Budapest nevezetességei
Andrássy út
Budapest első elegáns, igazán nagyvárosi sugárútja, a XIX. század
végén, a városegyesítés után épült. Az út magas bérpalotákkal,
széles Belvárosi főútként indul, majd fokozatosan tágul,
villákkal szegélyezett fasorrá terebélyesedik. A Millenniumi földalatti
is az Andrássy út hírességei közé tartozik. A kontinens első földalattiját
1896-ban adták át a forgalomnak, hogy alig tíz perc alatt
röpíthesse végig az embereket a közel négy kilométer hosszú
útvonalon. A földalatti ma bár új kocsikkal, de a korhűen felújított
alagútban és állomások között közlekedik. Érdemes az utazást megszakítani
az egyes megállóknál. Érdekes látványban lesz részük, ugyanis mindenegyes
megállóban kis kiállítást rendeztek be.
Az Andrássy út ékességei
továbbá a Magyar Állami Operaház és a Pesti Broadway.
Budai vár
A Várnegyed Budapest egyik legromantikusabb sétálóhelye. Középkori
kisváros, hangulatos utcákkal, régi házakkal, gázlámpákkal és gyönyörű
műemlékekkel. A Dísz térről indul a negyed fő utcája - a Tárnok utca
- a mai központ, a Mátyás templom felé. A teret és az utcákat színes,
kis házak szegélyezik. A kanyargó utcák és a keskenyebb épületek még
a középkorból maradtak fenn, helyenként értékes gótikus ablak és ajtókeretek
díszítik őket. Az elegáns barokk és copf paloták a török utáni újjáépítés
emlékei.A várbéli házak különlegességei a kapualjak középkori ülőfülkéi.
Érdekességük, hogy a török utáni újjáépítéskor befalazták, majd gyorsan
elfelejtették őket. A háború bombázásai alatt kerültek csak elő. Valószínűleg
a házba érkező vendégek kísérete várakozhatott e román, gótikus és
reneszánsz kőívekkel díszített ülőfülkékben egykoron. Ma pedig Buda
olyan "specialitásai",
amelyek minden más várostól megkülönböztetik
Gellérthegy
A mende-mondák szerint egykor boszorkányok tanyája volt a hegy, ma
talán innen nyílik a legszebb kilátás a városra. Nevét
Gellért püspökről kapta, akihez a kereszténység elterjesztése fűződik
Magyarországon. A hagyomány szerint hordóba zárva taszították le a
hegyről a Dunába a kereszténység ellen lázadó pogány magyarok. A csúcsán
épült Citadella teraszairól nemcsak az összképet élvezhetjük, de teleszkóppal
is betekinthetünk a részletekbe. A Citadellát az 1848-49-es szabadságharc
leverése után építették, a célból, hogy innen tartsák ”megfigyelés”
alatt a várost. A város szinte minden pontjáról jól látható női alakot
ábrázoló
Szabadság szobrot 1947-ben állították fel, amely a náci
uralom alóli felszabadulás emlékműve. (A Szabadság-szobor
mellől 1992-ben lebontott szovjetkatona-szobor ma a budatétényi
Szoborpark Múzeumban tekinthető meg.) Minden évben augusztus 20-án
innen lövik fel az ünnepi tűzijáték rakétáit.
A hegy északi lejtője Tabán néven vált ismerté. A 30-as évek végéig ez
a rész sűrűn lakott volt, egymást érték a földszintes házak, amelyek
közül jó néhány vendéglőként, vagy kocsmaként működött. 1933-ban közegészségügyi
okokból lebontották a tabáni házakat. A régi tabáni hangulatot őrzi a
Szarvas ház. Ma főleg télen, amint leesik az első hó, gyerekes családok
keresik fel a Tabánt, hiszen kitűnő hely szánkózásra. Nyáron népzenei
és rock koncerteknek is otthont ad. Mindenképpen érdemes megnézni a berlini
fal két darabját, amelyeket itt állítottak fel. A Gellért hegy közvetlen
közelében több gyógyfürdő is található: a Rác Fürdő, a Rudas Fürdő és
a Gellért Fürdő a vele egybe épült szállodával, amely különösen szép
látványt nyújt esténként a díszkivilágításnak köszönhetően.
Halászbástya
Forrás: www.visitors.hu
A Halászbástya 1895-1902 között épült neogótikus stílusban. Tervezője
és építője Schulek Frigyes volt.
A középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte, innen
kapta a nevét. A mai halászbástyának természetesen semmi
védelmi szerepe nem volt. Egy látványos kilátóterasz, impozáns
lépcsőkkel és sétautakkal. Talán innen nézve legszebb a
pesti Duna-part, csodálatos panoráma nyílik a fővárosra,
a pesti oldalról nézve pedig a Halászbástya teszi teljessé a Várhegy
sziluettjének szépségét. E városképet nem véletlenül vette fel az UNESCO
1988-ban a Világörökség listájára. A Halászbástya alján található egy
temető kápolna, a Szent Mihály kápolna .A bástya és a templom között
látható Szent István király bronz lovasszobra. 1906-ban került felállításra.
A talapzat Schulek Frigyes tervei alapján készült, neoromán
stílusban, a király életéből vett díszítő elemekkel. A szobor Stróbl
Alajos műve.
