Fejezetek a gasztronómia történetéből

Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa gasztronómiával kapcso-latos előadásaiban a magyar ill. a nemzetközi gasztronómia történetével, érdekességeivel, jellegze-tességeivel foglalkozik. Az előadások megtekinthetőek videón, de írott formában is rendelkezésükre áll. Tovább az Algyői Halászcsárda honlapjára!!!

Halászlé Futár Eredeti, szegedi filézett ponty halászlére éhezett? Lepje meg magát, családját, vendégeit igazi szegedi halászlével. Akár az ország egész területére házhoz szállítjuk különféle szegedi halászlé különlegességeinket. Részletekért hívja a 06-20/3333-257 -es telefonszámot, vagy látogassa meg honlapunkat: www.algyoihalaszcsarda.hu

Amit a Fröccsről tudni akarsz

Nézze meg videónkat!

Egy mondás szerint, aki a borba vizet tölt az egyéb galádságokra is képes. Ennek ellenére kis hazánkban komoly hagyománya van a fröccsözésnek. Dédszüleink a nyári hőség idején még vermelt jéggel hűtött spriccert ittak. A millennium után az előző századfordulón kezdődött a divatja a fröccsnek ivásban és a vendéglátóhelyi kínálatban egyaránt. A köznyelv és az irodalmi művek is hamar megkedvelték a „fröccs”, „fröccsözni” szót, amely Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Bródy Sándor és Hunyady Sándor számtalan művében gyakorta fordul elő. Fokozatosan szokta meg a szót és az italt a nagyközönség.
A németből átvett „spritzer”, illetve a „fröccs” szódavízzel hígított bor. Vannak azonban másfajta fröccsök is. A máig népszerű Gundel vendéglő most is látható épülete teljes szépségében több mint száz éve készült el, de már a tizenkilencedik század hetvenes éveitől volt a helyén egy híres vendéglő, amelyet Wampeticsnek hívtak. Divat volt betérni oda. Az irodalmi, politikai, és művészvilágból jeles asztaltársaságok tartották benne rendszeres találkozóikat. Az egyik törzsasztalnál Rippl-Rónai József, Móricz Zsigmond, a híres konferanszié Nagy Endre és barátaik társaságában született meg Újházy Ede nevezetes és máig kínált levese, amely eredetileg kakasból készült. Ugyanennél az asztalnál ittak először úgynevezett „újházy fröccsöt”. A híres színész szódavíz helyett a népszerű vendéglő kitűnő kovászos uborkájának levével hígította a bort. Tisztelői, utánzói gyorsan elterjesztették fővárosszerte. A szakemberek véleménye szerint jóval nagyobb mennyiségű bort lehetett így meginni következmények nélkül, mint a szódavízzel kevertből.
A múlt század elején a szegedi művész asztaltársaságok hozták divatba, és máig fogyasztjuk a vörösbort pezsgővel, más néven Kass-, vagy Tisza-fröccsöt. Előbbi a neves szegedi vendéglátós családnevet őrzi, akinek Tisza szállójában lett népszerű a nevezetes ital. Tersánszky Józsi Jenő írja a „Nagy árnyakról bizalmasan” című könyvében, hogy Debrecenben Tóth Árpáddal a „Bonbonier” éjszakai szórakozóhelyen „pezsgős fröccsöt” ittak. Egy másik fajta fröccsöt ugyancsak a századfordulón kínáltak először. Mindmáig ismert, de sokféle neve van. Bálóné Ráday utcai vendéglőjében hétfőnként találkozott az úgynevezett „kagál asztaltársaság”. A Borsszemjankó vicclap szerkesztői és barátaik vacsoráztak akkor. Az egyikük a savanyú alföldi borból készült fröccsöt jó evőkanálnyi málnaszörppel javította föl.
A vendéglátás megszámlálhatatlanul sok tréfás nevű fröccsöt kínál azóta is, például a „fordított”, amely másként „hosszúlépés”, 2dl szóda és 1 dl bor keveréke. A „fütty” volt a kisfröccs, vagy „rövidlépés” 1dl bor 1dl szóda - mert egy füttyre ihatta meg a szomjazó. A nagyfröccs 2dl bor 1dl szóda tréfás neve „hajtás”, vagy „húzós” - egy hajtásra, húzásra lehetett a gallér mögé küldeni. A „mafla” fél liter bor és ugyanannyi szódavíz keveréke. A „házmester” 3dl bor és 2dl szódavízből áll. Fordítottja a „viceházmester”. A „háziúr”, vagy „felénk bivalykorty” 4dl bor és 1dl szóda, amit néhány helyen „nagy házmesternek” hívtak, a „lakófröccs”, avagy „kisházmester” pedig, 1dl borhoz 4dl szóda. Érdekesség a „Krúdy fröccs” a nagy író kedvence. Aránya szokatlan, 9dl borhoz 1dlszódavízet kell önteni. Az író szerint, ilyen arányban a víz megnevetteti a bort. „Csattos” volt a kristályvizes üvegnyi, 1l bor és fél l szódavíz keveréke, lámpás pedig, a másfél liter borba öntött fél liter szóda.
Napjainkban is születnek érdekes nevű, és hasonlóan érdekes összetételű fröccsök. Például a „góré-fröccs”. Egy kispohár borhoz csak annyi szóda amennyi még a pohárban elfér. A „sóher fröccsnél” 9dl szódához 1dl bort kell adni ízesítőnek. A „kisvadász” 1dl vörösbor és 1dl cola, a „nagyvadász” pedig, 2dl vörösbor és 1dl cola keveréke. A „matrózfröccsnek” semmi köze a borhoz. Ha valaki ilyet kér, akkor egy korsó sörhöz fél deci rumot szervíroz a pincér, már ha ismeri a kifejezést. A „postásfröccshöz” sem kell bor. Ez, dupla kávé rummal. És van még egy, Krúdy által is emlegetett és Ruffy Péter írásaiból elhíresített, a „színészfröccs”. Ahogyan ők írták igen szegény ital: tisztavíz szódával, és az is langyosan.
A végén álljon itt egy kedves történet a hatvanas évekből: A falusi kocsmába ellenőr érkezik a központból. Az ártáblán látja, ki van írva szép szálkás betűkkel: Nagy röccs 3,20. Két cc-vel ahogy illik. Kolléga úr ezzel a felirattal valami nem stimmel -így az ellenőr. Kocsmárosunk hosszasan nézi a feliratot, majd megvilágosodik és így szól. Igaza van ellenőr elvtárs! És letörli az egyik C-t…

Barta László