Fejezetek a gasztronómia történetéből

Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa gasztronómiával kapcso-latos előadásaiban a magyar ill. a nemzetközi gasztronómia történetével, érdekességeivel, jellegze-tességeivel foglalkozik. Az előadások megtekinthetőek videón, de írott formában is rendelkezésükre áll. Tovább az Algyői Halászcsárda honlapjára!!!

Halászlé Futár Eredeti, szegedi filézett ponty halászlére éhezett? Lepje meg magát, családját, vendégeit igazi szegedi halászlével. Akár az ország egész területére házhoz szállítjuk különféle szegedi halászlé különlegességeinket. Részletekért hívja a 06-20/3333-257 -es telefonszámot, vagy látogassa meg honlapunkat: www.algyoihalaszcsarda.hu

Látogatás Blaha Lujza konyhájába

Nézze meg videónkat!

Eddigi előadásaimban számos irodalmár, képzőművész konyhájába betekintettünk. Jártunk már Franciaországban, Spanyolországban és még ki tudja hol, azonban a főszereplő mindig férfiember volt. Nagyon érdekes, hogy otthon az esetek nagy többségében a hölgyek főznek, azonban a híres szakácsok között nagyítóval kell keresnünk női séfet. Ki tudja, miért van ez így, ennek a taglalása megérne egy misét. Ezúttal megpróbálom Önöket elvinni a XIX. század vége, a XX. század eleje legnagyobb színésznőjének, a nemzet csalogányának, Blaha Lujzának a házába. Ki is volt ő? Színészcsaládból származott, édesapja Reindl Sándor a szabadságharcban is szerepet vállalt – a feljegyzések szerint bátorságáról és elszántságáról híres vörössipkás őrmester volt. Mint vándorszínész hagyta ott a világot jelentő deszkákat és az életet. Halála után az ugyancsak színésznő édesanyára hárult kislánya további sorsának irányítása és neveltetése.

Reindl Lujza, mert hiszen ez volt eredeti neve, Kölesi Lujza néven apró szerepekben próbálkozott a színészmesterség elsajátításával. Vándortársulattal járta az országot. Szabadkán férjhez ment a helyőrségi zenekar Blaha János nevű karmesteréhez. Karrierje Debrecenen át vezet Budapestre. Ez időtájt olcsó ételek voltak asztalán, például vese-velővel vagy „tüdő rizskásával élt, ahogyan feljegyezték róla. Aztán a Nemzeti Színházhoz került. Híres szerepe Csiky Gergely Nagymamája volt. Ennek zenés változatával búcsúzott el a színpadtól hatvanéves korában.

A főváros és az ország magyarra nemesítéséből jelentős szerepet vállalt. Nemcsak a nyelv, a szép magyar beszéd terjesztésében jeleskedett, hanem stílusa, gesztusa, öltözködése, de a konyhája is példát adott fiatalnak, korosodónak egyaránt. Mint főzőkanál forgató háziasszony a jóízű, de egyszerű magyaros ételeket kedvelte, de készítette is. Így például később báró Splényi Ödönnel kötött házasságakor az ünnepi ebédjük lencsefőzelék volt füstölt oldalassal. Zárójelben jegyzem meg, nekem efelől azért kételyeim vannak.

Vagy ismerjük az ételeket, melyeket Munkácsy Mihály tiszteletére készített: szegedi halpaprikás és utána kapros-túrós lepény. Konyhai dolgok tekintetében kifolyt a kezéből a pénz, akár egyszerűt, akár ételkölteményt szánt a vendégváró asztalra. Van olyan időskori fényképe, amelyen látszik éléskamrája „stelázsiján” a sok magafőzte lekvár és befőtt. Néhány különleges étele a kor vendéglőinek étlapján és ismerősei, barátai kínálatában is sikert aratott. Egyik-másik, a század eleji receptkönyvek különleges kínálatába is bekerült.

Például bélszínszeleteit annak idején Újházy Ede és jeles asztaltársasága is szívesen fogyasztotta a mai Gundel elődjében, a Wampeticsben. Blaha Lujza lakásában, de balatoni nyaralójában is sok barátja, ismerőse megfordult. „Hosszú séta az ébredező tó partján, utána otthon haditanácsot tartunk, mi is lesz ebédre. Egy kívánság, két kívánság, végre csak összeegyeztetjük a fogásokat” – ahogyan saját maga megfogalmazta. Kedves édessége volt a róla elnevezett fánk.

Szabadkán kapta először férjétől, aki ott egy divatos, de sajnos meg nem nevezett cukrász remekműveként adta a „legkiválóbbat a legkiválóbbnak”. Még így elmondva is csábító a mandulával ízesített és dúsított finomság. Vaníliás krémmel töltötte meg a „nemzet csalogánya” és csokoládéval bevonva tette hódolói és tisztelői asztalára. Különleges és finom, de nagyon súlygyarapító édesség. Nem bizonyítható, de mivel Blaha Lujza szókimondó asszony volt, tőle is származhatott a mondás: Ami jó van az életben, az hizlal, vagy erkölcstelen.”

Háziasszonykodásáról még a királyi udvarig is elterjedt a hír. Gödöllői házát egyszer tudatos kíváncsisággal – akkor, amikor nem tartózkodott ott – felkereste Erzsébet királyné. Jeneiné, Blaháné vincellérjének felesége mindent lelkesen megmutogatott a csöndes finomlényű látogatónak, aki végül csöndesen és szerényen azzal köszönt el sokbeszédű kalauzától, hogy mondja meg a nagyságájának, hogy itt járt Erzsébet királyné. Soha művész vagy művelt ember nem volt, kinek minden szavában, minden mozdulatában annyi magyarság nyilatkozik meg, mint benne – így jellemezte Őt Haynald bíboros Liszt Ferencnek.

Barta László