A
Hadtörténeti Múzeum
Már a XVIII. század végén felmerült a magyar hadimúzeum
alapításának gondolata, ám ez az óhaj nem teljesülhetett, s ezen a
helyzeten még - 1867 után - a Magyar Királyi Honvédség létrehozása
sem változtatott. Említést érdemel viszont, hogy 1917 elején IV. Károly,
Tisza Istvánhoz írt egyik levelében már így fogalmazott: “Azon céltól,
hogy a magyar katona hősiessége az utókor számára megörökíttessék,
elismerésem jeléül indíttatva érzem magam Budapesten magyar nemzeti
hadimúzeum és hadi levéltár létesítésére”. Nos, az Osztrák -Magyar
Monarchia felbomlása után, az őszirózsás forradalom nyomán, 1918 novemberének
elején, végre létrejött a Hadtörténeti Levéltár és Múzeum.
Bővebben:
A Hadtörténeti Múzeum
Hilton Hotel
Forrás: www.visitors.hu
Továbbsétálva a templom után a Hilton Hotel következik, mely 1976-ban
épült Pintér Béla tervei alapján. Nemcsak modern szálloda,
hanem sok történelmi emléket is rejteget magában. A szálloda
érdekessége, hogy két nevezetes műemlék felhasználásával épült.Északi
szárnya a középkori Szent Miklós kolostor maradványai felett épült,
déli szárnyát a volt jezsuita kollégium 18. században épült fala alkotja.
A kettő találkozásánál áll a helyreállított Miklós torony, 1930-ban
helyezték el rajta Mátyás királyt ábrázoló domborművet.A szálloda előtti
tér – Hess András tér – nevét a német származású. Hess András nyomdászról
kapta, aki Magyarország első könyvnyomdáját a szemközti 4-es számú
házban rendezte be. Ma a Fortuna étterem működik a helyén.
A tér közepén áll XI. Ince pápa szobra. Buda török uralom alól való
felszabadulásának 250. évfordulójára 1936-ban állította
a város a szobrot, amely Demkó József alkotása. XI. Ince
pápa kezdeményezte a török elleni szövetség létrehozását
és anyagi támogatással is hozzájárult a felszabadító harcokhoz. A szobor
mögötti épület az un. Vörös sün ház. Nevét a bejárat fölötti domborműről
kapta. 1785-ig itt működött a vár egyetlen fogadója a „Vörös sünhöz”.
Nagytermében színielőadásokat is tartottak.
Királyi Palota
A Várhegy déli részét a Királyi Palota foglalja el. A híres
középkori palotát a török elleni harcokban rombolták le,
látszólag csak az erődfalakat hagyva meg mementóul. A területet
a kialakuló új szintig feltöltötték, és a ma látható impozáns
barokk palotát építették rá, amelyet Mária Terézia kezdett el
építetni, majd a XIX. században a magyarok kezdeményezésére
bővítettek mai formájára. A palota a II. világháború alatt teljesen
kiégett. A palotának nincs egyetlen része sem, ahol hajdanvolt királyok
fényűző lakosztályaiban gyönyörködhetnénk.
A
Károlyi palota története
A Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ épülete
több mint száz éves múltra tekint vissza. Kivitelezését 1881-ben kezdték
meg, építtetője gróf Károlyi István volt, aki több intézmény vezető
tagjaként a kor társadalmi életének népszerű személyiségeként tartottak
számon. A terveket éppen az a bécsi illetőségű Fellner és Helmer építésziroda
készítette, akiknek a nevéhez fűződik többek között Budapest két legimpozánsabb
épületének a Vígszínháznak és az Operettszínháznak a megtervezése is.
A tervek alapján megindult kivitelezést Wechselmann Ignác vezette.
Bővebben:
A Károlyi palota története
Corinthia
Aquincum Hotel
Az időszámításunk utáni I. században a mai Óbuda területén
álló Aquincum nevű város volt a római hódítók által elfoglalt pannon
tartomány fővárosa. Aquincum két városrészét, a katonai és a polgári
várost két amfiteátrum fogta közre, melynek maradványai ma is megtekinthetők.
Ugyancsak bárki számára hozzáférhetők a környék ókori fürdőinek romjai,
melyek ékes bizonyítékai a rómaiak fejlett fürdőkultúrájának. Ám a
történészek szerint a termálforrásokat ennél is régebben, már a kelta
időszakban hasznosították. Az ókori polgárváros, és persz e a szálloda
nevét is arra két kelta szóra vezetik vissza („aquae quinque”), amelynek
jelentése öt forrás.
Bővebben:
Corinthia Aquincum Hotel, a beváltott ígéret
Lánchíd
.Az
első állandó kőhíd volt Pest és Buda között. Hivatalos
neve Széchenyi Lánchíd. Névadója gróf Széchenyi István a 19. század
elején felerősödött nemzeti függetlenedési törekvések egyik vezéralakja.
Az ő kezdeményezésére indult el a híd építése 1839-ben. Tervezője az
angol Tierney W. Clark, míg kivitelezésének irányítója a skót Adam
Clark volt, aki 1849-ben, az építkezés befejezése után Magyarországon
telepedett le. Az ő nevét viseli a tér az Alagút és a Lánchíd között.
