonságosabb alapot a 14 szögű kiképzés biztosította, így valószínűleg a többi minaret fölé magasodott. Díszesebb lett, mint a jelenleg még Magyarországon látható társai. Az alsó részét az iszlámra jellemző szamárhátíves tagozatok díszítik. A dzsámit 1841-ben bontották le, az irgalmasrend kórházának megépítésekor. A minaret több ízben szorult felújításra. A törökök által eredetileg fakupolával fedett tornyot az időjárás nem kímélte. Villámcsapás következtében a kupolája többször leégett. Sokáig "csonka mecset"-ként emlegették. Majd 1829-ben Pyrker érsek készíttetett rá egy barokkos toronysisakot, melyet 1896-ban cseréltek ki a mai kősüvegre. Ez ugyanabból a novaji kőből készült, mint a minaret maga. Az 1970-es évek elején a torony megerősítés nem volt egyszerű feladat. A csigalépcső belső orsója körül egy 90 cm átmérőjű betongyűrűt helyeztek el, ami a feljárást a 97 lépcsőn jelentősen leszűkíti, de aki vállalja a feljutás nehézségeit, 32 m magasból élvezheti a város panorámáját.

 

Minorita templom

A Dobó téren áll a Minorita templom, Eger legszebb barokk temploma. A templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer volt, de a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérsek építészének is tulajdonították. Az építést Falk János és Nietschmann János egri építőmesterek vezették. A templom építését az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton, de a templombelső folyamatosan készült el 1792-ig. Az építészeti megformálás mellett egyenrangú a belső berendezés színvonala. A templom az egyedüli kivétel a magyarországi barokk templomok közül, mert homlokzata a két torony között nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le.
A főoltár nagyméretű oltárképe Szent Antal látomását ábrázolja: Szűz Mária a felhőkön lebegve, karján a kis Jézussal. Alkotója Kracker János Lukács bécsi születésű, de Egerben megtelepedett, a templom kriptájában eltemetett festő. A mennyezeti freskók Szent Antal életének egyes jeleneteit ábrázolják, a pozsonyi Reindl Márton munkái 1769-ből.
A Minorita templom keleti oldalán az 1773-75 között elkészült egykori minorita rendház található, mely jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégiumnak ad otthont. A templom nyugati oldalán a Városháza áll. A korábbi városháza 1712-ből szintén ezen a helyen állott, ezt a megnövekedett helyigény miatt 1898-1900 között építették újjá Wind István tervei alapján. Az egyemeletes díszes épület homlokzatán a Szent Korona és a város címere látható.
A Dobó teret két szobor díszíti: az 1907-ben felállított Dobó István szobrát Stróbl Alajos, míg az 1967-bern felállított „Végvári harcosok” szobrot Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta.

 

Dobó tér

Dobó tér

A Dobó teret két szobor díszíti: az 1907-ben felállított Dobó István szobrát Stróbl Alajos, míg az 1967-bern felállított "Végvári harcosok" szobrot Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta.

 

Kispréposti palota

A Kossuth Lajos utca gazdag műemléki tárházának bemutatása előtt, célszerű megismerkedni az kialakulásának történetével.
A mai belváros szerkezete a 18. században alakult ki. Ebben az időszakban épült be ez az utca is, amely a vártól a Szent Mihály templomig vezetett. Ennek helyén áll ma a Bazilika. Ez az utca Eger egyik legszebb utcája, amelyet végig értékes és érdekes barokk épületek határolnak. Régen a Hatvani kapun át beérve ezen az úton lehetett eljutni a vár déli kapujához. Az 1950-es években találták meg egy középkori út gerendákból és pallókból álló szakaszát, amely alátámasztja, hogy a korábbi út tényleg létezett. Az utcát a ferences rendi barátok templomáról és kolostoráról előbb Barátok utcájaként, majd Káptalan utcaként emlegették. Az utcában több egyházi méltóság is építkezett, így a templom és a rendház mellett iskolák, paloták készültek, és itt kapott helyet a Vármegyeháza is. A káptalan, ami a megyés püspök tanácsadó testülete, Telekessy püspökkel való egyezsége alapján a korábbi káptalani városrészből (Knézich Károly utca) közelebb költözhetett a Szent Mihály templomhoz, ahol a liturgikus szertatásokat végezték. (A kanonokok a káptalan tagjai voltak. A kanonokok élén a püspök helyettese, a nagyprépost állt.)

