Hírek, programok
Borászat
Vengéglátóhelyek
Gasztronómia
Kulinária
Receptek
Gasztronómiai fesztiválok
Idegenforgalmi adatbázis
Jeles ünnepeink
Videók
Bor és környéke
Vendéglátó marketing
Oldaltérkép
 
 
 Facebook Twitter email

 

 

Kérjük támogassa oldalunkat!

Ha tetszik és hasznosnak ítéli oldalunkat, valamint rendelkezik PayPal számlával, kérjük támogasson bennünket 1000 Ft-tal!


Köszönjük!

Cimkefelhő

by Zaragoza Online

Csokoládé Nyomtat Email
( 0 Votes )

A csokoládé története




Csokoládé A Theobroma cacao (kakaófa) gyümölcse és a termésének magjai a kakaóbabok, melyek nélkül nem létezhetne csokoládé, ha csak nem a fehér csokoládé, bár a fehér csokoládé egyértelműen a hagyományos csokoládéból született ötlet.
Amerikában az aztékok már jóval az Európai hódítók előtt is ittak csokoládét. 1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére érkeztek, Montezuma xocolatl-lal kínálta Cortést.
A fűszeres ital alapanyagai kakaó, víz, fahéj, ánizs, chili és kukoricaliszt volt. Az 1500-as években Spanyolországnak kakaóbehozatali monopóliuma volt. Az ital receptjét titkosan kezelték, cukorral, fahéjjal, szerecsendióval illetve vaníliával ízesítve fogyasztották. Ausztriai Anna királyné, XIII. Lajos francia király feleségeként hozta át a csokoládét Spanyolországból Franciaországba.
1569-ben V. Piusz pápa a xocolatl-t olyan kellemetlennek találta, hogy az ital fogyasztását nem tekintette a böjt megszegésének.
A forró csokoládét az 1600-as években kezdték inni Európában, II. Károly uralkodása idején (1660–85) vált divatos itallá Angliában, az első csokoládét is kínáló londoni vendéglő, a Chocolate House, 1657-ben nyílt meg.
1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon meghatározta az optimális csokoládéreceptet.
Az első angol csokoládégyár Bristolban épült, 1728-ban. A szilárd csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Fry csokoládégyár, mely később a ma is létező Cadbury cégbe olvadt.
A holland C. J. van Houten 1828-ban feltalált kakaósajtológépe nagyban javította a csokoládéital minőségét: a készülék segítségével a kakaóbabból sikerült kivonni a nehezen emészthető zsíranyag egy részét, ezzel nemcsak a csokoládé íze és minősége javult, de egészségesebbé is vált, bár akkoriban ez még nem volt elsődleges szempont.
Az első csokoládészelet 1847-ben született és nem okozunk vele nagy meglepetést ha eláruljuk hogy a svájci Nestlé fivérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládé-szeletet. Az viszont melepő lehet, hogy a ma ismert csokoládé formátum, ilyen, viszonylag rövid történettel dicsekedhet.
Rodolphe Lindt berni csokoládégyárában a termékek minőségének javítása érdekében új eljárásokat vezetett be, módosította a csokoládégyártásnál használt alapanyagokat és a főzési időket. 1880-ban felfedezte a mai élelmiszeriparban kenőgyúrásnak (vagy konsolásnak) nevezett csokoládéfinomítást, illetve a lágy fondant csokoládét.
A csokoládé olyan termék, amely kakaótermékekből (kakaómassza, kakaóvaj, esetleg kakaópor) és cukrokból készül, legalább 35% összes kakaó-szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó-szárazanyag.
A csokoládé körülbelül 300 ismert vegyületet tartalmaz, többek között serkentőszereket, például metil-xantinokat: koffeint és teobromint. Élettani szempontból fontos komponens a hisztamin, a szerotonin, a triptofán, a fenil-etil-amin, a tiramin és a magnézium.




Hazánkban a II. világháború után csak igen szerény választékban és minőségben készült csokoládé, azok is nagy állami gyárakban. A legismertebb a Szerencsi és a Budapesti Csokoládégyár volt.
A rendszerváltás után hazánkat is elárasztották a nagy, nyugati élelmiszireipari vállalatok, amelyek ontani kezdték a világmárkákat, az import révén pedig a világ minden részéről érkeznek különleges minőségi csokoládék.
A képet tovább árnyalja, hogy az utóbbi évtizedben több tucat hazai kisüzem, u.n. csokoládé manufaktúra létesült, melyek többnyire kis családi vállalkozások és a kreativitás mellett a minőségre, az igényességre és az egészséges, természetes alapanyagok dominanciájára is ügyelnek.

Forrás: wikipédia

Csokoládéfajták

Tejcsokoládé

A tejcsokoládé kakaótartalma legalább 25%, tejport minimum 14%-ban tartalmaz, ezen kívül kakaóvajat és cukrot is. A tejcsokoládé születése Henri Nestlének köszönhető, aki rájött, hogyan lehet a tejet sûríteni, így megvalósulhatott a régóta kísérletezett tejcsokoládé.
 

Étcsokoládé

Az étcsokoládé kakaótartalma legalább 43%-os, de ideálisabb ha 55-75% közötti. A keserûcsokoládék kakaótartalma még magasabb, 85-90%. Minél magasabb a kakaótartalom, annál minőségibb termékről beszélhetünk.

Fehér csokoládé

A fehér csokoládé nem tartalmaz kakaóport, csak kakaóvajat, cukrot és tejport. A kakaóvaj-tartalma 20-45% közötti, a tejpor 14%-os.

Gianduja csokoládé

A gianduja csokoládét egy torinói cukrász, Michele Prochet dolgozta ki, amikor a kakaó egy részét mogyoróliszttel helyettesítette. A kakaó-cukor-mogyoróliszt keverék részben a nugát ősének is tekinthető, azzal a különbséggel, hogy az kakaóvaj-cukor-mogyoróliszt ...

Bevonó csokoládé

A bevonó csokoládé magasabb kakaóvaj-tartalmú csokoládé, ami a kenhetőséget segíti, de a zsírtartalma ezáltal magasabb. Keserû, tej- és fehér változata is létezik a bevonóknak.

Forrás: http://www.csokoladevilag.hu/csokoladefajtak.html

 

Magyar csokoládé manufaktúrák:

Bobojka Kézműves Csokoládé

PaleolitBazár - Paleo Csokoládék

Csoki Guru

Steviashop

Choco Card

My Choccy

Rimóczi Art

Chocim

 




 

Csokoládé