Két, klasszicista stílusban megépített mederpillér tartja a vasláncokat,
amelyeken a híd pályateste függeszkedik. Innen a „lánchíd” elnevezés.
A
hídfőknél az oroszlánok Marschalkó János szobrászművész munkái. Közismert
legenda a pestiek körében, hogy a Lánchíd oroszlánjainak hiányzik a
nyelve. A legendának nincs alapja, az oroszlánoknak van nyelvük, igaz
ez kizárólag felülnézetből látható.
A II. világháború végén a kivonuló német csapatok valamennyi budapesti
Duna-hidat felrobbantották. Budapest legismertebb építményét, jelképét,
első felavatásának 100. évfordulóján, 1949. november 21-én adták át
újra a forgalomnak.
Mátyás Templom
A templom szinte egyidős a Királyi Palotával, amely
több koronázás színhelye volt. Minden király és korszak
változtatott, szépített rajta a török uralomig, akik 1541-ben
elfoglalták Budát, és dzsámivá alakították a templomot,
amelynek freskóit lemeszelték. Falfestményei
a szokásos bibliai jelenetek mellett a magyar történelem
legfontosabb jeleneteit örökítik meg. Kitűnő akusztikájának
köszönhetően gyakran ad helyet hangversenyeknek. A Nagyboldogasszony
templom – közismert nevén Mátyás templom – építésének idejét
a XIII. század 50-es, 60-as éveire tehetjük. Ez volt a
Várhegy első temploma, amelyet IV. Béla közvetlen a város
alapítása után kezdett el építtetni.1541-től a török megszállás alatt
a törökök főmecsetjükként használták. 1686 után rövid ideig a ferencesek
majd a jezsuiták kapták meg. A 18. század folyamán tűzvész majd villám
pusztította, így a 19. századra elég rossz állapotba került. Ekkor
pedig már Buda fő plébániatemploma volt, így elhatározták a templom
felújítását. Mai, neogótikus alakját 1874-96 között kapta, amikor Schulek
Frigyes tervei alapján átépítették és bővítettek.
A második világháború alatt súlyosan megsérült templom helyreállítása
a 70-es években fejeződött be.
A
templom tetejét a pécsi Zsolnay gyárban készült majolika cserepek fedik.
A déli kapun jutunk a templom belsejébe. Az előcsarnokból nyílik a
Mária kapu, a 14. századból. A bejárat domborműve Mária halálát örökíti
meg. A templom mai belső díszítését a 19. századi átépítéskor kapta.
Székely Bertalan munkája a több színű, mértani és növényi elemekből
álló gazdag díszítőfestés. A déli fal színes üvegablakait szintén Székely
Bertalan és Lotz Károly rajzai alapján készítették. Árpád-házi Szent
Erzsébet és Szent Margit, valamint a Szűz Mária életéből vett jelenetek
láthatók.
A falon lévő freskók Lotz Károly munkái, melyeknek Mária dicsőítése
a témája.
A déli torony falán látható a már említett híres Mátyás címer.
A legfontosabb belső látnivalók a következők:
Loretói kápolna: Késő gótikus szárnyasoltáron helyezték
el a barokk kori füsttől megfeketedett, un. Fekete Madonna képet.
Itt áll a legendás vörösmárvány barokk Madonna szobor.
Béla torony: Falán Lotz Károly freskói láthatók, mely
a nándorfehérvári győzelmet és a Déli harangszó elrendelését örökíti
meg.
A nyugati falon van a lépcsőzetes bélleletű körablak. Előtte
neoromán keresztelőmedence áll.
Szent Imre kápolna: Nyugati falán Szent Ferenc életét
ábrázoló freskók. (Lotz Károly)
A szárnyasoltár képeit Zichy Mihály festette, mely Szent
Imre életének főbb mozzanatai vannak.
III. Béla sírkápolnája: itt helyezték el III. Béla
és felesége szarkofágját. Eredetileg a székesfehérvári bazilikában
temették el őket, de az ásatások alkalmával megtalálták sírjukat és
sikerült azonosítani csontjaik alapján személyüket. A kápolnát a múlt
század végén alakították ki, ekkor készült a szarkofág is, rajta a
királyi pár fekvő alakjával, fölöttük baldachin. (Mikula Ferenc és
Hauser István készítette Schulek Frigyes tervei alapján.)
Szent László kápolna: A faliképeket Lotz Károly festette,
Szent László király életéből vett jelenetekkel.
Főoltár: A neogótikus főoltár Schulek Frigyes munkája.
A szentély színes üvegablakaiban az alsó sorban a szentek
és apostolok képmásai, a felső sorban a magyar történelemben szerepet
játszó szentek szerepelnek.
Szószék: a 12 apostol alakjával.
A főoltártól jobbra lejárat vezet az altemplomba. Ezen keresztül jutunk
el a kápolnasor feletti Egyházművészeti múzeumba. Itt található a máltai
lovagok oratóriuma.
Magyar Állami Operaház
Budapest a világ egyik legszebb operaházával
büszkélkedhet. Bizonyára az épületsor és a korszak egyik
csúcsteljesítménye, kilenc évi munka után, 1884-ben tartották meg az
Operaház nyitóelőadását. A kor egyik legkiválóbb építésze, Ybl Miklós
által alkotott palota lépcsőházát és nézőterét a kor legnagyobb magyar
festőinek – Székely Bertalan, Than Mór, Lotz Károly– freskói díszítik.