A Kossuth utca elején egy szép, mályvaszínű barokk épülettel kezdőik a látványosságok sora, a Kispréposti palotával. A kisprépost a káptalan másodelnöke volt. A palotát Androvics Miklós prépost-kanonok építtette 1758-ban. Az épület szerkezetében egy helyi sajátosságot tükröz, amely Barkóczy püspök udvarának szokásjogához és az érseki palota elrendezéséhez kapcsolódott: a kapualjból a baloldalon indul az emeletre vezető lépcső, hogy a hintóból kiszálló vendéget szertartásszerűen fogadhassák. Az erkély és az ablakok vasrácsait Fazola Henrik készítette. Az emeleten található díszterem mennyezeti freskóját Kracker János Lukács festette 1774-ben, "Az Erény diadala a Bűn felett" címmel. Az 1827-es tűzvészben a manzárdos tetőszerkezet leégett, ezután sátortetőt kapott. Az épület emeletén az ICOMOS, a Történelmi Városok Bizottsága tevékenykedik.

 

Angolkisasszonyok intézete

Angolkisasszonyok Intézete

A Kossuth utca 8. szám alatt az Angolkisasszonyok Boldogságos Szűz Mária Intézete található, melyet eredetileg Foglár György kanonok épített jogi iskolának. Ő vásárolta meg az itt álló házat. Az új épületet Giovanni Battista Carlone, és később Povolni János tervei alapján készítették. Az oktatás 1754-ben kezdődött. A jogi képzés mellett helyet kapott a Telekessy püspök által alapított fiúnevelő, a püspök Szent János Nyomda és a filozófiai tanszak. Az oktatás több évig szünetelt az épület szerkezettartó elemeinek szükségessé vált megerősítése miatt. A jogi iskola 1766-ban indult újra, majd 1774-ben átköltözött a Líceum épületébe. Az itt található épületben működött a görögkatolikus papnevelő intézet, katonai kórház, fiúnevelő intézet, 1827-ben az első magyar nyelvű tanítóképző, melyet Pyrker János László érsek alapított. Az Angolkisasszonyok 1852-ben kapták meg az iskolát leánynevelő intézet részére Bartakovics érsektől. A barokk épületen a kaput klasszicista jellegű keretbe foglalták, amelyen a Foglár György püspöki címere látható. A kapu felett lévő falfülkében egy madonna szobrot látunk.
A Kossuth Lajos és Egészségház utcák sarkán áll a templom, melyet az egriek Barátok templomának is neveznek. 1736-55 között építették, homlokzata Nietschmann János tervei alapján készült el 1773-76 között. A szépen faragott copf stílusú kőkapu Adami János kőfaragó munkája 1793-ból. A kapu mellett látható feszület szintén az ő alkotása. A megfeszített Krisztust a kereszten és előtte a Fájdalmas Anya alakját ábrázolja. A homlokzaton középen a templom névadójának szobrát helyezték el egy falfülkében: a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária szobrát. A vár felé eső toronyban van a Rákóczi harang, amelyet II. Rákóczi Ferenc ajándékozott a ferences rendnek. A harangot Kassán öntötték, és ide 1772-ben került. Sérülése miatt 1840-ben újra öntötték.
A templom belső terének kialakítása hosszú időt vett igénybe, mivel a mellette álló rendház építése kapott elsődleges szerepet. Az építési folyamat érdekessége, hogy a templom helyén álló kisebb méretű török mecsetben kezdték meg működésüket a ferencesek. A mecsetet csak 1750-ben bontották le, amikor a szentély már állott, és köveit a hajó oldalfalaiba építették be.

 

Nagypréposti Palota

Nagypréposti Palota

Az Egészségház utca sarkán áll a volt Nagypréposti Palota, melyet Fellner Jakab tervezett és 1774-76 között építették. Emeleti erkélyrácsát és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsozatát Fazola Henrik készítette. Ezt a palotát gróf Batthyányi Ignác káptalani nagyprépost építteti, aki valószínűleg nem lakott a palotában, utódja Dobronyay Miklós kanonok fejezi be, így az ő nevének kezdőbetűi kerültek az erkély korlátjára. A nagypréposti palota volt a helyszíne annak a tanácskozásnak, amelyen 1849. február 25-26-án Dembinszky Henrik, a magyar hadak főparancsnoka, Görgey Artúr és Klapka György a várható kápolnai csata haditervéről megállapodta, de sajnos a csatát elvesztették. Az épületben ma a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár működik.

