Hírek, programok
Borászat
Vengéglátóhelyek
Gasztronómia
Kulinária
Receptek
Gasztronómiai fesztiválok
Idegenforgalmi adatbázis
Jeles ünnepeink
Videók
Bor és környéke
Vendéglátó marketing
Oldaltérkép
 
 
 Facebook Twitter email

 

 

Kérjük támogassa oldalunkat!

Ha tetszik és hasznosnak ítéli oldalunkat, valamint rendelkezik PayPal számlával, kérjük támogasson bennünket 1000 Ft-tal!


Köszönjük!

Cimkefelhő

by Zaragoza Online

Augusztus 20. Állami ünnep Budapest 2015. Nyomtat Email
Augusztus 20. Állami ünnep Budapest 2015. - 5.0 out of 5 based on 1 vote
( 1 Vote )

Augusztus 20. Állami ünnep Budapest 2015.




Időpont: 2015. augusztus 19 - 20.

A Mi Ünnepünk Augusztus 20. Együtt az ország 2015 - Évről-évre ünneplés és tiszteletadás vár minket az Államalapítás Ünnepén, augusztus 20-án. Tisztavatás, zászlófelvonás, kitüntetések átadása, családi programok és koncertek, Parlamenti nyílt nap, Magyar Ízek Utcája, Mesterségek Ünnepe, Aratómenet, ünnepi szentmise és tűzijáték.

Az ünnepet megelőző nap eseményei

Ökumenikus Istentisztelet

Időpont: 2015. augusztus 19. (szerda), 18.00–19.00

Helyszín: Budapest 1011, Szilágyi Dezső tér 3.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által szervezett Ökumenikus Istentisztelet a Szilágyi Dezső téri Református Templomban

Igét hirdet Papp János baptista egyházelnök, az Ökumenikus Tanács alelnöke

Ökumenikus kenyéráldás

Időpont: 2015. augusztus 20., 15.00 óra

Helyszín: Budapest 1014, Szent Háromság tér, Szent István szobor

A helyszínre aratómenet indul 14 óra 30 perckor a Szent György térről (Budapest 1014, Budai Vár)

Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. Az aratás után hagyományosan Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Az ünnep jelképe a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér.

A kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik. Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége lett, és jelképévé vált az államiság ünnepének.

A kenyér becsben tartása évszázadok óta elevenen él. Vidéken még a mai napig hagyomány, hogy a kenyér megszegése előtt keresztet rajzolnak a kenyérre. A kenyerek megáldása a templomokban országszerte augusztus 20-án történik.

A nemzeti ünnep programjai Budapesten 2015. augusztus 20-án:

8.30-9.30 Magyarország lobogójának felvonása után
                Hende Csaba honvédelmi miniszter köszöntője
                és a honvédtisztek avatása a Kossuth téren
                Ünnepi beszédet mond Áder János köztársasági elnök

10.00-18.00 Parlamenti nyílt nap

Délelőtt 10 órától délután 6 óráig idén is lesz parlamenti nyílt nap. Ennek keretében egész nap ingyenesen lesz látogatható az Országház, és bárki megtekintheti a Szent Koronát.

10.00-20.00 Magyar Ízek Utcája a Lánchíd utcától az Ybl Miklós térig

10.00-20.00 Mesterségek Ünnepe a Budai Várban

10.00-21.00 Családi Programok és koncertek a Várkert Bazárnál
                    10.00 Magyarország tortájának felvágása
                    11.00 Kolompos Zenekar
                    13.00 Gyerekprogram a Buborék Együttessel
                    16.30 Hot Jazz Band
                    18.00 Irie Maffia
                    19.30 Csík Zenekar

14.30 Aratómenet a Szent György tértől és kenyéráldás a Szent István szobornál

17.00 Ünnepi szentmise és Szent Jobb körmenet a Bazilikánál

Az ünnepi szentmisén szentbeszédet mond és a Szent Jobb körmenetet vezeti Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek.