Első igazgatója Erkel Ferenc volt, de éveken át igazgatta Gustav Mahler,
és saját operájának bemutatóját kétszer is rendezte itt Puccini. Jelentős
vendégkarmesterei között egyaránt megtalálható Otto Klemperer, Sergio
Failoni és Lamberto Gardelli. Az európai operaházak között ma is vezető
helyet foglal el. Az épületet nem operarajongóknak is élmény megtekinteni.
Milleniumi Emlékmű
Hősök tere
A Hősök tere zárja az Andrássy utat közvetlenül
a Városliget bejáratában. A monumentális forma méltó lezárása
az elegáns Andrássy útnak és magasztos emléke a magyarok ezeréves európai
történetének. Az emlékmű részei az egész magyar történelem
szinte minden fontos részletét felidézik. A tér közepén 36 méter magas
kőoszlopon áll Gábriel arkangyal szobra (amely nagydíjat
nyert az 1900-as párizsi világkiállításon). A legenda szerint az angyal
megjelent államalapító Szent István királyunk álmában és elhozta neki
a koronát. Az oszlop talapzatán áll a honfoglaló legendás 7 vezér szobra.
A két félkörből álló oszlopcsarnok figurái a magyar történelem híres
királyait, uralkodóit és személyiségeit mutatja be. A szoborcsoport
eleganciáját és a tér ünnepélyességét fokozzák a tér két
oldalán álló antik formájú múzeumépületek, a Szépművészeti Múzeum és
a Műcsarnok.
Szent István
Bazilika
A főváros legnagyobb (8500 főt befogadni képes)
temploma viszontagságos körülmények között épült fel. Az
alig megkezdett földmunkákat az 1848/49-es szabadságharc állítja le,
majd az 1851-ben megkezdett építést két tervezőépítész halála is késlelteti,
és közben még a kupola is beomlik. A görögkereszt alaprajzú templomot
végül 1905-ben szentelték fel.
A Duna közelsége miatt hatalmas alapokat és három föld alatti pinceszintet
kellett a templom alá építeni. Így majdnem akkora ház van a föld alatt,
mint a föld felett. 60 év alatt építették fel a Bazilikát, amely két
művészeti korszakot - klasszicizmust és eklektikát - is felölel. A
templom belsejében kivételes műalkotások idézik a névadó Szent Istvánt,
a magyar állam és egyházalapító királyát.
Az impozáns kupolauralkodik az épületen, melynek peremére érdemes
felmenni. A Budapesten egyedülálló, 360 fokos körpanorámában 65 méter
magasságból gyönyörködhetnek a látogatók. A felfelé vezető út jelentős
részét korszerű és biztonságos felvonóval tehetik meg, majd ezt követően
csigalépcsőn jutnak el a körkilátóba.
Parlament
A századfordulón épült meg és azonnal Budapest és a Dunai
panoráma egyik meghatározó elemévé és legkedveltebb szimbólumává
vált. Jellegzetesen eklektikus épület. A sok kis torony és a kőcsipke
a város egyik legdekoratívabb épületévé teszi. A világ egyik legnagyobb
parlamentként funkcionáló épülete.
A magas rangú vendégek tiszteletet parancsoló kőoroszlánok között
léphetnek be az épületbe, majd díszes lépcsőn jutnak el a kupolaterembe,
amely a legelegánsabb állami fogadások színhelye. Innen nyílik a két
szimmetrikus szárny, mely egykor az alsó- és a felsőháznak adott otthont.
A Parlament belső terei és díszítése mindenképpen megér egy látogatást.
Vajdahunyad Vára
Forrás:www.visitors.hu
A Vajdahunyad vára 21 épületből álló romantikus együttesét 1896-ban
emelte Alpár Ignác. A romántól a gótikán, a reneszánszon át a barokkig
csaknem valamennyi történelmi stílust, a történelmi Magyarország ismert,
híres műemlékei egyes részének hű ábrázolásával bemutató épületcsoport.
