Fejezetek a gasztronómia történetéből

Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa gasztronómiával kapcso-latos előadásaiban a magyar ill. a nemzetközi gasztronómia történetével, érdekességeivel, jellegze-tességeivel foglalkozik. Az előadások megtekinthetőek videón, de írott formában is rendelkezésükre áll. Tovább az Algyői Halászcsárda honlapjára!!!

Halászlé Futár Eredeti, szegedi filézett ponty halászlére éhezett? Lepje meg magát, családját, vendégeit igazi szegedi halászlével. Akár az ország egész területére házhoz szállítjuk különféle szegedi halászlé különlegességeinket. Részletekért hívja a 06-20/3333-257 -es telefonszámot, vagy látogassa meg honlapunkat: www.algyoihalaszcsarda.hu

Móra Ferenc és a gasztronómia

Nézze meg videónkat!

Nagyjaink közül alig akad olyan, aki közömbös lett volna kora gasztronómiája, vendéglátási kultúrája iránt. A mai adásban Móra Ferencről, szeged nagy fiáról szeretnék megosztani Önökkel néhány gondolatot. Nem tisztem írói kvalitásait, sem múzeumigazgatói tevékenységét méltatni. Csupán a gasztronómiához való viszonyáról, valamint feleségének szakácskönyvéről szeretnék beszélni. Máig érdekes vélemény olvasható Mórának a „Daru utcától a Móra Ferenc utcáig” című könyvében a mindenkor közönségsikert arató kiadványokról. „Szeretném, ha valami olyan könyvet írnál, ami biztos egzisztenciát jelent számodra még a mai világban is" - mondta egyszer az írónak a kiadója. „El tudsz te ilyet képzelni?” - így Móra. „Hogyne, három olyan könyv van aminek mindig van keletje akármerről fúj is a szél. Szakácskönyv, szerelmes regény és kalendárium.
Móra sok mindenfélét írt még iskolai tankönyveket is, de a fentiek egyikének megírására nem vállalkozott. Szakmai és helytörténeti érdekesség, hogy a szegedi várrom vendéglátási és idegenforgalmi hasznosításának mozzanatait megörökítette a „Szegedi tulipános láda” című kötete „Szeged kövei” című fejezetében.A várrom a víz után érte meg hőskorát, amikor Steinmann tata vendéglőnek bérelte ki a várostól. Aranybányának indult, mert Tisza Lajos is el-ellátogatott ide, később Kállay Albert is odaszokott. Ennél fogva minden pantallós ember oda törekedett, s melegnyári estéken egészen a kőpartig kellett raknia terített asztalokat. Éppen ez a nagy népszerűség riasztotta el a nagy urakat és kerestetett velük más tanyát, ahol a népek nem néznek a szájukba. A várkocsma kiment a divatból. Ekkor kapta a helyiség a Rózsa Sándor börtöne titulust.
A vendégek azonban, nem méltányolták a nevezetes betyár érdemeit, inkább az csalogatta őket, hogy az újságreklámok szerint a kioszkban nagyszerű cigányzene élvezhető. Mikor aztán egykét fél lityi kedvre derítette az idegent és megkérdezte a vendéglőst, hol is tartózkodik az a cigányzene, a bérlő államférfiúi gesztussal a Kass terasza felé mutatott, ott szól a zene, de így távolabbról sokkal szölidebben élvezhető. Így aztán, lassanként elszokott a vendég, s a vendéglős egyedül bámulhatta a holdat.Tudjuk még Móra Ferencről, hogy a Szegedi Goldstein és Hajdú vendéglőben a fokhagymás rostélyost ízlése és kedve szerint készítették. Gyakran betért a mai József Attila sugárúton a Gedói iskola helyén Gedó Márton nyári vendéglőjébe, a mostani korányi rakparton Onozó Poldinné halászcsárdájában is szívesen látott vendég volt egy-egy szolid ebédre vagy egy pohár borra. „Se sok gondot, se sok gyönyörűséget az evés nem okozott soha nekem. Amit elém raktak, azt leginkább csak azért igazgattam a gallér mögé, hogy fölkelhessek az asztal mellől és rágyújthassak” - írta a gasztronómiáról önvallomását, nem kis iróniával.Móra Ferenc felesége Walleshausen Ilona jeles és sokak által ismert és elismert háziasszony volt. Külön gyönyörűsége volt a vendégek ellátása.
Följegyezték, hogy nagyobb ünnepen harmincnál is több étele került egyszerre az asztalra. Férje föl is panaszolta e téren való tékozlásait. „Naiv szíve minden hevületével süti főzi el mindenünket”.- írta egyik 1914-ben kelt levelében az író.Móráné, megirigyelve férje irodalmi sikereit, szakácskönyv írására vállalkozott. Egyszerű, jóízű és könnyen elkészíthető ételeinek leírásai óriási sikert arattak és több kiadást megértek. Könyve anyagilag is sikeres vállalkozás lett. Kis és átlagpolgári háztartásra méretezett előírásai, a fortélyok és a variációs lehetőségek sokasága mindenki számára megkönnyíti a tűzhely körüli munkálkodást. Receptjeiből hiányzik minden felesleges rafinéria. Egyik méltatója szakácskönyvét az ésszerűen ízletes, kívánatos és elkészíthető étkek tárházaként jellemezte.

Barta László