A Szent Jobb és a Szent Jobb körmenet

A Szent Jobb, mint országalapító első királyunk csodásan épségben maradt jobb kezének ereklyéje már az István király halálát követő években köztiszteletnek örvendett, azóta pedig a magyar nemzet egyik legjelentősebb és legjellegzetesebb szimbólumává vált. Bár eszmei értéke és jelentősége szinte megkérdőjelezhetetlen volt a történelmi évszázadok során, története meglehetősen viszontagságos, szinte kalandosnak mondható.

István király halála után trónviszályos idők következtek az újonnan alapított állam életében. A zűrzavaros évek alatt a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet – annak csodálatos erőt tulajdonítva – leválasztották a király holttestétől, és a bazilika kincstárába vitték.A kincstár őre ebben az időben Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét és családi monostorába, Biharba vitte. Sokan ennek tulajdonítják, hogy László király, amikor 1083-ban – István király szentté avatása alkalmával – a sírt fölbontatta, Merkurt kitiltotta a sír közeléből. A sír felbontásakor derült ki, hogy a szent király jobb karja hiányzik.

Amikor László 1084. május 30-án a bihari monostorba ellátogatott, Merkur ügyes és meggyőző történettel mentette ki magát. László király megbocsátott neki, sőt fiát, Álmos herceget megbízta, hogy a bihari famonostor helyébe kőmonostort építsen. Így alapította meg a Szent Jobb megtalálásának helyén első királyunk tiszteletére, valamint a szent ereklye méltó elhelyezésére a Szent Jobbi apátságot. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található „Siniob”.)

Ettől az időszaktól vette kezdetét a Szent Jobb nyilvános tisztelete és ünnepe. A szentjobbi apátságban őrzött ereklyéhez évszázadokon át érkeztek zarándokok. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, amikor a szent ereklyét először Székesfehérvárra, majd a török uralom alatt – Laskai Osvát ferences szerzetespap, történetíró tanúsága szerint – Boszniába, később (1585 körül) Raguzába (a mai Dubrovnikba) vitték az ottani domonkos szerzetesekhez. A Szent Jobbot 1590-ben a dominikánus szerzetesek ezüst ereklyetartóba foglalták, majd 1618-ban leltárba vették és Szent István koponyaereklyéjével együtt őrizték.

Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett a visszaszerzése érdekében. Hosszas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták a nemzeti ereklyét, amit 1771. április 16-án már Bécsben csodálhattak meg a hívek. 1771. őszén a Szent Jobbot nagy pompával Budára szállították, majd az uralkodó Mária Terézia az ereklyét az Angolkisasszonyok rendjének gondjaira bízta. A királynő ekkor rendelte el Szent István napjának, augusztus 20-án történő megünneplését.

Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a nemzeti ereklyét a keresztes lovagok férfirendje őrizte. A rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságba helyezése.

Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható és látogatható. A Szent Jobb történetének megbecsülésekben talán legkiemelkedőbb időszaka a két világháború közti évekre tehető. Ennek is kimagasló eseménye volt az 1938-as esztendő.

Még 1937 októberében a Magyar Katolikus Püspöki Kar elfogadta a "kettős szentév" programját, amely a 34. eucharisztikus világkongresszus és a Szent István jubileumi év előkészítésének tervét tartalmazta. Amikor meghirdették első apostoli királyunk halála 900. évfordulójának megünneplését - a Szent István jubileumi évet -, elhatározták, hogy a kereszténység ezen kimagasló ünnepén méltóképpen fognak megemlékezni Szent István királyról, és a Szent Jobbot is körülhordozzák az országban.

A II. világháború alatt a Szent Jobbot az oroszok elől nyugatra menekítették, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, és megőrzésre a salzburgi hercegérseknek adták át. Később az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-ai körmenetre. Az ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott őrizték 1950-ig, a szerzetesrend feloszlatásáig.

A kommunizmus évtizedei alatt a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években már nem volt szabad nyilvános körmentben tisztelni Szent István jobbját.