Egyes részletei az erdélyi Vajdahunyad-várat utánozzák, innen származik
neve is
A Fővárosi Állat és Növénykert
Forrás: www.visitors.hu
A pesti állatkert 1866-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt,
de csodálatos épületeinek nagy része az 1900-as évek elejének
nagy átalakításakor készült. Ekkor lett a kert tulajdonosa
a Főváros. Nagyszabású építkezések kezdődtek. Megépült
a Nagy- és Kisszikla, a Kós Károly tervezte erdélyi magyar stílusú
épületek sora, a főbejárat Neuschloss Kornél tervezte elefántos kapuja
és az Elefántház Zsolnay mázas kerámiával díszített, orientális stílusú
épülete, ami mára az Állatkert jelképévé vált.Nem csak gyermekekkel
érdemes idelátogatni. Hatalmas zöld fái, különleges, szemet gyönyörködtető
virágai, műemlékei kedveltté teszik mindenki számára. Gyerekek járnak
ide játszani, fiatalok randevúznak a kapunál és járják végig kézenfogva
az ösvényeket, idősek beszélgetnek a padokon – ez a hely nem korhoz
kötött.A Fővárosi Állat és Növénykert, az ország legtöbb látogatót
fogadó kulturális intézménye, az év minden napján de. 9.00 órától napnyugtáig
változatos programokkal várja vendégeit
.Íme néhány az ujdonságokból:
– ismét teljes pompájában látható az Elefántház, amelynek
tornyából megcsodálható a Városliget teljes panorámája
– a felújitott Kós Károly Madárház, ahol egyszerre láthatóak
a világ legkisebb majmai, legnagyobb viperái és a félelmetes
pápaszemes kajmánok
– az ország egyetlen gorillacsaládja és sok eddig nem látott
új állat pl. tarvarjak, elefántcickányok, bali seregélyek,
babirussza, ugró nyúl, sivatagi róka, oroszlánfóka
– a virágcsokorként pompázó, törpe fákat bemutató művészi
Bonsai Pavilon és a Japánkert
– a felújított Kisszikla, amelyben az ország egyetlen barlang-étterme
és-mozija működik
– a „Természet ékszerei” kiállítás,ahol színpompás hüllők,
kétéltűek és madarak láthatók
– az „Élet-halál Ház“, ahol az élet születésébe és elmúlásába
nyerhetünk bepillantást
– hatalmas keselyűröpde és mókusmajom kifutó ahol a látogatók
az állatok között sétálhatnak
– az ország egyetlen lepkekertje
– az ország legszebb játszótere, ahol gyermeke kipróbálhatja,
milyen a föld alatt vagy éppen a levegőben mozogni.
Budapest fürdői
Forrás: www.visitors.hu
Világhírű gyógyfürdőinket a város területén fakadó mintegy nyolcvan
különböző hőfokú és kémiai összetételű természetes hőforrásnak köszönhetjük.
A négy különböző forráscsoport 20-70 °C-os vizét a római kor óta folyamatosan
használják fürdők és gyógyfürdők céljára. A források vizében oldott
ásványi sók számos mozgásszervi és egyéb betegség gyógyítására alkalmasak.
Talán már a Dunától nyugatra fekvő területeket elfoglaló rómaiak is
azért itt alapították székhelyüket, Aquincumot, mert kedvelték az itt
feltörő melegforrások gyógyító vizeit. Hatalmas fürdőik romjait több
helyen is láthatjuk Óbudán, többek között a ma Római fürdőnek nevezett
strandfürdő területén.
Az országot százötven évig uralmuk alatt tartó törökök számos fürdőt
építettek a budai hőforrásokra. Ezek legjelentősebb török kori emlékeink
közé tartoznak. Három közülük eredeti formájában maradt ránk, ma is
látogatható. Mindhármat az 1560-70-es években építtette Szokoli Musztafa
budai pasa. A Rudas fürdő melegvizes forrásait a középkor óta hasznosították.
A nyolcszögletű medence és a félgömb formájú kupola a legszebb megmaradt
török fürdőépület. Az uszoda és a gőzfürdő épülete 20. századi hozzátoldás.
A Király fürdő Fő utcai szárnya ugyan a múlt században épült, de a
Ganz utca felől kívülről is láthatók a medencéket fedő jellegzetes
török kupolái. (A fürdőt férfiak és nők naponként felváltva használhatják.)
A Császár fürdő nyolcszögletű kupolával fedett medencéje szintén ebből
a korból maradt ránk. Török feliratos emlékköve szerint 1570-ben építették,
egy középkori fürdő maradványaira. A törökfürdőt körülvevő épülettömböt
a 19.században építették hozzá.
A Gellért Gyógyfürdő helyén már a 13. században a források gyógyhatását
kihasználó kórház állott, de a törökök is építettek itt fürdőt. A jelenlegi
Gellért Szálloda és Gyógyfürdő eklektikus épületét 1918-ban emelték.
Gyönyörű, mozaikkal kirakott belső medencéje és a strandfürdő nyitott
hullámmedencéje bármely korosztály számára kellemes felüdülést nyújt.
A nemrég felújított Lukács fürdő vize mozgásszervi betegségekre van
jó hatással, de a pestiek kortól és egészségi állapottól függetlenül
élvezik az úszkálást a télen -nyáron látogatható nyitott, melegvizes
medencében.
A természetesen fakadó forrásokon kívül a 19. század óta a kiváló
magyar geológus, Zsigmondy Vilmos tervei alapján fúrt artezi kutakból
termelt gyógyvizekre is építettek kitűnő fürdőket. Ilyen a Városligetben
a szintén nemrégiben felújított Széchenyi fürdő, amit az 1870-es években
fúrt 970 m mély artézi kútból feltörő 74°C-os gyógyvíz hasznosítására
hoztak létre az 1900-as évek elején. Gőz-, termál- és strandfürdő várja
itt a felüdülni vágyókat.
A
Széchenyi Fürdő
A Széchenyi Fürdő - Pest első gyógyfürdője - felépülte
után Európa egyik legnagyobb és legszebb fürdőkomplexuma volt. Létét
annak köszönheti, hogy Zsigmondy Vilmos bányamérnök sikeres mélyfúrásokat
végzett a Városligetben. Zsigmondy 1868-ban kezdte meg a városligeti
kút fúrását, és 10 éves munkával a mai Hősök terén, 970 méteres mélységben
74 oC-os, ásványi sókban gazdag termálvizet talált. Ennek vizét felhasználva
már 1881-ben ideiglenes jellegű “Artézi fürdő” működött itt.