 

Megyeháza

Megyeháza

A Nagypréposti Palotával átellenben a Kossuth Lajos utcán a Megyeháza kétemeletes sárga épülettömbje emelkedik, melyet Gerl Mátyás tervei alapján 1749-56 között építettek. Heves vármegye közgyűlése 1747 decemberében határozott arról, hogy fel kell építeni a megye állandó székházát, mivel addig a hivatalos ügyek intézése a tisztviselők lakásán történtek, és a hivatalos iratokat így különböző helyeken őrizték, a megyegyűléseket pedig a püspöki palotában tartották. A "Fekete Sas" fogadó helyének megvásárlásával, amelyet Barkóczy püspök javasolt, építhették fel az U alakú hivatali épületet

A barokk homlokzaton kőből faragott aranyozott címereket lehet látni. Középen a régi Magyarország címer, jobb oldalon Heves megye címere és a baloldalon az építtető, Barkóczy püspök címere látható. A kapu feletti világító ablak kovácsoltvas díszítése Fazola Henriktől származik. A díszrácson három aranyozott alakot helyezett el: a Hit, a Remény és az Igazság szobrait. A megyeháza külső falán kicsiny emléktábla emlékeztet a várost 1878. augusztus 31-én elpusztító árvízre.
A kapubejáró alatt találhatók a város jelképeivé is vált híres kapukat. Fazola Henrik 1758-61 között készítette el a két kaput és főbejárat fölött díszrácsot. A címeres kaput a jobb oldalon, eredeti helyén lehet megcsodálni. Az épület homlokzatán elhelyezett három címert kovácsolt kivitelben itt közelebbről lehet megcsodálni. A baloldalon lévő szőlőfürtös kapu eredetileg a második emeleten állt az ülésterem és a lépcsőház között. A két kapu a rokokó művészet legszebb művei közül való.

 

A Megyeháza udvarán áll az egykori megyei börtön, amelyet Gerl József, Gerl Mátyás unokaöccse tervezett. 1764-69 között építették barokk stílusban, ami a funkcióra való tekintettel ritkaságnak számított. A homlokzaton levő kálvária szobrait Singer Mihály készítette. Érdekesség, hogy a rabok foglalkoztatására 1832-ben selyemgombolyító üzemet építettek a közelben. A börtönépület közepén kialakítottak egy kápolnát, amelyek falán nyílásokat helyeztek el, így minden rab "részt vett" a miséken. A legfelső emeleti szintet 1838-39-ben építették, ahová az evangélikus rabokat helyezték el, és egy kápolnát is kialakítottak számukra. Az épületet börtön céljaira a 20. század elejéig használták, majd a megyei levéltár irodái kaptak helyet benne. 1993-tól két különböző témájú kiállítás található benne: Heves megye és Eger a XVIII.-XIX. században, illetve a Heves Megyei Sportmúzeum. A börtön épülete előtti szobor Kemény Ferencnek állít emléket, aki egyik elindítója volt a nemzetközi olimpiai mozgalomnak Magyarországon, és Coubertain báróval egyetemben ő írta alá magyar részről a nyári olimpiai játékok megrendezésének szándéknyilatkozatát. A szobor mögött, a lépcsőfeljáró alatt elhelyezett márványtáblán Heves megyei sportolók listáját olvashatjuk, akik a különböző nyári és téli olimpiákon vettek részt. Ma már 88 olimpikon nevét örökíti meg, 157 olimpiai részvételt rögzítve.

 

Buttler-ház

Az Eger-patakon átkelve jobb oldalon található a Buttler-ház, és a ház története - hasonlóan a Mikszáth-i történethez (Különös házasság) - nagyon regényes. Buttler János egy 14 gyermekes családban 13. gyermekként jött a világra 1773-ban. 19 éves korában korengedménnyel kötött szabályszerű házasságot gróf Dőry Katalinnal. 1795-ben a kassai szentszék mindkettőjük hibájából kimondva ágytól-asztaltól elválasztotta őket, ami nem volt egyenlő a válás kimondásával. Ezt Buttler 58 éves korában kérelmezte, hogy a tartásdíjtól és gyermektelen feleségétől szabaduljon. Ez a vágya sikertelen maradt. 1845-ben halt meg.

 

Vár

Vár

Egerben a várdombon épült fel a Szent István alapította egri püspökség temploma, amelyet később többször átépítettek először román majd gótikus stílusban. A tatárjárás után a püspöki várat megerősítették, és egészen a XVIII. századig építették. Az erős vár így tudta 1552-ben megállítani a török haderőt.
A vár azóta a hazafias helytállás szimbóluma. Falai között a Dobó István Vármúzeumban több állandó kiállítás is megtekinthető:

• Gótikus Püspöki Palota - az egri vár története;
• Hősök Terme - az 1552-es várvédők emlékére létrehozott kiállítás;
• Kazamaták - a vár föld alatti erődrendszere, román- és gótikus kőtár;
• Romkert - a románkori, gótikus és későgótikus székesegyház helyreállított romjai,
• Képtár - XVI-XIX. századi festők műveivel;
• Börtönkiállítás - kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon;
• Panoptikum.

A vár történelmének és a vármúzeum kiállításainak köszönhetően a vár Eger egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságának számít hazánkban.