Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa gasztronómiával kapcso-latos előadásaiban a magyar ill. a nemzetközi gasztronómia történetével, érdekességeivel, jellegze-tességeivel foglalkozik. Az előadások megtekinthetőek videón, de írott formában is rendelkezésükre áll.
Tovább az Algyői Halászcsárda honlapjára!!!
Halászlé Futár
Eredeti, szegedi filézett ponty halászlére éhezett?
Lepje meg magát, családját, vendégeit igazi szegedi halászlével. Akár az ország egész területére házhoz szállítjuk különféle szegedi halászlé különlegességeinket. Részletekért hívja a 06-20/3333-257 -es telefonszámot, vagy látogassa meg honlapunkat: www.algyoihalaszcsarda.hu
Egy mondás szerint, aki a borba vizet tölt az egyéb
galádságokra is képes. Ennek ellenére kis hazánkban komoly hagyománya
van a fröccsözésnek. Dédszüleink a nyári hőség idején még vermelt jéggel
hűtött spriccert ittak. A millennium után az előző századfordulón kezdődött
a divatja a fröccsnek ivásban és a vendéglátóhelyi kínálatban egyaránt.
A köznyelv és az irodalmi művek is hamar megkedvelték a „fröccs”, „fröccsözni”
szót, amely Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Bródy Sándor és Hunyady Sándor
számtalan művében gyakorta fordul elő. Fokozatosan szokta meg a szót
és az italt a nagyközönség.
A
németből átvett „spritzer”, illetve a „fröccs” szódavízzel hígított
bor. Vannak azonban másfajta fröccsök is. A máig népszerű Gundel vendéglő
most is látható épülete teljes szépségében több mint száz éve készült
el, de már a tizenkilencedik század hetvenes éveitől volt a helyén egy
híres vendéglő, amelyet Wampeticsnek hívtak. Divat volt betérni oda.
Az irodalmi, politikai, és művészvilágból jeles asztaltársaságok tartották
benne rendszeres találkozóikat. Az egyik törzsasztalnál Rippl-Rónai
József, Móricz Zsigmond, a híres konferanszié Nagy Endre és barátaik
társaságában született meg Újházy Ede nevezetes és máig kínált levese,
amely eredetileg kakasból készült. Ugyanennél az asztalnál ittak először
úgynevezett „újházy fröccsöt”. A híres színész szódavíz helyett a népszerű
vendéglő kitűnő kovászos uborkájának levével hígította a bort. Tisztelői,
utánzói gyorsan elterjesztették fővárosszerte. A szakemberek véleménye
szerint jóval nagyobb mennyiségű bort lehetett így meginni következmények
nélkül, mint a szódavízzel kevertből.
A
múlt század elején a szegedi művész asztaltársaságok hozták divatba,
és máig fogyasztjuk a vörösbort pezsgővel, más néven Kass-, vagy Tisza-fröccsöt.
Előbbi a neves szegedi vendéglátós családnevet őrzi, akinek Tisza szállójában
lett népszerű a nevezetes ital. Tersánszky Józsi Jenő írja a „Nagy árnyakról
bizalmasan” című könyvében, hogy Debrecenben Tóth Árpáddal a „Bonbonier”
éjszakai szórakozóhelyen „pezsgős fröccsöt” ittak. Egy másik fajta fröccsöt
ugyancsak a századfordulón kínáltak először. Mindmáig ismert, de sokféle
neve van. Bálóné Ráday utcai vendéglőjében hétfőnként találkozott az
úgynevezett „kagál asztaltársaság”. A Borsszemjankó vicclap szerkesztői
és barátaik vacsoráztak akkor.
Az
egyikük a savanyú alföldi borból készült fröccsöt jó evőkanálnyi málnaszörppel
javította föl.
A
vendéglátás megszámlálhatatlanul sok tréfás nevű fröccsöt kínál azóta
is, például a „fordított”, amely másként „hosszúlépés”, 2dl szóda és
1 dl bor keveréke. A „fütty” volt a kisfröccs, vagy „rövidlépés” 1dl
bor 1dl szóda - mert egy füttyre ihatta meg a szomjazó. A nagyfröccs
2dl bor 1dl szóda tréfás neve „hajtás”, vagy „húzós” - egy hajtásra,
húzásra lehetett a gallér mögé küldeni. A „mafla” fél liter bor és ugyanannyi
szódavíz keveréke. A „házmester” 3dl bor és 2dl szódavízből áll. Fordítottja
a „viceházmester”. A „háziúr”, vagy „felénk bivalykorty” 4dl bor és
1dl szóda, amit néhány helyen „nagy házmesternek” hívtak, a „lakófröccs”,
avagy „kisházmester” pedig, 1dl borhoz 4dl szóda. Érdekesség a „Krúdy
fröccs” a nagy író kedvence. Aránya szokatlan, 9dl borhoz 1dlszódavízet
kell önteni. Az író szerint, ilyen arányban a víz megnevetteti a bort.
„Csattos” volt a kristályvizes üvegnyi, 1l bor és fél l szódavíz keveréke,
lámpás pedig, a másfél liter borba öntött fél liter szóda.
Napjainkban
is születnek érdekes nevű, és hasonlóan érdekes összetételű fröccsök.
Például a „góré-fröccs”. Egy kispohár borhoz csak annyi szóda amennyi
még a pohárban elfér. A „sóher fröccsnél” 9dl szódához 1dl bort kell
adni ízesítőnek. A „kisvadász” 1dl vörösbor és 1dl cola, a „nagyvadász”
pedig, 2dl vörösbor és 1dl cola keveréke. A „matrózfröccsnek” semmi
köze a borhoz. Ha valaki ilyet kér, akkor egy korsó sörhöz fél deci
rumot szervíroz a pincér, már ha ismeri a kifejezést. A „postásfröccshöz”
sem kell bor. Ez, dupla kávé rummal. És van még egy, Krúdy által is
emlegetett és Ruffy Péter írásaiból elhíresített, a „színészfröccs”.
Ahogyan ők írták igen szegény ital: tisztavíz szódával, és az is langyosan.
A
végén álljon itt egy kedves történet a hatvanas évekből: A falusi kocsmába
ellenőr érkezik a központból. Az ártáblán látja, ki van írva szép szálkás
betűkkel: Nagy röccs 3,20. Két cc-vel ahogy illik. Kolléga úr ezzel
a felirattal valami nem stimmel -így az ellenőr. Kocsmárosunk hosszasan
nézi a feliratot, majd megvilágosodik és így szól. Igaza van ellenőr
elvtárs! És letörli az egyik C-t…