Bővebben:
A Széchenyi Fürdő
Citadella
Forrás: www.visitors.hu
A hegy tetejét koronázó jellegzetes formájú, komor Citadellát a szabadságharc
után, az abszolutizmus idején építtette a bécsi udvar katonai célokra,
a főváros népének megfélemlítésére.
A katonai fontosságát elvesztett Citadellát ma az idegforgalom szervei
vették át. A Citadella déli csúcsának magasodó, a főváros csaknem minden
pontjáról jól látható Felszabadulási Emlékművet 1947-ben állították
fel. A központi figura a béke pálmaágát magasra emelő szimbolikus női
alak, a 29 m magas talpazatot szintén jelképes mellékfigurák díszítik.
Az emlékmű hátsó falára a Budapest felszabadulásáért hősi halált halt
szovjet katonák nevét viselték.
Múzeumok Budapesten
Forrás: www.visitors.hu
Ady Endre Emlékmúzeum
1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6.
Tel.: (1) 337-8563
I.01.-XII.31.: Sz-V: 10-18h
Aquincumi Múzeum
1031 Budapest, Szentendrei út 139.
Tel.: (1) 250-1650
Aranysas Patika Múzeum
1014 Budapest, Tárnok u. 18.
Tel.: (1) 375-9772
E-mail: s.museum@axelero.hu
szezonban: XI.15.-III.15.: 10.30-16h
szezonon kívül: 10.30-17.30h
150 HUF Gyerekeknek 6 éves korig: 100%, Diák/katona/nyugdíjas:
50%
Bajor Gizi Színészmúzeum
1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.
Tel.: (1) 356-4292
Fax: (1) 375-1184-115
E-mail: oszmi@ella.hu
Web: www.oszmi.hu
I.01.-XII.31.: Cs-V: 14-18h
500 HUF Diák/katona/nyugdíjas/csoport:40%
Barlanglak és Emlékkiállítás
1222 Budapest, Veréb u. 2-4.
Tel.: (1) 227-0717
Bartók Béla Emlékház
1025 Budapest, Csalán u. 29.
Tel.: (1) 394-2100
Tel./fax.: (1) 394-4472
E-mail: bartok-1981@axelero.hu
Bélyegmúzeum
Cím: 1074 Budapest, Hársfa u. 47.