Az átmeneti időszak egészen 1987. augusztus 20-áig tartott, amikor a Szent István Bazilikában Dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát a Szent Jobb méltó elhelyezése és tárolása céljából. Itt helyezték el első szent királyunk ereklyéjét végső nyughelyére, amely azóta is nyilvánosan látogatható.

Szent István király halálának 950. évfordulóján, 1988-ban ismét sor kerülhetett a Szent Jobb országjárására. Az érseki és a püspöki székvárosokban, valamint a pannonhalmi bencés apátságban tízezrek fogadták áhítattal és mély tisztelettel a Nemzeti Ereklyét.2000-ben, a millennium évében ismételten – eddig utolsó alkalommal – került sor a Szent Jobb országjárásra.

Az 1989-as rendszerváltást követően minden év augusztus 20-án elindul Szent István napján a könyörgő körmenet.

21.00-21.30 Ünnepi tűzijáték

  • Helyszín: Budapest, Duna-part a Lánchíd és a Szabadság híd között
  • Időpont: 2015. augusztus 20., 21.00–21.30

Az augusztus 20-ai fővárosi rendezvénysorozat elmaradhatatlan eleme a sok százezer érdeklődőt méltán vonzó esti tűzijáték.

Az ünnepi fényjáték a hagyományokhoz híven este 21 órakor kezdődik, elsődleges látványterülete azonban ezúttal a Duna-part pesti oldalán a Garibaldi utca és a Bálna Budapest Központ közé eső terület ( Id. Antall József rkp., Jane Haining rkp., Pesti alsó rkp., Salkaházi Sára rkp.), míg a budai oldalon a Battyhány tér és a Szent Gellért tér közötti terület ( Sztehlo Gábor rkp., Friedrich Born rkp., Raoul Wallenberg rkp.).

A hagyományosnak mondható kilövési helyszínek – a Lánchíd és a Duna – idén kiegészülnek a Szabadság híddal és a Gellért-heggyel. A látványtervek alapján elmondható, hogy a Dunáról kilőtt elemeket keretbe foglalja Budapest két legimpozánsabb és legpatinásabb hídja, amelyek egyébként aktív szereplői lesznek a tűzijátéknak. A vizuális élmény fokozásaként a látványt megkoronázza a Gellért-hegy, amelyről nagyméretű és változatos alakzatokat kibontó bombákat lőnek fel.

Szintén újdonság, hogy a dunai kilövési pontokat saját erőforrásainak felhasználásával a Magyar Honvédség biztosítja, ugyanis a Dunán ezúttal nem uszályok, hanem katonai pontonok biztosítják majd a pirotechnikai anyagok kilövésének stabil alapját. Az úgynevezett folyami hídkompokat a MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred katonái biztosítják, a rögzítésben pedig a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred vesz részt.

A műsor látványos nyitánnyal indul, majd a magyar történelem elevenedik meg hét felvonásban, amelyet versekkel vezetnek majd fel. A zenei aláfestést a Petőfi rádió zenei vezetője, Borcsik Attila állította össze. a tűzijátékhoz több mint 3 ezer bombát, csaknem 1400 római gyertyát használnak fel. A tízezernél is több effektet ötezer elektromos izzógyújtó aktiválja. Mindezekhez egy hét alatt 7 tonna pirotechnikai eszközt és 30 kilométer elektromos kábelt telepítenek.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

Forrás: http://augusztus20.kormany.hu/




Augusztus 20. Állami ünnep Budapest 2015.
 

További cikkek a Augusztus kategóriából

XI. Bor - és Pálinkafesztivál Hódmezővásárhely 10 augusztus 2015

XII. Tolcsvai Borfesztivál 20 július 2015

Ördögkatlan Fesztivál 2015 12 július 2015

Balatonlellei Borhét 2015 12 július 2015

Debreceni Borkarnevál 2015 12 július 2015

Medgyesegyházi Dinnyefesztivál 2015 12 július 2015

8. Hungarikum Fesztivál Szeged 2015 03 január 2015