![]() |
|||||
|
Sztárinterjúk
![]() Náray Erika Partneroldalak
Magyar
konyha
bor.lap.hu konyha.lap.hu borasz.lap.hu etel.lap.hu vendeglatas.lap.hu ital.lap.hu recept.lap.hu A borászat első oldala Borkollégium Illés Panzió - Stüszi Vadász étterem - Szeged Abigél Hotel Kübekháza Bock Wine Cellar, Pension and Restaurant Algyői Halászcsárda Fehértói Halászcsárda és Panzió Szeged
Riportfilmek
különleges emberekről |
Fejezetek a gasztronómia történetéből
Tiszai halászat
A tiszai halászemberek élete nem volt könnyű, kora tavasztól, késő őszig a vizet járták, hidegtől-melegtől egyaránt szenvedtek. A hajnali kelés mellett meg kellett birkózniuk egy úgynevezett hidegleléses betegséggel is, amelyre gyógyír nem igazán volt. A 1869-es esztendőben elkezdődött a nagy víztermés és a nagy haláldás, amikor én 10 esztendős fejjel férfi lettem írja Bító János ”Az én kiskirályságom” című könyvében. Akkoriban a Tisza partján halhasító és szárító tanyákat állítottak fel, hogy feldolgozhassák a kifogott hatalmas halmennyiséget. Szegedtől Csongrádig 37 ilyen hasító tanya volt. Volt olyan év, hogy 5000 mázsa halat dolgoztak fel, amiből 2000 mázsa szárított hal lett. Voltak azonban kevésbé bő haltermésű időszakok is. A halászember szerényen élt, reggelire legtöbbször szalonnát ettek vagy a kifogott halból sütöttek. Ebédre vagy vacsorára halpaprikás, pirított tarhonya, paprikás krumpli került a bográcsba. Hogy a halászlé mennyire volt gyakori étel a régi tiszai halászok bográcsában nem lehet tudni, de az biztos hogy a magyar gasztronómiának fontos eleme a tájegységenként és koronként jelentősen különböző, tipikusan magyaros étel. A valódi népi halászlé titka a sok és jó féle hal, a vöröshagyma és a vérvörös paprika. A szabadban, vízparton, halászok általi elkészítési módnál, a szolgafa és a bogrács elengedhetetlen eszköze volt a főzésnek. Nagy hírű néprajztudósunk Hermann Ottó szerint sok kecsege, elég ponty és kevés harcsa kell hozzá. A Tisza mellékén ponty, csuka, angolna és kecsege illik bele. A szegedi levének olyan színe kell legyen, mint a legdühösebb bika vére. A komáromit sok, de kevésféle hal (ponty, harcsa, kecsege) paprika és hagyma harmad-harmad-harmad aránya jellemzi. A Balaton melléki úgynevezett ritkás hallébe sok hagymát, módjával paprikát és sok apróhalat, főleg dévért írtak elő a receptek. A Duna mentén a kellően tartalmas lé a kedvelt és a hozzá nélkülözhetetlen metélt tészta. A Duna alsó szakaszának környékén a savanyított lével készített halászlevet szeretik-írja Erdei Ferenc „Néprajzi ínyesmesterség” című tanulmányában. Saját véleményen, hogy készítsük akármilyen módon, ha friss a hal, szép a paprika, van édes vöröshagymánk, nagyot nem tévedhetünk. Most viszont nem halászlét füzünk, - arra ott van az Algyői Halászcsárda – hanem halat sütünk bográcsban, ahogy a halászok annak idején.Barta László
|
Hívjon skype-n! ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]()
|
|||
|
2005 Copyright C Horváth Zoltán e.v - Jogi és adatvédelmi nyilatkozat |
|||||