Telefon: 061/341-5526
Honlap: www.belyegmuzeum.hu
Nyitva tartás: 04.01.-10.31-ig 10-18 óra között
11.01.-03.31-ig 10-16 óra között
Hétfő szünnap
Január 1., november 1., december 24., 25., 26. zárva
Bibliai Múzeum
1092 Budapest, Ráday u. 28.
Tel./fax.: (1) 217-6321
I.01.-XII.31.: K-V: 10-17h
Budapesti Történeti Múzeum
1014 Budapest, Szent György tér 2.
Tel.: (1) 225-7809, (1) 225-7810
Fax: (1) 225-7818, (1) 225-7819
E-mail: kapcsolat@mail.btm.hu
Web: www.btm.hu
V.16.-IX.15.: H-V: 10-18h, IX.16.-XI.01.: SZ-H: 10-18h,
XI.01.-II.28.: SZ-H: 10-16h, III.01.-V.15.: SZ-H: 10-18h
600 HUF, Diák/nyugdíjas: 300 HUF
Dreher Sörgyárak Rt. Múzeum
1106 Budapest, Jászberényi u. 7-11.
Tel.: (1) 432-9700/9601, (1) 432-9700/9850
Fax: (1) 432-9846
E-mail: z_szep@ksrt-sab.hu
Web: www.dreherrt.hu
szezonban: 10-18h
Ernst Múzeum
1065 Budapest, Nagymező u. 8.
Tel.: (1) 341-4355, (1) 413-1310
Evangélikus Országos Múzeum
1052 Budapest, Deák Ferenc tér 4.
Tel./fax.: (1) 317-4173
szezonban: K-V: 10-18h
Gyerekeknek 6 éves korig: 100%, Diák: 50%
Fővárosi Képtár
1037 Budapest, Kiscelli u. 108.
Tel.: (1) 250-0304, (1) 388-8560
Fax: (1) 368-7917
Gázmúzeum
1081 Budapest, Köztársaság tér 20.
Tel./fax.: (1) 477-1347
szezonban: H: 9-13h
Hadtörténeti Intézet és Múzeum
1014 Budapest, Tóth Árpád sétány 40.
Tel./fax.: (1) 356-9586
Tel: (1) 356-9522
Web: www.militaria.hu
IV.01.-IX.30.: 10-18h, X.01.-III.31.: 10-16h
Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum
1062 Budapest, Andrássy út 103.
Tel.: (1) 322-8476
Web: www.imm.hu
szezonban: 10-18h
Iparművészeti Múzeum
1091 Budapest, Üllői út 33-37.
Tel.: (1) 456-5100, (1) 218-5821
Fax: (1) 217-5838
E-mail: muzeum@imm.hu
Web: www.imm.hu
szezonban: 10-18h
Jókai Emlékszoba
1121 Budapest, Költő u. 21.
Tel.: (1) 395-2605
IV.-X.: SZ-P: 10-14h, SZ-V: 10-16h
József Attila Emlékszoba
1095 Budapest, Gát u. 3.
Tel.: (1) 216-6127
Kassák Múzeum
1033 Budapest, Fő tér 1.
Tel.: (1) 368-7021
I.01.-XII.31.: K-V: 10-18h
Kegyeleti Szakgyűtjemény (Múzeum)
1086 Budapest, Fiumei út 16/C. épület
Tel.: (1) 323-5100/132,239, (1) 323-5132
Fax: (1) 323-5242
E-mail: hwkerep@mail.datanet.hu
Web: www.btirt.hu
I.01.-XII.31.: H-CS: 10-15h, P: 10-13h
Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum
1062 Budapest, Kodály körönd 1.
Tel.: (1) 352-7106
Fax: (1) 322-9647
E-mail: kodaly@axelero.hu
Kortárs Művészeti Múzeum
1014 Budapest, Szent György tér 2.
Tel.: (1) 375-9175
Fax: (1) 212-2534
E-mail: info@ludwigmuseum.hu
Web: www.ludwigmuseum.hu
Közlekedési Múzeum
1146 Budapest, Városliget krt. 11.
Tel.: (1) 273-3840
Fax: (1) 363-7822
E-mail: km@ella.hu
Web: www.km.iif.hu
Kresz Géza Mentőmúzeum
1055 Budapest, Markó u. 22.
Tel.: (1) 350-3737/4188
Fax: (1) 350-3737/4199
szezonban: K-V: 8-14h 60 HUF
Laki Károly Néprajzi Magánmúzeuma
1165 Budapest, Kalitka u. 1.
Tel.: (1) 403-7909
Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont
1064 Budapest, Vörösmarty u. 35.
Tel.: (1) 322-9804
Fax: (1) 342-7320
E-mail: wckhardt@lib.liszt.hu
Web: www.lisztmuzeum.hu
Magyar Elektrotechnikai Múzeum
1075 Budapest, Kazinczy Ferenc u. 21.
Tel.: (1) 322-0472
Fax: (1) 342-5750
E-mail: info@emuzeum.hu
szezonban: K-Sz: 11-17h
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1014 Budapest, Fortuna u. 4.
Tel./fax.: (1) 375-6249
E-mail: mkvm@freestart.hu
Web: www.mkvm.hu
Magyar Építészeti Múzeum
1036 Budapest, Mókus u. 20.
Tel./fax: (1) 388-6170, (1) 367-2686
Magyar Mezőgazdasági Múzeum
1146 Budapest, Városliget, Vajdahunyadvár
Tel.: (1) 363-1117, (1) 363-1973
Tel./fax.: (1) 363-2711
E-mail: mmm@axelero.hu
II.15.-XI.14.: K-P, V: 10-17h, SZ: 10-18h, H: zárva, XI.15.-II.14.:
K-P: 10-16h, SZ-V: 10-17h, H: zárva
Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Érmegyűjtemény
1054 Budapesst, Szabadság tér 8-9.
Tel.: (1) 428-2600/1532, (1) 428-2600/2905
E-mail: garamie@mnb.hu, koczoe@mnb.hu
Magyar Nemzeti Múzeum
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
Tel.: (1) 327-7749, (1) 338-2122
Fax: (1) 317-7806
E-mail: info@hnm.hu
Web: www.hnm.hu
III.15.-X.15.: K-V: 10-18h, X.15.-III.15.: K-V: 10-17h
Gyermekeknek 6 éves korig: 100%, Diák/katona/nyugdíjas:
50%
Magyar Természettudományi Múzeum
1083 Budapest, Ludovika tér 6.
Tel.: (1) 210-1085
Fax: (1) 303-6194
E-mail: mtminfo@nhmus.hu
Web: www.nhmus.hu
szezonban: SZ-H: 10-18h, Kedd szünnap
400 HUF Gyermekeknek 14 éves korig: 50%, Diák/katona/nyugdíjas:
50%, csoportkedvezmények
Millenniumi Földalatti Vasúti Múzeum
1052 Budapest, Deák Ferenc téri aluljáró
Tel.: (1) 317-2411/41103, (1) 461-6500/41103
Néprajzi Múzeum
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.
Tel./fax.: (1) 473-2441
Tel.: (1) 473-2400
Fax: (1) 473-2401
E-mail: info@neprajz.hu
Web: www.neprajz.hu
Országos Földtani Múzeum
1143 Budapest, Stefánia út 14.
Tel.: (1) 267-1427
Fax: (1) 363-3931
E-mail: kordos@mafi.hu
Web: www.mafi.hu
szezonban: Cs, SZ-V: 10-16h
150 HUF Gyermekeknek 6 éves korig: 100%, Diák/nyugdíjas:
33%, csoport: 66%
Óbudai Múzeum-Kun Zsigmond Lakásmúzeuma
1033 Budapest, Fő tér 1.-fő tér 4.
Tel./fax.: (1) 250-1020
E-mail: obmuzeum@axelero.hu
Web: www.extra.hu/obmuzeum
szezonban: K-P: 10-18h, SZ-V: 10-18h, szezonon kívül: K-V:
