Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa gasztronómiával kapcso-latos előadásaiban a magyar ill. a nemzetközi gasztronómia történetével, érdekességeivel, jellegze-tességeivel foglalkozik. Az előadások megtekinthetőek videón, de írott formában is rendelkezésükre áll.
Tovább az Algyői Halászcsárda honlapjára!!!
Halászlé Futár
Eredeti, szegedi filézett ponty halászlére éhezett?
Lepje meg magát, családját, vendégeit igazi szegedi halászlével. Akár az ország egész területére házhoz szállítjuk különféle szegedi halászlé különlegességeinket. Részletekért hívja a 06-20/3333-257 -es telefonszámot, vagy látogassa meg honlapunkat: www.algyoihalaszcsarda.hu
Az ősz, többek között a szüret ideje. Dalok, mesék,
népszokások, babonák színes szövevénye övezi a magyar szőlőt, a magyar
bort.A tizenhatodik és tizenhetedik században igazi sátoros
ünnepnek számított a szüret, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek.
Ezekben az időkben még a bíróságok is felfüggesztették a működésüket.
A szüretelés kezdete a régi tapasztalatok szerint Terézia, Orsolya vagy
Simon, Júdás napjához volt kötve, vagyis a magyar szőlővidékek többségében
legkorábban október második felében kezdődött a szüret. Ma már azonban
ez az esemény akár egy hónappal korábban is kezdődhet.
A szüret a komoly szakszerű munkának és a népi örömünnepnek
a keveréke ma is. Vidámság és jókedv üt ekkor tanyát a szőlőkoszorúzta
hegyekben és a szőlőskertekben.
Hajdan szüretkor kivonult a falu apraja,
nagyja a hegybe. Messzi Földről eljöttek a rokonok, barátok, hogy segítsenek
a munkában és a mulatozásban egyaránt. A szőlőben dolgozók borral való
kínálása a gazda szent kötelességei közé tartozott. a bor mellé persze
harapni való is került, reggelire szalonna, sonka, kolbász vagy más
hasonló hideg eledel járta, ebédre pedig hagyományos szüreti étkek,
töltött káposzta, gulyás vagy juhhúsos kása került az asztalra. A gazdasszonyok
jókora fazekakban hozták ki a friss tejföllel megöntözött töltött káposztát,
amelyet csak melegíteni kellet a szőlőben, az agyaggal tapasztott tűzhelyen.
A gulyást vagy a juhhúsos kását ellenben kint főzték meg bográcsban
szabad tűzön. Ehhez a munkához mondanom sem kell férfiúi szakértelem
szükségeltetett. A gazda aki otthon feléje sem nézett a konyhának és
ősi jogon elvárta, hogy a feleség helyébe hordja az asztalhoz az eledelt,
kint a szőlőben nem restellt órákon át elszöszmötölni a bogrács körül.
A fárasztó munka kora reggeltől késő estig folyt. Napnyugta
után kezdődött a mulatság. A szüretelők hazasiettek, hamar megtisztálkodtak
és átöltöztek. Alkonyatkor visszatértek a szüret helyére ahol hosszú
terített asztalok várták már őket. Birkapörkölt vagy marhagulyás volt
ilyenkor szokásos eledel és persze a bor végtelenségig. A mulatságot
tréfás versengésekkel is színesítették. Ilyen volt például a csőszjáték.
A mulatság színhelyén az egyik termet szőlőskertté alakították, azaz
szőlőfürtöket lógattak fel mindenfelé. A férfiak egyik fele a szőlőcsőszt,
másik része a szőlőtolvajt alakította. Ha elkapták őket, bíróság alakult
és mókás büntetéseket szabtak ki rájuk. Kivilágos-virradatig tartott
a mulatság, folyt a bor.Talán nincs nemzeti himnusz a világon a magyaron kívül,
amely azért mond köszönetet istennek, mert borral és bőséggel ellátta
az országot. Kölcsey költeményében ott szerepelnek ezek a sorok is”
Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél”. A szüret és az aratás mindig
is nagy és fontos ünnep volt, szerencsére mindmáig megőrizte ezt az
örömteli jellegét szerte az országban. Most pedig, ha nem is hagyományos
szüreti eledelt készítünk a szőlő és a must meghatározó összetevője
ételünknek. Hogy mit? Nézze meg videónkat!