10-17h
200 HUF Diák/nyugdíjas/csoport: 50%, katona: 100%
Öntödei Múzeum
1027 Budapest, Bem József u. 20.
Tel.: (1) 202-5327, (1) 201-4370
E-mail: omm.om@freemail.hu
Web: www.omm.hu
szezonban: K-V: 9-16h
Budapest Postamúzeum
Cím: 1061 Budapest, Andrássy út 3. 1. emelet
Telefon: 061/269-6838
Fax: 061/268-1958
E-mail: info@postamuzeum.hu
Honlap: www.postamuzeum.hu
Nyitva tartás: 10-18 óra között
Hétfő szünnap
Január 1., november 1., december 24., 25., 26. zárva
Petőfi Irodalmi Múzeum
1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.
Tel.: (1) 317-3611, (1) 317-3450
Fax: (1) 317-1722
E-mail: muzeuminf@pimhu
Web: www.pim.hu
I.01.-XII.31.: K-V: 10-18h
250 HUF, Családi belépőjegy: 500 HUF, Gyermek/diák/nyugdíjas:
100 HUF, Tárlatvezetés: 700 HUF
Ráth György Múzuem (Iparművészeti Múzeum)
1068 Budapest, Városligeti fasor 12.
Tel.: (1) 342-3916
Web: www.imm.hu
szezonban: 10-18h
Rendőrség-Történeti Múzeum
1087 Budapest, Mosonyi u. 7.
Tel.: (1) 477-2183
Fax: (1) 477-2186
E-mail: policehistorymus@axelero.hu
Web: www.policehistorymus.com
I.01.-XII.31.: K-V: 10-17h
Szépművészeti Múzeum
1146 Budapest, Dózsa György út 41.
Tel.: (1) 469-7100
Fax: (1) 469-7171
szezonban: K-V: 10-17.30h
700 HUF Diák/gyerek/katona/nyugdíjas: 100 %
Szoborpark Múzeum
1223 Budapest, Balatoni út
Tel.: (1) 424-7500
Fax: (1) 337-5050
E-mail: office@szoborpark.hu
Web: www.szoborpark.hu
Budapest Telefónia Múzeum
Cím: 1014 Budapest, Úri utca 49.
Telefon: 06 1/201-8188
Nyitva tartás: 10-16 óra között
Hétfő szünnap.
Január 1., november 1., december 24., 25., 26. zárva
Testnevelési- és Sportmúzeum
1146 Budapest, Dózsa György út 3.
Tel.: (1) 252-1696
Fax: (1) 469-5012
E-mail: sportmuzeum@sportorg.hu
Web: www.sportmuzeum.hu
Textilmúzeum
1036 Budapest, Lajos u. 136-138.
Tel.: (1) 430-1387
Tel./fax.: (1) 367-5910
E-mail: textilmuzeum.budapest@museum.hu
Thermae Maiores - Fürdő Múzeum
1033 Budapest, Flórián téri aluljáró
Tel.: (1) 250-1650
Fax: (1)v 430-1083
Tűzoltó Múzeum
1105 Budapest, Martinovics tér 12.
Tel./fax.: (1) 261-3586
Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény
1043 Budapest, Berda József u. 48.
Tel./fax.: (1) 370-0652
E-mail: helytort.gyujt@drotposta.hu
Vasarhely Múzeum
1033 Budapest, Szentlélek tér 6.
Tel.: (1) 388-7551
Tel./fax.: (1) 250-1540
Zenetörténeti Múzeum és Bartók Archívum
1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 7.
Tel.: (1) 214-6770
Zsidó Múzeum
1077 Budapest, Dohány u. 2.
Tel.: (1) 342-8949
Józsefvárosi Galéria és Zászlómúzeum
1085 Budpest, József krt. 68-70.
Tel./fax.: (1) 313-9883
Web: www.matavnet.hu/kert19
Galéria: H-P: 10-17h
Zászló kiállítás: K-V: 11-18h
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár
1013 Budapest, Apród u. 1-3.
Tel.: (1) 375-3533
Fax: (1) 375-3936
E-mail: s.museum@axelero.hu
szezonban:10.30-17.30, szezonon kívül: XI.15.-III.15.:
10.30-16h
150 HUF Gyermekeknek 6 éves korig: 100%, Diák/katona/nyugdíjas:
50%
Árpád
Vére Lovasiskola
Budapest közelében, a gödöllői kivezető
út mellett működik az Árpád Vére lovas nomád kalandtábor.
Talán még nem késő hírt adni erről a helyszínről… Gyermekeknek,
9- 10 éves kortól hirdetnek táborozást. Külön lány és fiú
szállással - jurtákban való alvással, teljes ellátással,
egész nyáron keresztül folyamatosan. A “tantárgyak”: lovaglás,
íjászat, kézműves-foglalkozások, zenei ismeretek. Lehetőség
nyílik nem csak tereplovaglásra, lovas íjászatra, de a
lovaglás elméleti és gyakorlati alapjainak elsajátítására,
a lóápolás és a lószerszámok gondozásának megtanulására
is. A gyermekek megismerkedhetnek az íjászattal ugyanúgy,
mint más fegyverek használatával.
Bővebben:
Árpád Vére Lovasiskola